Laurent Gaudé Goncourt-díjas író különleges vállalkozásba fogott: szimultán írt könyvet és színházi előadást a 2015-s párizsi merényletekről. A Denis Marleau, kanadai rendező által jegyzett előadást májusban mutatták be a párizsi La Colline Színházban, majd ősszel Montrealban. A szerzővel a támadások kilencedik évfordulóján beszélgettünk Párizsban.
A kelet-afrikai országban a helyzet elég feszült, Mogadishuban hétfőn érte halálos támadás a misszió táborát.
A merénylő várt, hogy egy egy busz éppen letegye az utasait az izraeli hadsereg, az IDF glilati bázisa előtt.
Egy török repülőgépgyártó székhelyénél robbantottak fel pokolgépet.
Csak októberben ez volt a negyedik hasonló merénylet.
Fájdalom, gyász és megtartó erő töltötte be a helyet az amerikai nagykövet szerint.
Egy éve történt Izrael fennállásának legvéresebb terrortámadása. Az azóta is zajló, többfrontossá vált háborúról és az ide vezető okokról Nagy Gabriellát, az izraeli magyar nyelvű Új Kelet portál felelős kiadóját és szerkesztőjét kérdeztük.
Egy éve szenvedte el Izrael fennállásának legszörnyűbb tragédiáját. A háború mérlege felemás, a kilátások sem kecsegtetők. A térség tűzfészekké vált. Izrael és Irán is mindenre felkészült.
Az izraeli rendőrség szerint terrortámadás történt. Az elkövetőt lelőtték.
Öt gyanúsítottat tartóztattak le, köztük egy kiskorút, a háttérben szélsőséges ideológiákat sejtenek.
A vádat eredetileg februárban emelték, de titokban tartották abban a reményben, hogy sikerül kézre keríteni a fővádlottat, a Hamász vezetőjét, Iszmail Hanijét.
A Központi Hírszerző Ügynökség igazgatóhelyettese megerősítette, hogy a CIA értesítette az osztrák hatóságokat a készülő terrortámadásról.
Tíz esetben nem voltak elégségesek a bizonyítékok, hogy megszüntessék a munkaviszonyt.
A megállapodás lényege az volt, hogy a vádlottak bűnösnek vallják magukat az összes vádpontban, beleértve az összeesküvést és a vádiratban szereplő 2976 ember meggyilkolását, cserébe az ügyészség nem kért volna halálbüntetést rájuk.
Egy öngyilkos merénylő péntek este felrobbantotta magát a szálloda bejáratánál, négy társa pedig lövöldözni kezdett a tengerparton tartózkodókra és megpróbálta megrohamozni a szállodát.
Három évvel a jelentős presztízsveszteséget okozó afganisztáni csapatkivonás után Washington a de facto hatalmat gyakorló tálib kormánnyal lépne szövetségre az Iszlám Állam még radikálisabb fiókszervezetének felszámolására.
Eddig gyilkossági kísérletként folyt nyomozás az ügyében, de Maros Zilinka főügyész már röviddel a merényletet követően jelezte, hogy sor kerülhet a módosításra.
A rendfenntartó erők több mint 15 tagja, valamint több civil is életlét vesztette, a hatóságok hat fegyveres támadót likvidáltak.
Az iszlamista terrorszervezet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ minden tájáról Afganisztánba hívja szimpatizánsait és felkészítse őket a Nyugat elleni támadásra.
A cseh belügyminiszter közölte, a szigorítások hatályban maradnak, de a lakosságot semmiféle veszély nem fenyegeti.
Más áldozatról nem tudni. A Hamász tavaly őszi terrortámadása, majd Izrael önvédelmi háborúja az országban is érezteti hatását.
Annak finanszírozásához pedig kriptovalutát is felhasználtak – mondta az orosz pénzügyi felügyelet vezetője.
Lehetséges célpontjaik Düsseldorfban, Dortmundban és Kölnben voltak.
Christopher Wray közölte, október 7. után külföldi terrorszervezetek sora szólított fel támadásokra amerikaiak és szövetségeseik ellen.
A merényletet az Iszlám Állam követte el, de Moszkva inkább Kijevre fogja a dolgot.
Oroszország az Ukrajna ellen indított háborúja pont azzal a világgal fordult szembe, amelynek államai természetes szövetségesei, partnerei lennének korunk egyik legfélelmetesebb kihívásával szemben.
Bár minden az Iszlám Államra utal, Oroszország inkább Ukrajnára kenné a vérengzést.
A fehérorosz elnök azt állítja, segített Putyinnak megakadályozni, hogy a terrortámadás menekülő elkövetői belépjenek Fehéroroszországba.
Ki kell azt is vizsgálni, hogy miért Ukrajna felé menekültek a terroristák.
Az Iszlám Állam európai területen elkövetett legvéresebb terrortámadása történt pénteken, de az orosz vezetés Ukrajnára terelné a felelősséget. Kizárt, hogy Ukrajna vagy az orosz titkosszolgálatok állnak a merénylet mögött – állítja a biztonsági szakértő.