Napokon belül, akár már január 6-án kitűzheti a jövő évi országgyűlési választás időpontját az államfő. Áder János egy nyilatkozatából ugyanis arra lehet következtetni, hogy a voksolás dátuma április 6-a lesz, éppen úgy, ahogy azt a Fidesz szeretné. A kormánypárt ugyanis hónapok óta erőteljes kampányt folytat amellett, hogy minél korábban legyen a választás.
Erről már a párt több prominense is beszélt, legutóbb a múlt héten Kövér László fejtette ki: noha korábban még amellett volt, hogy a két választást egyszerre kell megtartani, azóta számára kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű feladat, sőt komoly problémákat is okozna.
A házelnök a választástechnikai problémákhoz sorolta, hogy az uniós választáson szavazhat Magyarországon egy másik tagállam polgára is, miközben az országgyűlésin nem. Szerinte az egy napon történő voksoláson bonyodalmat jelentene a nemzetiségi képviselők választása, valamint az is, hogy a parlamenti választást teljesen új keretek között bonyolítják le, ami önmagában is nagy feladat lesz.
Lapunk írta meg elsőként, hogy a Fidesz vezetése külön rendezné a 2014-es két tavaszi voksolást, az országgyűlésit és az európai parlamentit (EP), holott, mivel utóbbi május 25-én lesz, akár megtarthatnák egy napon is. Akkori információinkat azóta sem cáfolták, sőt, később egy névtelenül nyilatkozó kormánytag április 6-át nevezte meg lehetséges időpontként az atv.hu-nak.
Ezt a dátumot kotyogta ki Seszták Miklós is a parlamentben, noha a KDNP-s képviselő utólag visszakozott. Ám Orbán Viktor kormányfő azt már a szeptember végi Fidesz kongresszuson kijelentette: "most, hét hónappal a választások előtt...", ami egyértelműsítette: a Fidesz úgy számol, hogy áprilisban lesz a választás. Az utóbbi hetekben pedig egy másik fideszes politikus is kifecsegte, hogy április 6-ára készülnek. Németh Szilárd a TV2 Mokka című műsorában arra a kérdésre, hogy képviselőként vagy polgármesterként politizálna-e 2014 után, azt válaszolta, "úgy néz ki, hogy az április 6-i országgyűlési választásokon fogok indulni".
A jövő évi voksolás időpontját egyértelműsítő, félreérthetetlen kijelentéseket utóbb igyekeztek kimagyarázni az érintettek, hiszen az alaptörvény a mindenkori köztársasági elnök kizárólagos határkörébe utalja az időpont kiírását. Áder János az alkotmány szerint "legkorábban a szavazás napja előtt 90, legkésőbb 70 nappal előbb tűzi ki a szavazás napját". Továbbá április vagy május hónapban, hagyományosan vasárnap zajlik a voksolás, az időpont ráadásul nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. Jövőre április 20-án lesz húsvét vasárnap, így Áder április 6., 13., valamint 27. között válogathat, amennyiben eleget tesz a kormánypárti iránymutatásnak. Ha viszont mégis májusi dátumot választana, akkor 4., 11., 18., vagy éppen 25-e jöhet szóba, utóbbi időpontban az országgyűlési és az EP-választás egybeesne.
Noha Áder ideje még nem jött el, az államfő már előre nyilvánvalóvá tette, eleget tesz majd egykori pártja óhajának. A Kossuth Rádióban nemrég utalt rá, hogy minél rövidebb kampányt szeretne, ezzel kímélve meg az állampolgárokat. Csakhogy az államfői - először Orbán által hangoztatott - érv igencsak fals annak tudatában, hogy a kampány már most zajlik, a Fidesz régóta aláírásgyűjtésekkel és sorozatos kampányanyagokkal "látja el" a választópolgárokat, sőt, pénzt és energiát nem kímélve buzdítja választási részvételre a határon túliakat is. Eközben a kormány idáig már több tízmilliárd adóforintot költött a különböző sajtókampányokra, amelyekkel saját - értsd: a Fidesz - állítólagos eredményeit kívánja bemutatni.
De nem állják meg a helyüket a fideszesek külön választást sürgető érvei sem. A választási szisztéma átalakításakor épp a kormánypárt érvelt a leghangosabban az általuk kialakult egyfordulós rendszer mellett úgy, hogy ezzel nemcsak az adófizetők pénzét óvják, hiszen csökkentik a költségeket, de megkímélik az állampolgárokat attól is, hogy néhány hét elteltével ismét urnához járuljanak. Ezzel épp ellentétesen hatna a "szavazóköri bonyodalmakat elkerülő" külön választás, mely nemcsak 2-4 milliárd forinttal többe kerül, de biztosan alacsonyabb részvételt eredményez majd. Mindennek pedig semmi köze sincs ahhoz, hogy a szavazókörökben hány névjegyzékkel kell majd dolgozni.
