Románia a szűnni nem akaró politikai torzsalkodás ellenére az idén jobban teljesített. A gazdasági mutatók kedvezően alakultak, a harmadik negyedévben az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságává vált, hosszú idő után az idén először mutatott többletet a külkereskedelmi mérleg, a költségvetési hiány pedig a GDP két százaléka alatt maradt. Ennek ellenére egyre nyilvánvalóbb politikai válság kezdett kibontakozni. Miután a Victor Ponta kormányfő - Traian Basescu államfő közötti kényszerű politikai társbérlet a két vezető „meg nem támadási szerződésének” köszönhetően működni kezdett, egyre inkább elhatalmasodott a kétharmados koalíción belüli ellentét. Olyannyira, hogy a választási szövetségként létrejött koalíció két társelnöke, Ponta és Crin Antonescu liberális pártelnök mára gyakorlatilag képtelen együttműködni.
A koalíciós csörtének köszönhetően e választásokon megígért nagy célok egyike sem valósult meg, mind az alkotmánymódosítást, mind a regionális átszervezést halasztani kellett, mert a kétharmados támogatást egyik projekt sem szerezhette volna meg. Év végére annyira elmélyült a szakadék a koalíciós társak között, hogy a két vezető már nyilvánosan hazudózta le egymást, a parlamentben pedig sorra buktak el a különböző tisztségekre jelölt liberálisok.
Eközben a második mandátuma utolsó évét kezdő Basescu is aktivizálódott – december elején jelezte, nem írja alá a 2014-es költségvetést, míg az tartalmazza az IMF felé vállalt üzemanyag jövedéki adó emelését. December 30-án, azaz ma, a román parlament plenáris ülése szavazott volna a büdzséről, ha nem született volna meg a Basescu-Ponta kompromisszum. A kormány azonban három hónappal elhalasztott az emelést, amely literenként 7 eurócentes többletteher lett volna január elsejétől, Basescu pedig ezt követően aláírta a költségvetési törvényt. Politikusok és elemzők egyaránt ettől az év végi szavazástól várták a kormánykoalíció felbomlását, a Ponta-Antonescu szakítást, s abban is egyetértés mutatkozik, hogy csupán ünnepi halasztásról van szó.
„Halottról jót vagy semmit”, írta az egyik legnagyobb román portál, a aziare.com az USL-ről, megjegyezve, hogy bármikor következik is be a formális szakítás, ez a koalíció már mindenképpen egybentarthatatlan.
Egy, az ünnep után nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás is azt igazolja, hogy nincs már sok ideje a szövetségnek. Ponta szocialistái, a PSD, fölényesen vezetik a népszerűségi listát, mint ahogy maga a miniszterelnök is a legkedveltebb politikus, a liberálisok és főképp Crin Antonescu támogatottságának drasztikus csökkenése egyre nagyobb nyűg a PSD-nek. A szombaton közzé adott felmérés csak megerősíti a korábbiakban jelzett tendenciát, az év utolsó hónapjában is három, kisebb különbséget mutató, de lényegében megegyező felmérés látott napvilágot.
A számok a véget jelzik. Az USL koalíciós szerződés szerint a szocialisták adják a kormányfőt, a liberálisok pedig az államfőt. Crin Antonescu, liberális pártelnök azonban olyan mélyre tornázta magát, oly sokszor támadta nyíltan a koalíciós társat, hogy szinte lehetetlennek tűnik a szocialista szavazótábor mögé állítása, a koalíció fenntartása már veszélyezteti a szocialisták népszerűségét. A december 28-i felmérés szerint Antonescu népszerűsége mélypontjára süllyedt, az újabb elnöki mandátumért indulni nem tudó Basescu is megelőzi. Basescu 16, míg Antonescu 15 százalékon áll, a másik két felmérésben ugyan még egy-két százalékos előnye van Basescuval szemben, de az egész évben mért tendencia alapján, nem sokáig.
A májusi EP választáson külön-külön indulnak a koalíciós partnerek. Jelen állás szerint fölényes PSD győzelem várható, a szocialisták ugyanis 41 százalékon állnak, míg a liberálisok (PNL) 19. A jobboldal vezetőereje, Basescu volt pártja, a PDL 17, az RMDSZ 6, a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 6, a Mihai Razvan Ungureanu volt kormányfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) 5 százalékot tud felmutatni. A szélsőséges Nagy-Románia Párt (PRM) nem jutna be az EP-be, mint ahogy a román parlamentből is kimaradt.
Még ha az EP választási kampány nem is, az elnökválasztási mindenképpen szétrobbantja a koalíciót, szemmel láthatóan máris mindenki erre a megmérettetésre készül. Sajtóinformációk szerint Pontára nagy nyomás nehezedik, hogy maga vállalja az elnökjelöltséget, hiszen az a biztos győzelmet jelentené bárkivel szemben jelen állás szerint. Ponta azonban nagyon fiatal, 41 éves, s bár a román elnöki státus egyáltalán nem szimbolikus, sőt, úgy tűnik, inkább miniszterelnök maradna. Más, hozzá mérhető népszerűségű politikusa a szocialistáknak sincs, ám a párt magas támogatottsága lehetővé teszi, hogy ha időben megneveznek valakit a tisztségre, s még marad idő „felépíteni” őt, akkor a jobboldal jelenlegi megtépázott állapotában és Antonescu mélyrepülése mellett biztosra vehető a győzelem. Ezért vannak megszámlálva a román kétharmad napjai.
S bár egyelőre mindkét fél tagadja, hogy történtek volna ilyen irányú tárgyalások, Ponta a további kormányzáshoz az RMDSZ támogatására szorul. A fiatal kormányfő és az RMDSZ viszonya jó, igaz, a két párt közötti együttműködés nem a leg ideálisabb, a PSD-ben van egy réteg, amely fél a magyarokkal való együttműködés esetleges választói penalizálásától. Ám más választásuk nincs. A jobboldal két pártjára nem számíthatnak- a PDL ősellenség, a Népi Mozgalom úgyszintén, miután vezetőjüket, Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt tavaly tavasszal épp Ponta és a PSD buktatta ki a hatalomból egy bizalmatlansági indítvánnyal. Ha maga a párt nem is, de a kormányfő eléggé józan politikus ahhoz, hogy ne lépjen szövetségre a populista Dan Diaconescu Néppárttal. Így, ha igaz, hogy az USL halára van ítélve, akkor az is igaz, hogy az RMDSZ viszont kormányzásra.
Kórházakat a templomok helyett!
Az egyházak állami finanszírozása ellen tiltakoztak tegnap több romániai városban is. A demonstrációt szervező Román Szekuláris Humanista Egyesület (ASUR) az ellen tiltakozik, hogy a kormány legutóbbi ülésén az egyházaknak utal ki tartalékalapjából 10 millió lejt, miután két hete már 20 millió lejt átutalt az egyházügyi államtitkárságnak és az ortodox egyház tulajdonába adta át a kovásznai Fenyő- hotelt is. A megmozdulás jelszava: Kórházakat akarunk a templomok helyett! Időzítése sem véletlen, 150 évvel ezelőtt a két román fejedelemség egyesítéséből létrejött Románia első vezetője, Alexandru Ioan Cuza december 29-én rendelte el az egyházi vagyon szekularizálását, az így befolyó jövedelmet pedig az iskolahálózat bővítésére, kórházak létrahozására használta fel.
A román szövetség azt az álláspontot képviseli, hogy a felekezetek hitéleti tevékenységét a hívek befizetéseiből kellene fenntartani. Az ortodox egyház vezetése válaszolt az egyesületnek. A testület úgy fogalmazott: az egyház is kórház, amely lelkeket gyógyít.