Előfizetés

Vallási szélsőségesség a terrorakció hátterében?

Szélsőséges vallásos eszmék terjesztése volt a hétfői, hszincsiangi terroristaakció kiváltó oka - jelentette kedden a kínai állami média.

A Hszinhua hírügynökség arról is beszámolt, hogy a nyomozás kezdeti eredményei szerint a támadást megtervezték, szervezett keretek között hajtották végre. A csoportot vezető két ujgur férfi bő fél éve szervezkedett, terrorista videókat nézve, összejöveteleket szervezve, szélsőséges vallásos eszméket terjesztve. Az elkövetők az akcióhoz pénzt gyűjtöttek, és maguk készítették robbanószerkezeteiket - állítják a hszincsiangi hatóságok.

A hétfő reggeli támadás a tádzsik és a kirgiz határhoz közeli Kashgar város szomszédságában történt, mindössze két héttel azután, hogy egy hasonló támadásban 16 ember veszítette életét ugyanabban a tartományban. 

A helyi kormányzat alá tartozó www.ts.cn hírportál beszámolója szerint hétfőn a 850 ezres lakosú Jarkant megye közbiztonsági hivatalát kevéssel hat óra után késsel és robbanószerkezettel felfegyverzett terroristák támadták meg. A támadók közülük nyolcat a rendőrök lelőttek, egy embert pedig őrizetbe vettek. 

A tartományban gyakran kerül sor a hatóságok és a lakosság közötti összetűzésre, amit előbbiek a a szélsőséges erők jelenlétével, utóbbiak a szigorú hatósági ellenőrzéssel indokolnak. Augusztus közepe óta már több mint ötven ember veszítette életét a hatóságok és a muzulmán ujgurok közti összecsapások következtében. Tavaly egész évben mintegy 190 terroristát vettek őrizetbe az autonóm területen - derül ki a statisztikákból.

Rekordot döntött Hollande népszerűtlensége

Franciaország számára az év úgy végződött, ahogyan kezdődött: afrikai katonai beavatkozással. Január elején a mali vezetés sürgős kérésére - az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazásával - a francia hadsereg bevonult a nyugat-afrikai országba, hogy a kormányerők oldalán megállítsa az iszlamista fegyveresek előrenyomulását a déli országrész felé.

A 4 ezer katonát mozgósító műveletet a teljes francia politikai elit üdvözölte, és a társadalom 63 százaléka támogatta. December elején szintén egy volt afrikai gyarmatára, a vallási erőszak sújtotta Közép-afrikai Köztársaságba küldött Franciaország 1600 katonát a rend helyreállítása és a civil lakosság védelme érdekében. Jóllehet a mali beavatkozás sikeresnek tekinthető, az egyelőre bizonytalan idejű és kimenetelű újabb afrikai fellépést a franciáknak már csak alig 44 százaléka támogatja.

A francia társadalom egy év alatt belefáradt abba, hogy hadseregük olyan övezetekben avatkozik be, ahol a folyamatos nyugati segítségnyújtás ellenére alig észrevehetően javul a helyzet. Franciaország az egyetlen uniós állam, amely Afrikában azonnal mozgósítható, ütőképes önálló kontingenssel rendelkezik, amelyhez az Európai Unió elvi támogatáson kívül semmilyen segítséget nem nyújt. A franciák többsége úgy véli, hogy gazdasági válságban a közpénzeket más fontos dolgokra is fel lehetne használni, ráadásul Brüsszel a 100 százalékoshoz közelítő államadósság és a deficit csökkentését várja Párizstól.

Furcsa ellentmondás, hogy mialatt a francia vezetés a sürgős helyzetre és a demokratikus elvekre hivatkozva Afrikában határozottan és eltökélten lép fel, hazájában képtelen igazán érvényt szerezni akaratának. Egy decemberi felmérés szerint Francois Hollande elnököt a franciák 53 százaléka igazságtalan, 76 százaléka gyenge, 54 százaléka részrehajló elnöknek tartja.

A kormány elmúlt évi tevékenységéből a megkérdezettek 47 százaléka semmit nem tud kiemelni. Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív dolgot tett idén az államfő, a legtöbben a külpolitikát (alig 13 százalék) jelölték meg, valamint a homoszexuális párok házasságának engedélyezését (9 százalék). A negatívumok közül a megkérdezettek 30 százaléka az adóemeléseket tette első helyre.

A válsággal szemben eredménytelen gazdaságpolitika, az adóemelések és a karizmatikusság hiánya minden idők legnépszerűtlenebb francia elnökévé tette Hollande-ot, akinek tetszési mutatója nyár óta 23 százalékon stagnál. A munkanélküliek száma 1997 óta idén először átlépte a 3 milliós küszöböt, arányuk márciusban elérte a 11 százalékot, és azóta sem csökkent. A stagnálás miatt az államháztartási hiánynak a GDP-arányos 3 százalék alá szorítását a kormány 2013-ról 2015-re halasztotta, bár közben szigorú költségvetési politikát folytat.

Külföldön az évi egymillió euró feletti keresetekre vonatkozó 75 százalékos adót előíró törvény miatt a gazdagokat megadóztató és adóemigrációba kényszerítő retrográd szocialista elnök képe alakult ki Hollande-ról. Közben a baloldali tábor azért bírálja az államfőt, mert 2012. májusi megválasztásakor ugyan a pénzügyi világot jelölte meg fő ellenfeleként, de a versenyképesség javítása érdekében a szakszervezetek egy részével az év elején megállapodott a munkaerőpiac rugalmasabbá tételéről, s ezzel megkönnyítette az elbocsátások feltételeit, valamint újabb nyugdíjreformot kezdeményezett.

Tiltakozásul a radikális baloldal májusban és decemberben is tízezreket vitt az utcára, és a hagyományosan balra szavazó Bretagne-ban is - ahol sorra zárnak be az üzemek - az ősz folyamán heteken át folyamatosak voltak a középosztályt sújtó adópolitika elleni tüntetések. A kormányzat végül decemberben közel 2 milliárd eurós (604 milliárd forintos) támogatásról döntött a legnyugatibb régió felzárkóztatására.

A legjelentősebb társadalmi reform, a melegházasság engedélyezését kimondó törvény elfogadása áprilisban is keserű szájízt hagyott maga után, mert a heves parlamenti vitát zavargásokba torkolló, milliós utcai tüntetések kísérték. Ez alkalmat teremtett az előző államfő, Nicolas Sarkozy visszavonulása óta vezető nélkül maradt és szétesett ellenzéki jobboldalnak az összefogásra.

Az első melegházasságot egyébként május 29-én kötötték meg Montpellier-ben, azóta több ezer homoszexuális pár kelt egybe a polgármesteri hivatalokban. Október végén a toulouse-i bíróság már az első válást is kimondta két homoszexuális férfi között.

Manuel Valls belügyminiszter szeptemberi kijelentését követően, miszerint a kelet-európai romák képtelenek a beilleszkedésre, ugyanazok a populizmustól sem mentes viták lobbantak fel a bevándorlásról és a schengeni övezet bővítéséről, amelyek Sarkozy jobboldali kormányzása alatt meghatározták a francia közéletet.

A francia médiában ismét vezető hírré vált az illegális cigánytelepek kérdése. Valójában alig 17 ezer kelet-európai, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett roma él az illegálisan kialakított, mintegy 400 bádogvárosban. Számuk évek óta nem változik, a kiutasítások után általában ugyanazok az emberek jönnek vissza. A jövő tavaszi önkormányzati választások közeledtével azonban országszerte felgyorsult a cigánytelepek felszámolása. A romák egyre kisebb csoportokra oszlanak, és a megjelenésük egyre több települést érint. A rendőrség viszont nem hagyja, hogy egy-egy táborhelyen hosszabb ideig maradjanak. A tarthatatlan helyzet végleges és hatékony felszámolásához azonban - néhány sikeres helyi kísérlet ellenére - hiányzik a beilleszkedési programok, illetve a hazatelepítések országos szintű összehangolása.

Megrendült Putyin hatalma

Orosz elemzők és Moszkva barátai a Kreml kül-és belpolitikai akaratának érvényülését látván Putyin évének tartják az ideit. Az év végén elkövetett volgográdi merényletek azonban megkérdőjelezik a rendszer sikereit, komoly csapást mértek a nemzetközi arculatát erősítő, téli olimpiára készül országra és vezetésére.

Oroszországban az év egyik legnagyobb eseménye kétségtelenül Edward Snowden, az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtési gyakorlatát kiszivárogtató informatikus esete lett volna, ha nem történik meg a volgográdi tragédia.

December 29-én öngyilkos merénylő robbantott a központi pályaudvaron, s a dél-oroszországi nagyváros még fel sem ocsúdott a sok halálos áldozattal és sérülttel járó terrorcselekményből, amikor másnap egy trolibuszban újabb merénylet történt. Összesen több mint 30 ember halt meg, mintegy 70-en megsebesültek. A terror beárnyékolta a szocsi téli olimpiai előkészületeit és komoly gondot okoz az orosz hatóságoknak. A merényletek előkészítőinek éppen ez volt a szándéka: Doku Umarov csecsen szakadár vezér felszólításának engedelmeskedve mindent elkövetni a nemzetközi játékok megakadályozására. Ha ez nem is sikerülhet, azt elérték, hogy félelmet keltsenek az orosz lakosságban és némi kétséget ébresszenek külföldön a téli olimpia biztonságával kapcsolatban.    

Edward Snowden viszont sikertörténettel ért fel a Kreml számára. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja június végén az amerikai hatóságok elől menekülve Hongkongból távozóban Moszkvában rekedt, mivel közben Washington érvénytelenítette az útlevelét. Snowden augusztusban egy évre ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban, s kapóra jött Moszkvának, hogy az orosz vezetést az emberi jogok megsértéséért bíráló Washington és a Nyugat orra alá dörgölhesse: a demokrácia kerekei ott is csikorognak. 

Az amerikai informatikust az Egyesült Államokban súlyos törvénysértéssel vádolják. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont közölte, hogy nem adják ki az informatikust, bár ezt Washington többször kérte.  

A Kreml az év végére tartogatta saját meglepetését. Putyin december 19-én bejelentette, hogy megkegyelmez Mihail Hodorkovszkijnak. Másnap, 20-án már szabadon is engedték az elnök legnagyobb ellenfelének tartott liberális gondolkodású orosz üzletembert. Hodorkovszkij 10 év büntetőtábor után Németországban kijelentette: nem kíván harcba szállni a politikai hatalomért, de küzdeni fog az Oroszországban raboskodó politikai foglyok szabadon bocsátásáért. December 25-én az orosz legfelsőbb bíróság elnöke utasítást adott arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata értelmében újra kell tárgyalni Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev büntetőügyeit.

Putyin másik nagy politikai ellenfelét, Alekszej Navalnijt is jogi eszközökkel sikerült egy időre kiszorítani a belpolitikai küzdőtérről. Az ellenzéki politikust sikkasztás vádjával júliusban 5 év letöltendő börtönbüntetésre és milliós kártérítésre ítélték. Minthogy Navalnij fellebbezési tárgyalását csak októberben tartották meg, a politikus részt vehetett a szeptember 8-i moszkvai főpolgármester-választáson, amelyen a második legtöbb szavazatot kapta, de nem ismerte el a szavazás eredményét csalásra hivatkozva. A Navalnij ügyében a nyáron kiszabott büntetést októberben felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítették, de a politikus ellen újabb csalási ügyben indítottak büntetőeljárást.

Erre az évre kifulladt a Putyin nevével fémjelzett hatalom elleni, 2011-2012-ben még több tízezer embert megmozgató ellenzéki tiltakozó mozgalom. Egyik fő szervezője, Szergej Udalcov ellen tömeges zavargás előkészítése és a hatalom megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával folyik büntetőeljárás.

Még tart a büntetőeljárás azok ellen is, akiket azzal vádolnak, hogy a tavaly májusi moszkvai Bolotnaja téri tüntetésen rátámadtak a karhatalmistákra. Közülük csak néhányat mentesít a felelősségre vonás alól az orosz parlament által az év végén elfogadott amnesztiatörvény. A közkegyelem révén szabadult ki december 23-án a javító-nevelő táborból Pussy Riot orosz punkegyüttes tavaly elítélt két tagja is.
    

Az orosz törvényhozás az idén folytatta a jogvédők által Oroszországban és külföldön egyaránt bírált gyakorlatot. Júniusban elfogadta a homoszexualitás kiskorúak körében való népszerűsítését tiltó és szankcionáló törvényt, majd a képviselők megszavazták annak a tiltását is, hogy külföldi egynemű párok orosz gyermekeket fogadjanak örökbe.

Politikusok és jogvédők amiatt is bírálják az orosz vezetést, mert nem nyitott a hatalommal elégedetlenek felé. A Kreml a társadalmi párbeszédet a Putyin által kezdeményezett és létrehozott Orosz Népfront útján képzeli el, amely szakértők szerint csak az elnök szavazóbázisának fenntartását és bővítését szolgálja.

Idén többször is elterjedt az orosz sajtóban, hogy lebeg a pallos a Dmitrij Medvegyev vezette orosz kormány felett. Májusban, harmadik államfői ciklusa egyéves évfordulóján Vlagyimir Putyin keményen bírálta a kabinetet, mert az szerinte nem teljesítette tavaly meghirdetett elnöki programját. Független szakértők már 2012-ben felvetették, hogy a tervek túlzóak, a megvalósításukhoz szükséges milliárdokat nem tudja előteremteni a gyengén teljesítő orosz gazdaság, és a költségvetésre túl nagy terhet ró a hadsereg korszerűsítése.

Decemberben újra arról írt az orosz sajtó, hogy Vlagyimir Putyin a szocsi téli olimpiát követően menesztheti a kormányt. Az államfő december 12-én tartott évértékelő beszédében elismerte, hogy a gazdasági fejlődés lelassult, de ezt nem tartotta elegendő indoknak ahhoz, hogy az általa meghirdetett, számos szociális intézkedést is tartalmazó program ne teljesüljön.

Kapcsolódó
Puhul Putyin: Környezetvédőket engedtek szabadon az oroszok