Március 15-én lép életbe az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) azon passzusa, amellyel szakértők szerint csorbul a szabad véleménynyilvánítás joga. Sőt alkotmányossági aggályokat is felvethet a Ptk. új szabályozása, amely a közszereplők bírálhatóságát a "méltányolható közérdek" fennállásától teszi függővé. Ez alapján más megítélés alá eshet az a minapi jogerős ítélet, amely a Legfőbb Ügyészséggel (LÜ) és az azt vezető Polt Péterrel szemben Kis Jánosnak és az írását közlő Élet és Irodalomnak (ÉS) adott igazat egy perben. A hetilap 2011. április 8-án közölte a filozófus írását, miszerint Polt "előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be."
A felperesek szerint ez valótlan és sértő állítás, amely rontja az ügyészi szervezet és Polt társadalmi megítélését. Ezért 3 millió forint nem vagyoni kártérítést kértek, valamint közérdekű bírság kiszabását. A Fővárosi Törvényszék 2012 júniusi első fokú ítéletében kimondta, Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, közszereplővel, sőt közhatalmat gyakorló szervezettel és személlyel szemben, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait. Az ítélet hivatkozott az Alkotmánybíróság egy 1994-es határozatára, miszerint az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó. Ezt az első fokú ítéletet hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla tavaly év végén.
Poltnál kicsivel előbb, 2010 nyarán kapott Domokos László fideszes parlamenti képviselő, a Békés megyei közgyűlés elnöke új vezetői megbízatást, viszont tovább, egészen 2022-ig töltheti be az Állami Számvevőszék elnöki posztját. Mégis, nemcsak Domokos, hanem az Orbán-kormány idején más fontos tisztségekre kinevezettek is sokszor zokon veszik, ha "fideszesként" esetleg "kormánypártiként" említik őket. Ezeket a jelzőket gyakran kikérik maguknak azok, akik a Fidesz színeiben politizáltak, mielőtt "független" intézmény élére kerültek volna. Domokos pert is vesztett lapunkkal szemben, igaz, csak első fokon. Azt írtuk, hogy "(...) az Állami Számvevőszéket, amelynek élére már korábban engedelmes pártkatonáját katapultálta (...)".
A kifogásolt állítás nem az első, melyet sértőnek talált Polt, illetve az ügyészség. Pert indítottak a Népszabadság ellen is, amiért a lap a Fidesz-cégek fantomizálásával összefüggésben azt írta, hogy "Polt Péter a legsötétebb ügyekből is kimenti párttársait". Emiatt ugyan részben pert vesztett a lap, ám a bíróság vizsgálta a cikk egy másik, szintén Poltra vonatkozó fordulatát, de végül úgy találta, hogy a "pártkomisszár" jelző belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.
Egy ennél enyhébb fordulatért a bíróság nem jogerősen viszont a Népszavát elmarasztalta. Az LÜ és Polt egy 2012 júniusi cikkünk miatt perelt. Azt írtuk: "az ügyészséget kormánypárti politikus, Polt Péter vezeti". A tavaly júniusi nem jogerős ítélet szerint állításainkkal megsértettük az ügyészség és Polt jó hírnevét, ezért bocsánatkéréssel, és - a perköltség megfizetésén felül - kétmillió forint nem vagyoni kártérítéssel tartozunk. Ezen felül a bíróság félmillió forint közérdekű bírságot is kiszabott lapunkra. Amúgy nagyon ritka az ilyen "pótlólag" kiszabott büntetés, a márciusban hatályba lépő új Ptk. már nem is tartalmazza, ezt "a polgári jogtól idegen jogintézményt". A lapunkat elmarasztaló ítéletet egyébként az azóta kolozsvári konzullá kinevezett Takács Péter Attila bíró hozta, aki tavaly tavasszal a Jobbik Karsai László történésszel szembeni perében első fokon kimondta: nem neonácizható le a Jobbik.
Az új Ptk.-ban a követekező passzus szerepel majd: a "közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja". Ez a mondat a kormánypárti Papcsák Ferenc ügyvéd javaslatára került be a kódexbe, amely más változást is hoz a személyiségi jogsérelmek vonatkozásában. Az eddigi nem vagyoni kártérítés helyébe sérelemdíj lép, amit ugyancsak károsnak neveztek szakértők. Az új Ptk. ugyanis úgy rendelkezik, hogy "akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért", ráadásul "a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges".
Polt Péter kormányváltás utáni, 2010-es - hatról kilenc évre növelt - ismételt megbízatása nem okozott meglepetést: Orbán Viktor akkor állítólag előre tudatta pártjával, hogy jónak látná, ha ismét Polt töltené be a legfőbb ügyészi tisztséget. A kormánypártokat az sem zavarta, hogy ezzel komoly támadási felületet nyitottak, hiszen korábban sok kritika érte Poltot, mondván: az első Orbán-kabinet zűrös ügyeit nem vizsgálta megfelelően.
Pedig felgöngyölíteni való botrányból volt elég. Ilyen volt a Kaya Ibrahim és Josip Tot-féle cégfantomizálások ügye, továbbá Polt regnálása alatt nem sikerült eredményesen kivizsgáltatni a 2002-es kormányváltás után a Happy End Kft., az Ezüsthajó Kft. és az Országimázs Központ ügyeit sem. Polttal annyira elégedetlen volt az MSZP-SZDSZ koalíció, hogy 2003-ban egyetlen ülésszak alatt hétszer szavazták le interpellációkra adott válaszát.
Érdekes, hogy a 2006-os parlamenti választások előtt a Polt vezette ügyészség több, az akkori kormánypártokat érintő ügyben viszont aktivitást mutatott. Deustch Tamás a Szalay utcai képviselői klub állami visszabérlése miatt tett bejelentést Gyurcsány Ferenc ellen. Az ügyészség végül nem indított nyomozást, de a választások előtt néhány nappal keresetet nyújtott be az Altus Rt., Gyurcsány volt cége ellen. Ekkor indult ügyészségi nyomozás Demszky Gábor főpolgármester ellen is gépjármű- és üzemanyagkártya használata ügyében.
Polt függetlenségét azért is kritizálni lehet, mert 1993-tól 1995-ig a Fidesz tagja, közben képviselőjelöltje is volt - a lapunk elleni perben épp az erre való utalást kifogásolja a legfőbb ügyész és az általa vezetett szervezet. Azért lépett ki a pártból, mert megválasztották az ombudsman általános helyettesének, ahonnan 2000-ben került a legfőbb ügyészi posztra. A már a második Orbán-kormány idején elfogadott módosítás alapján - amely szerint csak ügyészből lehet főügyész - először meg sem választhatták volna.
