Így rúgja le magáról a kormány a hitelügyeket - A cégek fizethetnek

Az idei év újdonsága, hogy a munkaadók úgy is segíthetik dolgozóikat, hogy átvállalják azon hiteleik törlesztését, amelyet lakásvásárlási -építési céllal vettek fel. Ezzel jelentős összegeket lehet megtakarítani, ugyanis egyik félnek sem kell adót és járulékot fizetnie. Bár a részletszabályok még nem egyértelműek, az év eleji bértárgyalásokon már lehet dönteni a kedvezmény igényléséről.

Az új adótörvények nyújtotta lehetőség minden valószínűség szerint széles körben fog elterjedni, hiszen jóval olcsóbb így honorálni a munkavállaló munkáját, mint bért fizetni. Várhatóan sokan sokféleképpen aknázzák majd ki az előnyöket, van ahol a cafeteria keretét használják erre a célra, máshol a béreket csökkentik és a hasznon osztozik a cég és alkalmazottja, megint máshol az államnak befizetendő összeget megkapja a dolgozó lakáshitelének csökkentésére.

Hogyan lehetséges mindez? A legegyszerűbb a minimálbér példáját venni, ez körülbelül 100 ezer forint, ami után a munkaadó és a munkavállaló együtt fizet az államnak több mint 60 ezer forint adót és járulékot, ez összesen 160 ezer forint. Ha a munkaadó ezt az összeget a dolgozó lakáshitelének törlesztésére fordítja, akkor nem adózik egyikük sem, s gyakorlatilag ennyivel csökken a dolgozó kölcsöne, míg ha bérként venné fel a bruttó 100 ezer forintot, akkor kézbe csak mintegy 65 ezret kapna. Tehát 100 ezer forinttal jobban jár. A példa persze extrém abból a szempontból, hogy legálisan legalább minimálbéren alkalmazni kell a dolgozót, és azért is, mert a 100 ezer forintot terhelő 65 ezernek csak egy része terheli a munkaadót, de elviekben hűen tükrözi, miről is van szó valójában. A részleteket illetően azonban egyelőre nagy a bizonytalanság, ezért többen azt ajánlják a cégeknek, hogy csak a második negyedévtől alkalmazzák ezt a módszert, addigra talán egyértelművé válnak a szabályok. Az év eleji bértárgyalásokon azonban ettől függetlenül már lehet dönteni a támogatás igényléséről.

A törvény több feltételt is meghatároz. Egy lakáshitel esetén legfeljebb az ingatlan vásárlási értékének 30 százalékáig nyútjhatja a munkáltató ezt a támogatást, és az összege nem lehet nagyobb, mint 5 millió forint 5 év alatt. A maximális keret mellett fontos feltétel az is, hogy a méltányolható lakásméretet ne haladja meg a hitelből vásárolt otthon. Erről külön kormányrendelet szól, méltányolható lakásméretnek számít az egy, két vagy három lakószoba, akkor, ha egy vagy két személy lakik együtt. Három személy esetében a legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében pedig legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba a méltányolható.

A munkahelyi támogatás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy deviza alapú vagy forinthitelt vett igénybe a dolgozó és az se baj, ha több forrásból származik a kölcsöne. Előnye a konstrukciónak az is, hogy ha több ember veszi fel a hitelt, például férj és feleség, akkor mind a ketten igénybe vehetik a munkahelyi támogatást, amely a szakértők szerint az idei év legkedvezőbb cafeteria-eleme, ezért érdemes a maximumot kihasználni.

Nem árt tudni, hogy adómentes juttatásnak minősülnek a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Nem kell jövedelemként figyelembe venni a pénzügyi intézmény által az adós fizetőképességének megőrzése érdekében fel nem számolt kamatot sem.