„A nyugdíj mellett dolgozók többsége kizárólag kényszerből vállal munkát”

Míg a pénzügyminiszter pozitív folyamatként számolt be a nyugdíj mellett munkát vállalók számának emelkedéséről, a szakemberek szerint aki 65 év felett dolgozik, az leginkább kényszerből teszi ezt.

Molnár László: Úgy látjuk, hogy a dolgok egyre inkább rossz irányba mennek, Magyarországon mindig a lakosság fizet a végén

A valós adatokból akarunk valódi képet mutatni az embereknek akkor is, ha az nem tetszik  az Orbán-kormánynak – mondja a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Interjú.

GKI: idén visszaesés, jövőre szerény növekedés

A korábbi 2,5 százalékról, 2,2 százalékra vette vissza a jövő évi GDP-előrejelzést a GKI Gazdaságkutató Zrt az őszi prognózisában. A cég idénre fél százalékos gazdasági csökkenést vár, lefele mutató kockázatokkal. 

GKI: vendégmunkások helyett átképzés kell

Gazdasági visszaesést és 19 százalékos inflációt vár a GKI

Megemelte idei inflációs prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt., nem várnak valódi reformokat a kormánytól és úgy látják, folytatódik a jövő felélése.

A GKI cáfolja Parragh Lászlót, nem az olcsó munkaerő a magyar versenyképesség alapja

Az iparkamarai elnöke ismét nagy vihart kavart, a gazdaságkutató tételesen igyekezett cáfolni az állítását.

GKI: Nem verné földhöz a büdzsét, ha az Orbán-kormány a diplomás átlagbérhez zárkóztatná fel a tanárok bérét

Valamiért egyszerűen nem akarják elismerni a pedagógusok teljesítményét.

A kiigazítás felé robog a magyar gazdaság

Látszólag minden a legnagyobb rendben van a magyar gazdasággal, robusztus a növekedés, ám gyűlnek a baljós jelek.

Minden kereskedő nagyon árat akar emelni, és az építőiparban sincs ez másképp

Aki azt hitte, lassul a pénzromlás mértéke, netán meg is áll, az nagyot tévedett, 2021 az infláció éve lehet.

Lassú lesz a kilábalás

A GKI Gazdaságkutató Zrt. erre az évre hat százalékos GDP-csökkenést jelez előre, ami messze van az MNB optimista előrejelzésétől.

Hiába erőlködik a kormány, a tények magukért beszélnek

Idén és 2016-ban is lassul a magyar gazdaság, állítja a Pénzügykutató Zrt. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. egymástól független elemzése. Bár a két tudományos műhely számai valamelyest eltérnek egymástól, de a felrajzolt tendenciák nagyon is hasonlóak.

Magyarország 10-15 éve rossz úton jár

Vértes András szerint az elért részsikerek ellenére Magyarország 10-15 éve rossz úton jár, reformer, újító szerepét elvesztette a régióban, és bár az európai uniós források felhasználása mennyiségi szempontból sikeres minőségét tekintve "kudarc".

Lassú növekedésre számít a GKI

Idén lassulásra számít a GKI Gazdaságkutató Zrt., annak ellenére, hogy 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,5 százalékos volt a növekedés. Ennek fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, s az üzleti beruházások alig növekednek és két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű - állapítja meg márciusi előrejelzésében a gazdaságkutató.

Vértes András: több adó lesz, nem kevesebb

Összesen kilenc kisebb-nagyobb új, vagy módosított adó szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében - mondja Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a cafetéria adójának emelésével a kormány azt akarja elérni, hogy a cafetéria szűnjön meg és a munkáltatók inkább bért fizessenek a munkavállalóknak. Elismeri, ez nem egy Matolcsy-féle büdzsé, vagyis nem száll el, nem tartalmaz mindenféle nagy ívű zöldséget. Úgy véli, az amerikai kitiltási ügy nemcsak a két állam, hanem Magyarország és a fejlett világ közötti gazdasági kapcsolatokat is befolyásolja.

Hálapénz nélkül rosszabb az ellátás

A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta.

Zuhanórepülésben a versenyképesség

Idén az uniós átlagot is meghaladja a magyar GDP bővülés, de ez jövőre már a régió átlagára fog visszaesni. Ráadásul az államadósságot sem sikerült tartósan csökkenteni, s a hazai bankrendszer elleni folyamatos hadban állás "eredménye" a vállalati hitelezés további beszűkülése lesz. Jövőre már a reálkeresetek és jövedelmek érdemi emelkedésére sem lehet számítani. A nemzetközi versenyképességi listán pedig a kormány 2010-es fogadkozásával ellentétben nem 13-14 helyet léptünk előre, hanem 8-at vissza.

Romlott a konjunktúra

Másfél éves, látványos emelkedés után májusban kissé csökkent a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ezúttal az üzleti és fogyasztói várakozások is romlottak. 

"Átmeneti tényezők" szépítik az év eleji gazdasági mutatókat

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az év eleji kedvező növekedési és inflációs adatok nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetők, ugyanakkor az év egészében a gazdasági növekedés valamivel dinamikusabb, az áremelkedés alacsonyabb lehet a GKI által korábban vártnál.

Mutatós évkezdet - bizonytalan folytatás

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az év eleji kedvező növekedési és inflációs adatok nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetők, ugyanakkor az év egészében a gazdasági valamivel dinamikusabb, az áremelkedés alacsonyabb lehet a GKI által korábban vártnál.

A Századvég optimista

Erre az évre 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tegnap megjelent "Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" című kiadványa. (A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy nappal korábban jelentett, ők csupán 1,5 százalékot várnak.) 

Marad a lemaradásunk

Sem idén, sem jövőre nem számítanak a szakemberek érdemi, robbanásszerű fogyasztásnövekedésre. Bár eltérő számokról beszélnek, azokat mindenképpen egy nagyon alacsony bázishoz kell viszonyítani. A fogyasztás és a GDP-bővülés mértékét tekintve Magyarország jövőre is a régió utolsó harmadában szerepel, és egyelőre semmi nem utal egy alapvető kedvező fordulatra.

A régió rossz tanulói lettünk

Látszólag valóban jobban teljesít az ország, a baj csak az, hogy a számok mögé nézve kiderül, idén sem várható valós GDP növekedés. A régióban Magyarország Szlovéniával az utolsó helyen osztozik a gazdaság bővülésében. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a mesterségesen leszorított infláció is visszaüthet, jövőre az ideinél nagyobb ütemű lehet a pénzromlás. 

Bizonytalanság riasztja a befektetőket

A magyar gazdaság idén nagyjából 1 százalékkal nő, de a GDP 2013-ban még így is alatta lesz a 2011-esnek - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében. Az idei növekedés szinte teljes egészében a tavalyinál sokkal jobb időjárás következtében ugrásszerűen emelkedő mezőgazdasági termésből ered. A beruházás 4 százalékkal, a fogyasztás pedig 0,5 százalékkal nő. Jövőre 1,3 százalék körülire gyorsul a GDP növekedési üteme, az idei utolsó negyedévhez képest azonban lassulás várható.

Nehéz kitörni az állástalanságból

Még nem sikerült elérni a négymillió fős dolgozói létszámot a tegnapi a statisztikai adatok szerint, a kormány öröme máris határtalan, amit tovább fokoz a 10 százalék alá süllyedt munkanélküliségi ráta. Ha a számok mögé nézünk - ami korántsem könnyű, mert egy sor részadat nem került nyilvánosságra - már koránsem ilyen szép a világ. Óriási elmaradások vannak például a Fidesz által vállalt munkahelyteremtésben, az adatokat pedig torzítja a közmunkáslétszám felduzzasztása - hangoztatták a szocialista képviselők a a párt Szembesítés sorozata újabb állomásán.

Nőhetnek a rezsidíjak is

A közüzemi díjak emelését tervezi a Fidesz, miközben az alaptörvényben bebetonozná a rezsicsökkentést. A kormánypárt ugyanis azt ígéri, hogy a mindenkori keresetekhez igazítja a közmű tarifákat, a bérekről pedig azt állítja, hogy növekedni fognak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a jómódú budai polgárok, vagy szabolcsi munkanélküliek pénztárcájához szabja majd a kormányzat a közszolgáltatási tarifákat. Hozzáértők úgy vélik: a közműcégek működésének a nonprofittá tétele nem más, mint egy teljesíthetetlen választási ígéret.

A választások után minden megdrágulhat

A recesszió véget ért, az idei gazdasági növekedés azonban mindössze 0,3 százalékosra tehető - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzésében. Ez az érték azonban még felét sem éri el a kormányzat 0,7 százalékos várakozásának, amelyet az MNB inflációs jelentése is magáévá tett szeptemberben.