Így rúgja le magáról a kormány a hitelügyeket - A cégek fizethetnek

Publikálás dátuma
2014.01.03. 06:19
Arra ösztönzi a kormány a munkaadókat, hogy enyhítsék dolgozóik hitelezési gondjait FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Az idei év újdonsága, hogy a munkaadók úgy is segíthetik dolgozóikat, hogy átvállalják azon hiteleik törlesztését, amelyet lakásvásárlási -építési céllal vettek fel. Ezzel jelentős összegeket lehet megtakarítani, ugyanis egyik félnek sem kell adót és járulékot fizetnie. Bár a részletszabályok még nem egyértelműek, az év eleji bértárgyalásokon már lehet dönteni a kedvezmény igényléséről.

Az új adótörvények nyújtotta lehetőség minden valószínűség szerint széles körben fog elterjedni, hiszen jóval olcsóbb így honorálni a munkavállaló munkáját, mint bért fizetni. Várhatóan sokan sokféleképpen aknázzák majd ki az előnyöket, van ahol a cafeteria keretét használják erre a célra, máshol a béreket csökkentik és a hasznon osztozik a cég és alkalmazottja, megint máshol az államnak befizetendő összeget megkapja a dolgozó lakáshitelének csökkentésére.

Hogyan lehetséges mindez? A legegyszerűbb a minimálbér példáját venni, ez körülbelül 100 ezer forint, ami után a munkaadó és a munkavállaló együtt fizet az államnak több mint 60 ezer forint adót és járulékot, ez összesen 160 ezer forint. Ha a munkaadó ezt az összeget a dolgozó lakáshitelének törlesztésére fordítja, akkor nem adózik egyikük sem, s gyakorlatilag ennyivel csökken a dolgozó kölcsöne, míg ha bérként venné fel a bruttó 100 ezer forintot, akkor kézbe csak mintegy 65 ezret kapna. Tehát 100 ezer forinttal jobban jár. A példa persze extrém abból a szempontból, hogy legálisan legalább minimálbéren alkalmazni kell a dolgozót, és azért is, mert a 100 ezer forintot terhelő 65 ezernek csak egy része terheli a munkaadót, de elviekben hűen tükrözi, miről is van szó valójában. A részleteket illetően azonban egyelőre nagy a bizonytalanság, ezért többen azt ajánlják a cégeknek, hogy csak a második negyedévtől alkalmazzák ezt a módszert, addigra talán egyértelművé válnak a szabályok. Az év eleji bértárgyalásokon azonban ettől függetlenül már lehet dönteni a támogatás igényléséről.

A törvény több feltételt is meghatároz. Egy lakáshitel esetén legfeljebb az ingatlan vásárlási értékének 30 százalékáig nyútjhatja a munkáltató ezt a támogatást, és az összege nem lehet nagyobb, mint 5 millió forint 5 év alatt. A maximális keret mellett fontos feltétel az is, hogy a méltányolható lakásméretet ne haladja meg a hitelből vásárolt otthon. Erről külön kormányrendelet szól, méltányolható lakásméretnek számít az egy, két vagy három lakószoba, akkor, ha egy vagy két személy lakik együtt. Három személy esetében a legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében pedig legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba a méltányolható.

A munkahelyi támogatás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy deviza alapú vagy forinthitelt vett igénybe a dolgozó és az se baj, ha több forrásból származik a kölcsöne. Előnye a konstrukciónak az is, hogy ha több ember veszi fel a hitelt, például férj és feleség, akkor mind a ketten igénybe vehetik a munkahelyi támogatást, amely a szakértők szerint az idei év legkedvezőbb cafeteria-eleme, ezért érdemes a maximumot kihasználni.

Nem árt tudni, hogy adómentes juttatásnak minősülnek a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Nem kell jövedelemként figyelembe venni a pénzügyi intézmény által az adós fizetőképességének megőrzése érdekében fel nem számolt kamatot sem.

Szerző

Tovább hizlalják Matolcsy programját

Publikálás dátuma
2014.01.03. 06:17
Fotó: Népszava
Újabb könnyítésekkel tovább bővülhet a jegybank növekedési hitelprogramját (NHP) igénybe vevők köre, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) átdolgozta a hitelnyújtás feltételeit. A módosítások legfőbb haszonélvezői az ingatlanpiac szereplői, akik így olcsóbb finanszírozási forráshoz juthatnak. 

A január elsejével életbe lépett változásokat összefoglalva az MNB egy másik kedvezményezett körről, az őstermelőkről is ír közleményében. Indoklása szerint az őstermelők a jogszabályi háttér alapján nem zárhatóak ki egyértelműen a kkv-törvény hatálya alól, ezért a jegybank állásfoglalása szerint az őstermelők és családi gazdálkodók hitelezése nem áll ellentétben a program feltételeivel. Így a mezőgazdaságban tevékenykedők széles köre javíthaja versenyképességét olcsó jegybanki forrásból. Leszögezték azt is, hogy az MNB továbbra sem határoz meg saját hatáskörben sem kizáró, sem megengedő feltételeket a részt vevő vállalatok körét illetően. A módosított terméktájékoztató szerint a jogosult vállalkozások meghatározásánál változatlanul a 2004-es kkv-törvény fogalmai az irányadóak.

Januártól a program első és második szakaszára összevontan fennálló forintügyletekre, valamint a devizahitelek kiváltására külön-külön a korábban érvényes 3-3 milliárd forintos felső korlát 10-10 milliárd forintra emelkedett. Ezzel azok a kkv-k sem szorulnak ki a program második szakaszából, amelyek az első fázis forinthitel-kiváltás céljából történő nagyobb igénybevétel miatt a limit megemelésének hiányában már nem tudnák beruházási terveiket refinanszíroztatni. Ez elsősorban a középvállalatok beruházásainak megvalósítását segítheti elő - olvasható a közleményben.

Januártól ingatlanok saját üzleti célú használatra történő építésére, átalakítására, korszerűsítésére is vehető fel beruházási hitel. Főszabályként a finanszírozott ingatlan (mind vásárlás, mind építés esetén) nem adható bérbe, mivel az a KKV saját üzleti célját kell, hogy szolgálja, üzleti ingatlanok üzletszerű bérbeadása céljából történő építése azonban finanszírozható a program keretében 2014 elejétől. Lakóingatlan vagy üdülő bővítésére, felújítására, átalakítására nincs lehetőség NHP-s forrásból. Üdülő esetében kivételt jelent, ha az érintett KKV-nak kifejezetten a tevékenységi körébe tartozik a szálláshely-üzemeltetés, és a hitelt ilyen célra veszi fel. Továbbértékesítési céllal történő ingatlanépítésre (annak jellegére való megkötés nélkül) forgóeszközhitel nyújtható, amelynek futamideje maximálisan 1 év lehet.

A kedvezményes hitelből van lehetőség ingatlan vásárlására is, azonban csak akkor, ha az a KKV üzleti célját szolgálja. Lakóingatlanként és üdülőként nyilvántartott ingatlan vásárlása viszont nem finanszírozható. A vásárolt ingatlan főszabályként nem adható bérbe (üzletszerűen ingatlan bérbeadással foglalkozó KKV-k esetében sem); kivételt képez ez alól a csoporton belül történő bérbeadás, illetve üzemeltetésre történő átadás - összegezte az nhp várható ingatlanpiaci hatásait a Portfolió.hu.

Buktatók a parketten: Egy sanyarú év krónikája

Publikálás dátuma
2014.01.03. 06:17
Csak a gazdasági föllendülés jelentene igazi orvosságot a pesti parkettnek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szinte semmit sem profitált 2013-ban abból, hogy a forintmegtakarítások kamata drasztikusan visszaesett. A befektetők keresni kezdték ugyan a jobb hozamot nyújtó pénzügyi termékeket, de ebből a hazai részvények biztos, hogy kimaradtak. A magyar börzét az sem ösztökélte jobb teljesítményre, hogy a világ tőzsdeindexei korábban soha nem ismert magasságokba szárnyalltak. Az Egyesült Államokban ugyanakkor az elmúlt 40 év legnagyobb hozamemelkedését regisztrálták. 

Az sem segített a BÉT-en, hogy december elején elindult az úgynevezett Xetra kereskedési rendszer, és így a BÉT megnyilt a világ 18 országának 250 bankja és befektetési szolgáltatója, azaz mintegy 4500 kereskedő előtt.

Hiányzik a növekedés

A Molnál két éve hiányzik a "növekedési sztori", az a legfontosabb, hogy ezt visszakapják - nyilatkozta Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke a Forbes magyar kiadásának januári számában. Az interjúban a cégvezető többek között kitér arra, hogy cég fókusza az elmúlt két évben Horvátország felé fordult, de ez idő alatt a Mol átment egy nagy átalakításon is. A Mol horvátországi szerepvállalásáról Mosonyi György kijelentette: "a horvátok most vissza akarják forgatni az idő kerekét. Két dolog találkozik: van egy politikai lózung és egy üzleti érdeksérelem". A januári horvát tárgyalásokra a Mol háromfős delegációt küld. Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója vezeti majd, és tagja lesz Világi Oszkár, a Slovnaft és Áldott Zoltán, az INA vezérigazgatója - derül ki az interjúból.

A BÉT részvényindexe 2013-ban rendkivül szerény mértékben, 2,13 százalékkal növekedett, vagyis - éves szinten - nem volt vetélytársa még a hazai bankbetéteknek sem, hiszen a jegybanki alapkamat ennél magasabb, 3,0 százalékos volt december végén. A forgalom is gyengén alakult, 4 százalékkal maradt el a megelőző, ugyancsak siralmas teljesítő esztendőtől. Mindez számszerűsítve azt jelenti, hogy a tavalyi utolsó kereskedési napon, december 30-án 18 654,08 ponttal zárt a BUX-index, ami 390,88 ponttal volt magasabb, mint a 2012-es záróérték, a forgalom pedig egy év alatt 2 500 milliárd forintról 2 414 milliárdra mérséklődött. (A tényleges forgalom ennek csak a fele volt, mivel a vételeket és az eladásokat egybeszámolják.) Az elmúlt esztendő első fele - tőzsdei tekintetben - biztatóan indult, a BUX a 2012. év végi 18 173,20 pontos értékéről közel 1600 pontot emelkedett februárig, és a múlt esztendő legalacsonyabb értékét - 17 815,69 pontot - április 23-án érte el, a 2013-as legmagasabb értékének ugyanakkor a június 10-i 19 743,65 pont bizonyult.

Teljes érdektelenségbe fulladt a BÉT-nek az a tavaly, marketing célból bevezetett ötlete, hogy a korábbi "A" és "B" elnevezésű kategóriáját "prémium"-ra, illetve "standard"-ra keresztelték át. A BÉT - az egyébként tőzsdeérettnek tartott társaságok számára - nem bizonyult tavaly sem vonzónak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy januárban még 51 cég részvényei forognak 2013-ban a Budapesti Értéktőzsdén – az idén bevezetett rendszer szerinti két, a prémium és a standard kategóriában – 51 cég részvényével kereskedtek, az év végén azonban már csak 48 tőzsdei cég papírjait jegyezték, miután két részvényt kivezettek a magyar piacról, köztük az öt "blue chip" egyikét, az EGIS papírjait. Magyarország legnagyobb gyógyszergyárát az eddigi fő tulajdonosa, a francia Servier-csoport vásárolta fel. A részvények kistulajdonosai viszont határozottan jól jártak, hiszen az év elejéhez képest 57,58 százalékos nyereséggel válhattak meg részvényeiktől. Ugyancsak távozott a BÉT-ről az AAA Auto elnevezésű, cseh központú, használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég is, ennek a jelentősége azonban eltörpül az EGIS tőzsdei kivezetése mögött. A harmadik távozó, a maga is befektetésekkel foglalkozó Quaestor volt.

Jön a fordulat?

A BÉTeddigi 145 éves működésének legfontosabb eseménye az új kereskedési rendszer, a Xetra december 6-i bevezetése volt. A magyar tőzsde a Közép-Európai Tőzsdecsoport, a CEESEG (Central European Stock Exchange Group) tagjaként ezzel csatlakozott a másik három tag – Bécs, Ljubljana, Prága – által már használt kereskedési platformhoz. A frankfurti tőzsde által működtetett Xetra rendszert Európa 18 országában 250 brókercég és bank mintegy 4500 üzletkötője használja.
Az új rendszerrel számukra és a mögöttük álló befektetők számára is közvetlenül elérhetővé válnak a tőzsdén jegyzett magyar vállalatok részvényei és kötvényei, a hazai befektetési szolgáltatók és befektetők pedig több ezer új befektetési eszközhöz kapnak közvetlen elérést. A Xetra a BÉT 15 éves kereskedési rendszerét, az MMTS-t váltotta fel az azonnali piacon.

A "blue chip"-ek közül - az EGIS-t nem számitva - a Richter teljesített a legjobban, az éves árfolyamemelkedése 21,49 százalékot tett ki, az évet 4399 forinttal zárta. A kőbányai cég, amelyben az állam valamivel több, mint 25 százalékot tulajdonol, év közben tizedelte a részvényei névértékét, egy 10 ezer forintos papír helyébe tíz darab 1000 forintos lépett. Az alacsonyabb névértéket a befektetők megkedvelték, amit a tekintélyes árfolyamnyereség is jól tükröz. (Természetesen ehhez hozzájárult a cég a latin-amerikai piacon is terjeszkedésbe kezdett két vállalatban is többségi tulajdont szereztek.)

A legnagyobb hazai társaság, a Mol számára küzdelmes év volt a 2013-as esztendő. A magyar olajtársaságnak, amely meghatározó tulajdonosa a horvát INA cégnek egész évben súrlódásai voltak a szomszédos ország kormányával, hatóságaival. Jó hír viszont, hogy az INA-.val kapcsolatos tárgyalásokat még ebben a hóáridőre törlesztők napban folytatja a Mol. A magyar cég szenvedte el a legnagyobb értékvesztést a "blue chip"-ek közül 2013 folyamán. Amíg egy esztendeje 17 755 forint volt az árfolyama, addig 18,47 százalékos árfolyamcsökkenést követően 14 475 forintra esett a papír értéke.

Sanyarúan alakult a Magyar Telekom sorsa is, miután árfolyama 16,27 százalékkal esett, 375 forintról 314 forintra az év során, így jóformán senki sem csodálkozott azon, hogy a társaság az év végén bejelentette, hogy a 2013-as esztendő után – hosszú évek gyakorlatától eltérően – nem fizetnek majd osztalékot a részvénytulajdonosoknak, akiknek ez azért is fájdalmas lehet, mert a telekommunikációs társaság részvényeit kifejezetten osztalékpapírként tartják számon, és úgy kezelték, mint egy minden évben kamatozó értékpapírt.

Mindjárt jön a kamion

Két múlva tőzsdére mehet a kamionos cég
"Szerintem két év múlva eljöhet az ideje. Ha Európában is vége lesz a válságnak, újra napirendre lehet tűzni” – mondta Wáberer György, a Waberer's cég tulajdonosa a társaság tőzsdei terveiről a Forbes magazon januári számában. A Waberer’s 2013-ben ezer új sofőrt vett fel, és a cég vezetője szerint előbb-utóbb a sofőröket repülővel fogják szállítani Európában, hogy leváltsák a feladatukat befejező gépkocsivezetőket. A cégvezér nem vinné külföldre a Waberer’s-t, szerinte Budapestről is felépíthető Európa legnagyobb kamionos cége.
A Waberer’s tulajdonosa saját, veszteséges biztosítótársaságáról, a Wáberer Hungáriáról is beszélt a Forbesnak. „Nem magamnak csináltam biztosítót. Minden vállalkozást piaci alapon kell működtetni. Ha van olyan biztosító, amelyik a tényleges költség feléért elviszi a flottámat, akkor vigye” – jelentette ki. Azt elismerte, hogy a kiindulópont a saját kamionjainak biztosítása volt, „de ha már létrejött, meg kell állnia a helyét. (…) Jövőre nyereséges lesz. Sikernek érzem, hogy egy magyar biztosító meg tud állni a lábán. Nem lapátolja ki a pénzt az országból, itt adózik, és a bevételeit itt költi el” – mondta a Forbesnak Wáberer György.

Az OTP sem zárta jól az évet, nem mintha romlottak volna a gazdasági eredményei. Sőt még a kormány bankellenes lépéseit - végtörlesztés, bankadó, tranzakciós illeték, pótbefizetéssel - is átvészelték volna, az azonban kedvezőtlenül hatott a bankrészvények árfolyamára, hogy magas a 90 napon túl nem fizető hiteladósainak a száma. (Már nemcsak a devizában eladósodottan fizetési fegyelme aggasztó, hanem a forinthiteleseké is.) A kormányzat késlekedő magatartása, az a tény, hogy a devizahitelesek "megmentése" hosszú idő óta csúszik, demoralizálja az eddig határidőre törlesztők készségét is. Ugyancsak errodálta az OTP-részvények árfolyamát az is, hogy Csányi Sándor elnök-vezérigazgató gyakorlatilag egy lépésben megvált a bankrészvényeitől. (Így tett a pénzintézet több igazgatósági tagja is.) Az orosz és az ukrán leánybankok teljesítménye sem javította a bankcsoport megítélését. Az OTP-részvények ára 1,20 százalékkal csökkent az idén. 

A hazai tőzsdetörténet utóbbi 15 évének legnagyobb fejlesztése az új kereskedési rendszer, a Xetra bevezetése volt a Budapesti Értéktőzsdére.

Szerző