Jelentősen nőtt, meghatározó lett az egyházak társadalmi szerepvállalása, és erre egyre nagyobb igény mutatkozik - ezt állította még a karácsonyi ünnepek előtt Hölvényi György. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi kapcsolatokért is felelős államtitkára azonban "elfelejtette" hozzátenni, hogy pontosan kinek az "igényeiről" beszél: a magát jobboldali-kereszténydemokratának valló Orbán-kormányéról, az egyházakéról vagy a magyar társadaloméról.
Utóbbi igényeiről ugyanis pontos képet adtak a 2011-es népszámlálási adatok (lásd keretes írásunkat): a magyarok vallásossága, illetve a történelmi egyházak társadalmi támogatása az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken. Ennek ellenére a 2011-es egyházügyi törvény elfogadása óta a kabinet valamiért mégis azt érezte "küldetésének", hogy az általa "bizniszegyháznak" titulált felekezetek jogait szűkítse, életüket megkeserítse, miközben próbált "jópontokat" szerezni a nagy keresztény egyházaknál.
Bár az Alkotmánybíróság 2013 februárjában másodszor is megsemmisítette a felekezeti státuszától több száz vallási közösséget - köztük az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET) - megfosztó, az egyházalapítás feltételeit durván szigorító, az elismerés jogát az Országgyűlés kezébe adó törvényt, azonban a kormánypártok végül márciusban az alaptörvény negyedik módosításába foglalták a "problémás" passzusokat.
Ezután július elején - miután Áder János köztársasági elnök első elfogadása után visszaküldte - a parlament Fidesz-KDNP többsége az egyházügyi törvény módosítását is megszavazta, amely tovább szigorította az egyházi elismerés feltételeit. Például a korábbi 1000 fős népi kezdeményezés helyett minimum 10 ezer fős tagságot kell igazolnia annak a vallási közösségnek, amely elismerését kéri az Országgyűléstől. Mint megírtuk, a MET szeptember végéig sikerrel gyűjtötte össze a megfelelő számú támogatói nyilatkozatot, kérelmüket jelenleg az Emmi vizsgálja.
Ellentmondásos volt idén a nagy egyházak viszonya is az Orbán-kormánnyal. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése miatt a felekezetek egyszázalékos felajánlásokból származó bevétele csökkent, miközben számos önkormányzat "menekítette" iskoláit még a januári államosítás előtt egyházi fenntartásba, valamint szeptembertől a kötelező hittan miatt is nőttek az egyházak költségei. Miután Erdő Péter bíboros is többször kritizálta a kabinetet, végül az 1997-es Vatikáni Szerződés módosításának törvénybe foglalása tett pontot a katolikusok "anyagi problémáira".
A Vatikáni Szerződés módosított pontjai
- A katolikus egyház felsőoktatási intézményei az állami felsőoktatási intézményekkel azonos elv és mérték szerint részesülnek a felsőoktatás éves költségvetésről szóló törvényben megállapított pénzügyi támogatásából
- A felsőoktatási intézmények hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok képzési támogatásával
- Nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál az egyházi felsőoktatási intézményeknek nyújtott képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások együttes összege
- Az egyházi intézményekben állami ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytatók az állami felsőoktatási intézmények hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesülnek
- 2014-ben 1,5 milliárd forint támogatást adnak a katolikus gyűjteményeknek, levéltáraknak, könyvtáraknak, muzeális intézményeknek
- Az 1945 után elkobzott katolikus ingatlanok után járó járadékot a magyar állam évi 5,3 milliárd forinttal egészíti ki 2011-től kezdve
- A minden elismert egyház részére az adózók által felajánlható SZJA-t a költségvetés kiegészíti, ha a támogatás összességében nem éri el a teljes állami SZJA-bevétel 1 százalékát
Csökkenő társadalmi támogatás
Noha a kormány 2010 óta folyamatosan növeli a nagy keresztény egyházaknak járó állami támogatásokat, az érintett szülők kicsivel több, mint a fele választotta csak gyermeke számára az erkölcstan helyett a hittant, és a 2011-es népszámlálási statisztikák inkább a nagy egyházak és a hitélet társadalmi támogatásának visszaszorulását mutatják. A 9,9 millió megkérdezettből csak 7,2 millióan válaszoltak a vallási hovatartozást firtató kérdésekre. Kiderült: 10 év alatt 5,5-ről 3,9 millióra esett vissza a magukat katolikusnak mondók száma, de a reformátusoké (1,6 helyett 1,15 millió) és az evangélikusoké (304 helyett 214 ezer) is óriásit zuhant. Ezzel szemben a vallási közösséghez nem tartozók száma 1,5-ről 1,8 millióra nőtt, és körülbelül 147 ezren vallották magukat ateistának. Míg az idevágó kérdésre tíz éve 1,1 millió ember nem válaszolt, 2011-re ez a szám 2,7 millióra emelkedett.
