Nem indokol majd nagyobb benzin, illetve gázolaj áremelést a nemzetközi kőolajt és késztermék - benzin, dízel - beszerzési árak alakulása, ha csak valamilyen váratlan politikai konfliktus kirobbanása, vagy egy természeti katasztrófa nem lendíti fel átmenetileg a jegyzésárakat - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós.
A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője elmondta: 2014-ben is arra lehet számítani, hogy az északi féltekén irányadónak tekintett Brent olajtípus ára hordónként 100 dollár körül mozog majd. A dízel és a benzin tonnánkénti ára pedig előreláthatólag 920-940 dollár közelében alakul majd az árutőzsdéken. Így beszerzési árak oldaláról nem jelentkezik majd jelentős áremelési nyomás. Ez pedig azt vetíti előre, hogy az elkövetkező évben idehaza maradhatnak a literenként 400 forint körüli motorbenzin és 420 forint közelében lévő gázolaj árak. A múlt évben néhány százalékos mérséklődés következett be idehaza a hajtóanyag árakban, miután megközelítőleg tíz százalékot estek a jegyzésárak mind a nyersolaj, mind a késztermék-forgalmazási piacokon.
A szakértő szerint az árak stagnálása mögött az áll, hogy globális szinten bőséges a hajtóanyag-kínálat és a világgazdaság növekedése sem hajtja a fel a keresletet. Emellett megjelentek a piacokon a mélységi technológiával kitermelt gáz és olajkészletek, amelyek tovább bővítik a beszerzési lehetőségeket.
Tudvalevő, hogy világszerte jelentős mennyiségű kőolaj - és a belőle készült termék - készleteket halmoztak fel. Az ügyvezető idehaza sem számít a benzin és a gázolaj iránti igények növekedésére. Úgy véli: Magyarországon 2014-et is a kereslet stagnálása jellemzi majd mindkét hajtóanyag típus esetében. Tavaly a benzinből mintegy egy százalékkal kevesebb, gázolajból pedig ugyanannyival több fogyott a 2012-es eladási értékekhez képest.
Hegedűs Miklós úgy látja, hogy a hazai szükségletek változatlansága mögött az áll, hogy a családok továbbra sem költenek majd több pénzt az üemanyagok megvásárlására, emellett a gazdaság alig mérhető bővülése miatt a szállítási igények sem növekednek számottevően.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy hazai üzemanyagárak alakulásában a kereslet alakulása mellett nagy szerepet játszik a forint-dollár árfolyam változása is, miután az olajüzleteket dollárban számolják el a felek, a késztermékekért, vagyis a benzinért és a gázolajért pedig forinttal fizetnek a vásárlók. A forint viszonyát a külföldi fizetőeszközökhöz több belső tényező is mozgatja.
Az egyik az, hogy a jegybank folyamatosan csökkenti az alapkamatot, ez pedig kevésbé vonzóvá teszi a forintot a nemzetközi befektetők szemében. Így a kockázatokat kevésbé kedvelő tőke elfordulhat az országtól, ami megingathatja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Ehhez hozzáadódik, hogy a dollár értéke más pénznemekhez mérten is növekedhet jövőre, mivel az amerikai kormány a tervek szerint egyre kevesebb dollárt önt majd a piacra, ami önmagában is árfolyamfelhajtó tényező.
Az is fokozza a belső kockázatotokat - tette hozzá az elemző -, hogy az országgyűlési és önkormányzati választások miatt osztogatásba kezdhet a kormány. A pénzügy politika lazulása pedig bizalmatlanságot kelhet a befektetőkben, s ez is hozzájárulhat a nemzeti valuta árfolyamának a romlásához. Hasonló bizonytalansági tényező a befektetők szemében, ha választások végeredményeként nem eléggé stabil kormány alakulna. Török Zoltán mindent egybevetve azt valószínűsíti, hogy a dollár árfolyama a tavalyihoz hasonlóan 210-230 forint között sávban mozog majd.
A kormány magasan tartja az üzemanyagot terhelő adókat
A hazai benzin és gázolajárak változatlanságát erősíti, hogy a kormány a szocialisták többszöri javaslata ellenére nem szándékozik csökkenteni a hajtóanyag árakba épített forgalmi, illetve jövedéki adót. A kormánypárt legutóbb tavaly december elején utasította el az MSZP üzemanyagárak mérséklésére vonatkozó javaslatát.
Miközben a Fidesz korábban - 2010-ben a választási kampány idején, amikor a mostani 400 forint feletti literenkénti üzemanyagárak helyett még 300 forintos benzint lehetett tankolni - maga hangoztatta, hogy az árak lejjebb viteleéhez csupán egy kormánydöntés kell. A párt a választási győzelme után mégsem mérsékelte a hajtóanyagárakat. Emellett a Mol Nyrt.-ben 2011-ben 500 milliárd forintért mintegy 25 százalékos tulajdonrészt szerzett az állam, amit azzal indokolt a kabinet, hogy erre a lépésre a hajtóanyagárak csökkentése érdekében volt szükség. A tankolási költségek érdemben mégsem mérséklődtek azóta sem.
Az MSZP legutóbbi törvényjavaslatában az üzemanyagok jövedéki adómértékét az uniós minimumszintre csökkentené. Mindez a cseppfolyósított gázt (LPG) használó gépjármű-tulajdonosok esetében fogyasztási egységenként 75 forintos, a gázolaj és a benzin esetében 16-17 forintos árcsökkentést eredményezn. Emellett az MSZP előterjesztés - ha elfogadták volna - megakadályozná, hogy 2014 júliusától bevezessék az üzemanyag jelölési (színezési) rendszerét, ami 3-5 forinttal ismét drágítja majd a hajtóanyagokat.
A szocialisták szerint az, hogy a kormányzat nem csökkenti az üzemanyagok árát több szempontból is káros. A tartósan magas árszínvonal miatt ugyanis csökkent a hazai fuvarozó vállalkozások versenyképessége, nehezebb az emberek hétköznapi megélhetése, rosszabb az életminőségük, felerősödött a szomszédos országokba irányuló üzemanyag-turizmust, ezáltal csökkent a költségvetés bevétele, valamint drágult a szállított termékek ára, így növekedett az inflációs nyomás.
