Buktatók a parketten: Egy sanyarú év krónikája

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szinte semmit sem profitált 2013-ban abból, hogy a forintmegtakarítások kamata drasztikusan visszaesett. A befektetők keresni kezdték ugyan a jobb hozamot nyújtó pénzügyi termékeket, de ebből a hazai részvények biztos, hogy kimaradtak. A magyar börzét az sem ösztökélte jobb teljesítményre, hogy a világ tőzsdeindexei korábban soha nem ismert magasságokba szárnyalltak. Az Egyesült Államokban ugyanakkor az elmúlt 40 év legnagyobb hozamemelkedését regisztrálták.

Az sem segített a BÉT-en, hogy december elején elindult az úgynevezett Xetra kereskedési rendszer, és így a BÉT megnyilt a világ 18 országának 250 bankja és befektetési szolgáltatója, azaz mintegy 4500 kereskedő előtt.

Hiányzik a növekedés

A Molnál két éve hiányzik a "növekedési sztori", az a legfontosabb, hogy ezt visszakapják - nyilatkozta Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke a Forbes magyar kiadásának januári számában. Az interjúban a cégvezető többek között kitér arra, hogy cég fókusza az elmúlt két évben Horvátország felé fordult, de ez idő alatt a Mol átment egy nagy átalakításon is. A Mol horvátországi szerepvállalásáról Mosonyi György kijelentette: "a horvátok most vissza akarják forgatni az idő kerekét. Két dolog találkozik: van egy politikai lózung és egy üzleti érdeksérelem". A januári horvát tárgyalásokra a Mol háromfős delegációt küld. Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója vezeti majd, és tagja lesz Világi Oszkár, a Slovnaft és Áldott Zoltán, az INA vezérigazgatója - derül ki az interjúból.

A BÉT részvényindexe 2013-ban rendkivül szerény mértékben, 2,13 százalékkal növekedett, vagyis - éves szinten - nem volt vetélytársa még a hazai bankbetéteknek sem, hiszen a jegybanki alapkamat ennél magasabb, 3,0 százalékos volt december végén. A forgalom is gyengén alakult, 4 százalékkal maradt el a megelőző, ugyancsak siralmas teljesítő esztendőtől. Mindez számszerűsítve azt jelenti, hogy a tavalyi utolsó kereskedési napon, december 30-án 18 654,08 ponttal zárt a BUX-index, ami 390,88 ponttal volt magasabb, mint a 2012-es záróérték, a forgalom pedig egy év alatt 2 500 milliárd forintról 2 414 milliárdra mérséklődött. (A tényleges forgalom ennek csak a fele volt, mivel a vételeket és az eladásokat egybeszámolják.) Az elmúlt esztendő első fele - tőzsdei tekintetben - biztatóan indult, a BUX a 2012. év végi 18 173,20 pontos értékéről közel 1600 pontot emelkedett februárig, és a múlt esztendő legalacsonyabb értékét - 17 815,69 pontot - április 23-án érte el, a 2013-as legmagasabb értékének ugyanakkor a június 10-i 19 743,65 pont bizonyult.

Teljes érdektelenségbe fulladt a BÉT-nek az a tavaly, marketing célból bevezetett ötlete, hogy a korábbi "A" és "B" elnevezésű kategóriáját "prémium"-ra, illetve "standard"-ra keresztelték át. A BÉT - az egyébként tőzsdeérettnek tartott társaságok számára - nem bizonyult tavaly sem vonzónak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy januárban még 51 cég részvényei forognak 2013-ban a Budapesti Értéktőzsdén – az idén bevezetett rendszer szerinti két, a prémium és a standard kategóriában – 51 cég részvényével kereskedtek, az év végén azonban már csak 48 tőzsdei cég papírjait jegyezték, miután két részvényt kivezettek a magyar piacról, köztük az öt "blue chip" egyikét, az EGIS papírjait. Magyarország legnagyobb gyógyszergyárát az eddigi fő tulajdonosa, a francia Servier-csoport vásárolta fel. A részvények kistulajdonosai viszont határozottan jól jártak, hiszen az év elejéhez képest 57,58 százalékos nyereséggel válhattak meg részvényeiktől. Ugyancsak távozott a BÉT-ről az AAA Auto elnevezésű, cseh központú, használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég is, ennek a jelentősége azonban eltörpül az EGIS tőzsdei kivezetése mögött. A harmadik távozó, a maga is befektetésekkel foglalkozó Quaestor volt.

Jön a fordulat?

A BÉTeddigi 145 éves működésének legfontosabb eseménye az új kereskedési rendszer, a Xetra december 6-i bevezetése volt. A magyar tőzsde a Közép-Európai Tőzsdecsoport, a CEESEG (Central European Stock Exchange Group) tagjaként ezzel csatlakozott a másik három tag – Bécs, Ljubljana, Prága – által már használt kereskedési platformhoz. A frankfurti tőzsde által működtetett Xetra rendszert Európa 18 országában 250 brókercég és bank mintegy 4500 üzletkötője használja.
Az új rendszerrel számukra és a mögöttük álló befektetők számára is közvetlenül elérhetővé válnak a tőzsdén jegyzett magyar vállalatok részvényei és kötvényei, a hazai befektetési szolgáltatók és befektetők pedig több ezer új befektetési eszközhöz kapnak közvetlen elérést. A Xetra a BÉT 15 éves kereskedési rendszerét, az MMTS-t váltotta fel az azonnali piacon.

A "blue chip"-ek közül - az EGIS-t nem számitva - a Richter teljesített a legjobban, az éves árfolyamemelkedése 21,49 százalékot tett ki, az évet 4399 forinttal zárta. A kőbányai cég, amelyben az állam valamivel több, mint 25 százalékot tulajdonol, év közben tizedelte a részvényei névértékét, egy 10 ezer forintos papír helyébe tíz darab 1000 forintos lépett. Az alacsonyabb névértéket a befektetők megkedvelték, amit a tekintélyes árfolyamnyereség is jól tükröz. (Természetesen ehhez hozzájárult a cég a latin-amerikai piacon is terjeszkedésbe kezdett két vállalatban is többségi tulajdont szereztek.)

A legnagyobb hazai társaság, a Mol számára küzdelmes év volt a 2013-as esztendő. A magyar olajtársaságnak, amely meghatározó tulajdonosa a horvát INA cégnek egész évben súrlódásai voltak a szomszédos ország kormányával, hatóságaival. Jó hír viszont, hogy az INA-.val kapcsolatos tárgyalásokat még ebben a hóáridőre törlesztők napban folytatja a Mol. A magyar cég szenvedte el a legnagyobb értékvesztést a "blue chip"-ek közül 2013 folyamán. Amíg egy esztendeje 17 755 forint volt az árfolyama, addig 18,47 százalékos árfolyamcsökkenést követően 14 475 forintra esett a papír értéke.

Sanyarúan alakult a Magyar Telekom sorsa is, miután árfolyama 16,27 százalékkal esett, 375 forintról 314 forintra az év során, így jóformán senki sem csodálkozott azon, hogy a társaság az év végén bejelentette, hogy a 2013-as esztendő után – hosszú évek gyakorlatától eltérően – nem fizetnek majd osztalékot a részvénytulajdonosoknak, akiknek ez azért is fájdalmas lehet, mert a telekommunikációs társaság részvényeit kifejezetten osztalékpapírként tartják számon, és úgy kezelték, mint egy minden évben kamatozó értékpapírt.

Mindjárt jön a kamion

Két múlva tőzsdére mehet a kamionos cég
"Szerintem két év múlva eljöhet az ideje. Ha Európában is vége lesz a válságnak, újra napirendre lehet tűzni” – mondta Wáberer György, a Waberer's cég tulajdonosa a társaság tőzsdei terveiről a Forbes magazon januári számában. A Waberer’s 2013-ben ezer új sofőrt vett fel, és a cég vezetője szerint előbb-utóbb a sofőröket repülővel fogják szállítani Európában, hogy leváltsák a feladatukat befejező gépkocsivezetőket. A cégvezér nem vinné külföldre a Waberer’s-t, szerinte Budapestről is felépíthető Európa legnagyobb kamionos cége.
A Waberer’s tulajdonosa saját, veszteséges biztosítótársaságáról, a Wáberer Hungáriáról is beszélt a Forbesnak. „Nem magamnak csináltam biztosítót. Minden vállalkozást piaci alapon kell működtetni. Ha van olyan biztosító, amelyik a tényleges költség feléért elviszi a flottámat, akkor vigye” – jelentette ki. Azt elismerte, hogy a kiindulópont a saját kamionjainak biztosítása volt, „de ha már létrejött, meg kell állnia a helyét. (…) Jövőre nyereséges lesz. Sikernek érzem, hogy egy magyar biztosító meg tud állni a lábán. Nem lapátolja ki a pénzt az országból, itt adózik, és a bevételeit itt költi el” – mondta a Forbesnak Wáberer György.

Az OTP sem zárta jól az évet, nem mintha romlottak volna a gazdasági eredményei. Sőt még a kormány bankellenes lépéseit - végtörlesztés, bankadó, tranzakciós illeték, pótbefizetéssel - is átvészelték volna, az azonban kedvezőtlenül hatott a bankrészvények árfolyamára, hogy magas a 90 napon túl nem fizető hiteladósainak a száma. (Már nemcsak a devizában eladósodottan fizetési fegyelme aggasztó, hanem a forinthiteleseké is.) A kormányzat késlekedő magatartása, az a tény, hogy a devizahitelesek "megmentése" hosszú idő óta csúszik, demoralizálja az eddig határidőre törlesztők készségét is. Ugyancsak errodálta az OTP-részvények árfolyamát az is, hogy Csányi Sándor elnök-vezérigazgató gyakorlatilag egy lépésben megvált a bankrészvényeitől. (Így tett a pénzintézet több igazgatósági tagja is.) Az orosz és az ukrán leánybankok teljesítménye sem javította a bankcsoport megítélését. Az OTP-részvények ára 1,20 százalékkal csökkent az idén.

A hazai tőzsdetörténet utóbbi 15 évének legnagyobb fejlesztése az új kereskedési rendszer, a Xetra bevezetése volt a Budapesti Értéktőzsdére.