Már a szándék is fizetős

Az Artisjus bejelentette, hogy január 1-jétől a jelentősebb díjfizetőkkel egyetértésben átalakítja az üres adathordozók díjának rendszerét. Egy lépésben 30 százalékkal csökken a mobiltelefonok és 20-szal a digitális televíziózásnál műsorrögzítésre használt eszközök jogdíja, ugyanakkor a díjfizetési kötelezettség mostantól kiterjed a táblagépekre is.

Ha egy ország szabaddá akarja tenni a zenei és filmes magánmásolásokat a polgárainak, az alkotókat, előadókat és kiadókat kompenzálnia kell - 1982 óta egy magyar jogszabály, 2001 óta európai uniós irányelv szerint is. Ennek eszköze az üres hordozó díja, amelyet a kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába építenek be. Idén először a szerzők, előadók és kiadók jogkezelői nagyobb gazdasági elemzést készíttettek arról, hogy milyen díjterhelés lehet indokolt Magyarországon, és hogy az alkalmazott tarifarendszer megfelelő-e a célok elérésére.

A tanulmány kimutatta, hogy a szabad zenei magánmásolások összege több, mint 10 milliárd forint - azaz maguk a zenehallgatók, zenerajongók legalább ennyire értékelik azt a szabadságot, amit az üres hordozó díj jelent nekik. Ez a többlet lényegesen meghaladja az üres hordozó díj bevételeket (2012: 3,6 milliárd forint), amik tehát összességében nem tekinthetők magasnak.

2014-ben jelentősen csökkentik a zenék és filmek másolására ma leggyakrabban használt két hordozótípus, a mobiltelefonok és a tévés set-top-boxok jogdíját. A mobiltelefonok jogdíja 30 százalékkal a set-top-boxoké 20-szal csökken 2014-től. Ezzel egyidejűleg a díjfizetési kötelezettség kiterjed a mind népszerűbb táblagépekre is.

Mivel a lakosság másolási szokásai állandóan változnak, a jogkezelők évről évre reprezentatív felmérésekkel alapozzák meg a díjfizetés alá tartozó hordozók körét. Az utóbbi években a táblagépek elterjedése volt a jellemző. 2013-ban a magyar táblagép-használók 93 százaléka rendszeresen végez olyan tevékenységet, amely szerzői jog által védett alkotás tartós másolásával, tárolásával jár. Az üres hordozó díjat az Artisjus mellett az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége kezeli.

Ezek az egyesületek juttatják el a beszedett díjakat a szerzőkhöz, előadókhoz és előállítókhoz. Emellett idéntől a beszedett díj 25 százaléka kötelezően kulturális célokra fordítandó a Nemzeti Kulturális Alap útján. Az üres hordozók díja nem csupán az elektronikus eszközökre vonatkozik, de évek óta már a fénymásoló papírokra is.

Művészeti trafikmutyi

Egy friss törvény szerint a Nemzeti Kulturális Alap rendelkezik az Artisjus által beszedett üreshordozó-díjak 25 százalékáról. A zenészek szerint ezzel az állam a jogos fizetésüket sarcolja meg, az NKA szerint viszont a törvény ugyanúgy a művészi érdekeket szolgálja, csak igazságosabb módon osztja el az összeget. Az ebben a fő baj, hogy állam a jogdíjak egy részének felosztásával és a kifizetésekkel szeretne foglalkozni, s, hogy mindezt nagyon hirtelen és minden előzetes egyeztetés nélkül zúdította az érintettekre.

Az eddigi gyakorlat szerint a befolyó jogdíjak összesen 10 százalékáról lemondtak a zenészek, amit az Artisjus, az EJI, a Filmjus saját tagjainak osztott vissza díjak, pályázatok és támogatások formájában. A jogdíjak 7 százaléka kulturális, 3 százaléka pedig szociális alapon került kiosztásra. Az új törvény értelmében az említett 7 százalék felett az NKA rendelkezik.

A törvény másik lényeges újdonsága, hogy a magáncélú másolásra alkalmas adathordozókra (például írható CD, DVD, médialejátszó, HDD, memóriakártya) kivetett üreshordozó-jogdíjak 25 százaléka is a központi alap részét képezi. Az NKA így 1,2 milliárdos keretet szerzett a jogtulajdonosok kárára. Az összeget az NKA pályázati alapon fogja kiosztani, de arról egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen célok és szempontrendszerek alapján költi el a pénzt. Az érintettek szerint ez nem más, mint művészeti trafikmutyi.