Hamis érvek a külön voksolás mellett

Csak a Fidesznek fűződik érdeke a jövő évi parlamenti választások minél korábbi lebonyolításához, és az európai parlamenti voksolástól való elválasztásához. Kövér László fideszes házelnök és egyes kormányzati szereplők technikai problémákat emlegetnek, holott az új választási szisztémát kedvükre alkották meg.

Napokon belül, akár már január 6-án kitűzheti a jövő évi országgyűlési választás időpontját az államfő. Áder János egy nyilatkozatából ugyanis arra lehet következtetni, hogy a voksolás dátuma április 6-a lesz, éppen úgy, ahogy azt a Fidesz szeretné. A kormánypárt ugyanis hónapok óta erőteljes kampányt folytat amellett, hogy minél korábban legyen a választás.

Erről már a párt több prominense is beszélt, legutóbb a múlt héten Kövér László fejtette ki: noha korábban még amellett volt, hogy a két választást egyszerre kell megtartani, azóta számára kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű feladat, sőt komoly problémákat is okozna.

A házelnök a választástechnikai problémákhoz sorolta, hogy az uniós választáson szavazhat Magyarországon egy másik tagállam polgára is, miközben az országgyűlésin nem. Szerinte az egy napon történő voksoláson bonyodalmat jelentene a nemzetiségi képviselők választása, valamint az is, hogy a parlamenti választást teljesen új keretek között bonyolítják le, ami önmagában is nagy feladat lesz.

Lapunk írta meg elsőként, hogy a Fidesz vezetése külön rendezné a 2014-es két tavaszi voksolást, az országgyűlésit és az európai parlamentit (EP), holott, mivel utóbbi május 25-én lesz, akár megtarthatnák egy napon is. Akkori információinkat azóta sem cáfolták, sőt, később egy névtelenül nyilatkozó kormánytag április 6-át nevezte meg lehetséges időpontként az atv.hu-nak.

Ezt a dátumot kotyogta ki Seszták Miklós is a parlamentben, noha a KDNP-s képviselő utólag visszakozott. Ám Orbán Viktor kormányfő azt már a szeptember végi Fidesz kongresszuson kijelentette: "most, hét hónappal a választások előtt...", ami egyértelműsítette: a Fidesz úgy számol, hogy áprilisban lesz a választás. Az utóbbi hetekben pedig egy másik fideszes politikus is kifecsegte, hogy április 6-ára készülnek. Németh Szilárd a TV2 Mokka című műsorában arra a kérdésre, hogy képviselőként vagy polgármesterként politizálna-e 2014 után, azt válaszolta, "úgy néz ki, hogy az április 6-i országgyűlési választásokon fogok indulni".

Együtt az önkormányzatival?

Januárban Gulyás Gergely fideszes képviselő még azt mondta, "adja magát a lehetőség", hogy egymáshoz igazítsák a 2014-es országgyűlési és EP-választások időpontjait, rá öt évre pedig az önkormányzati választásokkal lehetne összehangolni az uniós választásokat. Kormánypárti források most már azt valószínűsítik, hogy az újabb törvénymódosításokkal inkább az önkormányzati választást hoznák előbbre, és tartanák meg május végén, így akár egy napon az EP-voksolással. Ma ugyanis az alaptörvény kiköti: "a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani." De nemcsak a hónap megjelölését kellene kihúzni az alkotmányos szabályok közül, hanem meg kellene magyarázni a hazai és nemzetközi alkotmányosság-védelmi szervezeteknek, hogy a 2010-ben fix időre, 4 évre megválasztott önkormányzati politikusok alkotmányos mandátumát milyen érvvel kurtítják meg visszamenőleges hatállyal.

A jövő évi voksolás időpontját egyértelműsítő, félreérthetetlen kijelentéseket utóbb igyekeztek kimagyarázni az érintettek, hiszen az alaptörvény a mindenkori köztársasági elnök kizárólagos határkörébe utalja az időpont kiírását. Áder János az alkotmány szerint "legkorábban a szavazás napja előtt 90, legkésőbb 70 nappal előbb tűzi ki a szavazás napját". Továbbá április vagy május hónapban, hagyományosan vasárnap zajlik a voksolás, az időpont ráadásul nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. Jövőre április 20-án lesz húsvét vasárnap, így Áder április 6., 13., valamint 27. között válogathat, amennyiben eleget tesz a kormánypárti iránymutatásnak. Ha viszont mégis májusi dátumot választana, akkor 4., 11., 18., vagy éppen 25-e jöhet szóba, utóbbi időpontban az országgyűlési és az EP-választás egybeesne.

Noha Áder ideje még nem jött el, az államfő már előre nyilvánvalóvá tette, eleget tesz majd egykori pártja óhajának. A Kossuth Rádióban nemrég utalt rá, hogy minél rövidebb kampányt szeretne, ezzel kímélve meg az állampolgárokat. Csakhogy az államfői - először Orbán által hangoztatott - érv igencsak fals annak tudatában, hogy a kampány már most zajlik, a Fidesz régóta aláírásgyűjtésekkel és sorozatos kampányanyagokkal "látja el" a választópolgárokat, sőt, pénzt és energiát nem kímélve buzdítja választási részvételre a határon túliakat is. Eközben a kormány idáig már több tízmilliárd adóforintot költött a különböző sajtókampányokra, amelyekkel saját - értsd: a Fidesz - állítólagos eredményeit kívánja bemutatni.

De nem állják meg a helyüket a fideszesek külön választást sürgető érvei sem. A választási szisztéma átalakításakor épp a kormánypárt érvelt a leghangosabban az általuk kialakult egyfordulós rendszer mellett úgy, hogy ezzel nemcsak az adófizetők pénzét óvják, hiszen csökkentik a költségeket, de megkímélik az állampolgárokat attól is, hogy néhány hét elteltével ismét urnához járuljanak. Ezzel épp ellentétesen hatna a "szavazóköri bonyodalmakat elkerülő" külön választás, mely nemcsak 2-4 milliárd forinttal többe kerül, de biztosan alacsonyabb részvételt eredményez majd. Mindennek pedig semmi köze sincs ahhoz, hogy a szavazókörökben hány névjegyzékkel kell majd dolgozni.