Közkinccsé váltak a Rejtő-művek

Rejtő Jenő a legismertebb név azon a listán, amelyre azok a magyar szerzők kerültek, akiknek műveire január 1-jével lejárt a szerzői jog, vagyis közkinccsé váltak.

A szerzői jog a szerző halála után 70 évig védi az alkotásokat, az oltalom minden esetben december 31-ig tart - emlékeztet az Artisjus - Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye. A dokumentum felidézi, hogy 2013-ban azon alkotók művei mentesültek a védettség alól, akik 1943-ban hunytak el, Rejtő Jenő mellett például Bálint György író, Harsányi Zsolt író, dalszövegíró, Hegedüs Gyula író vagy Huber Gyula nótaszerző.

A művek innentől szabadon felhasználhatók, azaz a jogutódok engedélye nélkül lehet a könyveket kiadni, sokszorosítani, megfilmesíteni. "Egy dolog marad továbbra is sérthetetlen: a szerző névjoga. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem állíthatja senki, hogy ő írta volna Senki Alfonz vagy Fülig Jimmy kalandjait" - írta az Artisjus.

A közlemény kiemeli, hogy a nemzetközi viszonylatban Szergej Rahmanyinov a legismertebb, 1943-ban elhunyt alkotó, azonban mivel Oroszországban csak 50 évig védettek a művek, mindössze az utolsó hat műve állt jogi védelem alatt december 31-ig.

Az Artisjus felidézi, hogy 2013-ban fontos változás történt a szerzői jog területén: az Európai Unióban az előadók és hangfelvétel-előállítók védelmi idejét 50 évről 70-re emelték.