Köztér - Választék

Tegnap óta jobban teljesítenek a közrádiók, miután a Kossuth és a Dankó Rádió adásai 600 ezer új hallgatót érnek el, ami azt is jelenti, hogy az adók immár az ország területének 88 százalékát lefedik.

 Ezt gyakorlatilag az tette lehetővé, hogy a médiatanácstól megkapták a becsődölt Neo FM frekvenciáját, ami pedig jó időre - de legkevesebb egy évre - minden konkurenciától megfosztotta a Nyerges Zsolthoz köthető Class FM-et.

Most aztán élesebb hangok vágnak majd utat a fülbe a rezsicsökkentésről, hangosabbak lesznek az érvek a gyurcsánymesterházybajnai-trió hazugságairól, szebben cseng az óda a kormány áldozatos munkajáról. Szóval ez a Kossuth, és ha ez nem tetszik, a hallgató áttekerhet a Class FM agyzsibbasztó zenéire. De ha az sem tetszik, akkor ott van még nekik a mulatós a Dankón.

Más nem kell a magyar léleknek.  Íme, a magyar szentháromság.

Szerző

Honosítási adatmutyiban a kormány

Publikálás dátuma
2014.01.03. 06:00

Egymásnak is ellentmondó, vagy legalábbis értelmezhetetlen részinformációkat közölnek különböző kormányzati illetékesek a határon túliak honosítási kérelmeinek, s az állampolgárságot elnyerőknek a számáról, míg hivatalosan továbbra is titkolják az adatokat. Eközben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a határon túli választópolgárok regisztrációjáról beszélve azt mondta, hogy a külhoniaknak már három hónapjuk sincs arra, hogy feliratkozzanak a voksolásra.

Újabb fideszes politikus veszi biztosra, hogy áprilisban voksolunk. "A regisztráció végső stádiumába érkeztünk, mivel a választásokat megelőző 15 napig lehetséges regisztrálni, tehát már nincs három hónap a regisztrációra" - mondta Németh Zsolt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választójogosultak feliratkozási kötelezettségéről. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra is emlékezetett: "akik pedig még nem indították el a honosítást, azok az utolsó napokban vannak, mivel 3 hónap a folyamat átfutási ideje".

Ebből nemcsak az egyértelmű, hogy két dátum jöhet szóba a voksolásra: április 6. és a 13., hanem az is, hogy a kormánynak mindennél fontosabb, hogy tovább duzzassza a tavaszi választáson részt vevő külhoniak számát. "A honosítás jövője nagyon nagy mértékben függ a választások sikerétől" - fogalmazott ugyanis Németh Zsolt, aki alig leplezte csalódottságát, amiért 2013 végéig "csak" 95 ezren regisztráltak a határokon túlról.

De hogy az államtitkár vajon mit ért a "választások sikerén", azt nem fejtette ki, csupán arról beszélt, hogy a kedvezményes honosításról szóló törvény három évvel ezelőtt lépett hatályba. Aki akarta, amúgy is értette a célzást, vélhetően így lesz ezzel Áder János is, hiszen az alaptörvény szerint kizárólagos államfői jogkör a választások időpontjának kitűzése. Ennek ellenére nem Németh az első, aki megüzeni a Fidesz kívánalmait a voksolás dátuma ügyében.

Az áprilisi választási időpontra utalt október elején Orbán Viktor miniszterelnök, majd a hónap végén Seszták Miklós KDNP-s képviselő már konkrétan elszólta magát, s megnevezte április 6-át. Így tett Németh Szilárd is néhány héttel később, aztán karácsony előtt maga Áder a Kossuth Rádiónak meg is erősítette, hogy pártjához hasonlóan "rövid kampányt szeretne, ezért a lehető legkorábbi időpontra tűzi ki a választást".

Ám a korai, április eleji időpont a honosításokkal való sietségre is kényszeríti a Fideszt, noha egyelőre egyáltalán nem tudni: hányan kértek valójában állampolgárságot, s hányan kapták meg azt. A különböző kormányzati illetékesek ugyanis össze-vissza beszélnek ezzel kapcsolatban, de hivatalosan nem közlik a létszám-adatokat, mondván: azzal hazájukban veszélybe kerülhetnének a külhoniak.

Németh Zsolt is az adatok szabad értelmezésével készült a tegnapi sajtótájékoztatóra, hiszen közölte: összesen potenciálisan 900 ezer külföldön élő választópolgárról beszélhetünk, akik közül 350 ezernek van magyarországi állandó lakóhelye. Utóbbiak többsége - országonként 100-150 ezer ember - Németországban és az Egyesült Királyságban él. Mindkét ország hozzájárulását megkapták, hogy a külképviseleteken kívül - ha szükséges, akár sportcsarnokban vagy iskolában - szervezzék meg a választásokat - állította.

Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy míg a többnyire új, kettős állampolgároknak a kormány biztosította a levélben szavazás lehetőségét, addig a külföldön dolgozó, jószerivel az Orbán-kormány regnálása idején "emigrált" magyarok esetében ezt túlságosan "kockázatosnak" tartotta. Németh a másik, valóban határon túli csoporttal kapcsolatban azt mondta, "550 ezerre tehető azoknak a száma, akiket új honosítottnak tekinthetünk. Egy részüknek külföldi állandó lakhelye van, vagyis ők levélben szavaznak. Az 550 ezer magyar közül 315 ezren voltak, akik külképviseleti ügyintézés keretében nyerték-nyerik el a magyar állampolgárságot".

Ezzel szemben Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy "a külképviseletekre 559 720 kérelem futott be, emellett 250 ezer név-visszamagyarosítási kérelemmel kell foglalkozni". Azt is elmondta ugyanakkor, hogy a honosítási kérelmeknek "csak" a 75 százaléka érkezett valamely külképviseleten. Így azonban összességében mintegy 745 honosítási kérelemről kellene beszélni, ám ez a szám egyszer sem hangzott el, ahogy az illetékesek arról sem adtak tájékoztatást, hogy hány új magyar állampolgár van.

Ráadásul megkérdőjelezhető is lenne egy ekkora ugrás, hiszen alig egy hónapja, az ötszázezredik honosított állampolgár eskütétele alkalmából rendezett ünnepségen Orbán Viktor kormányfő még azt mondta, eddig 90 országból mintegy 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Azt pedig még Wetzel egy korábbi nyilatkozatából tudni, hogy "hetente közel 4 ezer kérelem érkezik", így gyakorlatilag esélytelen, hogy három hét alatt több százezerrel megugrott volna a szám.

Az adatközlési trükközések hátterében nyilvánvalóan a zavarkeltés áll, hiszen noha a kabinet belföldön is gyakorlatilag ellenőrizetlenül kampányolhat a Fidesz javára, külföldön mindezt a kormánypárt maga is megteheti, hiszen több tízmilliárd forintnyi adóforinttal népszerűsítette magát a környező országokban az utóbbi években is.

A honosítottak létszámára vonatkozó adatok ugyanakkor már csak azért is fontosak lennének, mert - mint megírtuk - tavaly augusztus és november között mintegy 30 ezer új kettős állampolgár tett szert magyarországi lakcímre, így ők már nem is levélben, s "fél szavazattal" vesznek részt a voksoláson, hanem ugyanúgy szavazhatnak majd, mint bármely más Magyarországon élő választó, tehát nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltre is. Az pedig átlátható adatközlés nélkül felmérhetetlen, hogy a frissen, rohamtempóban honosítottak között hányan költöznek még belföldre, meghatározott választókörzetekbe áprilisig.

Durván jobbra lejt a pálya

- Nem egyenlő a választójog, hiszen a külhoniak és a nemzetiségiek "csak" egy - listás - szavazattal rendelkeznek
- A választás egyfordulós lesz: kizárt a visszalépés valaki javára, így az ellenzéki együttműködés ellehetetlenül
- A kettős állampolgárság lehetőségével élő határon túliak döntően a kormánypártok szavazótáborát erősítik
- A külhoniak védelmére hivatkozva sem a választások előtt, sem a választások után nem kívánják nyilvánosságra hozni a levélben szavazók listáját és számát
- A levélben szavazás kidolgozatlan, ellenőrizhetetlen, így nem kizárt az intézményes választási csalás sem
- Kizárólag a Fidesz igényeire szabták az egyéni választókerületek új térképét, így az új körzethatárok alapján 1998 óta minden választást megnyert volna
- Az egyéni választókerületekben a nyertest is kompenzálják töredékszavazattal, így aránytalanítva tovább az eredményeket
- Új választási intézményeket hoztak létre, melyek vezetőit és tagjait 9 évre nevezték ki, vagy választották meg kétharmaddal
- Az új eljárási törvényből kimaradt a választási csalás megakadályozásának és a jogorvoslatok pártatlan elbírálásának kötelezettsége
- Átalakították az ajánlás módját, egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, így végtelen számú induló lehet a szavazólapokon
- A kampánycsend és bizonyos kampányszabályok eltörlésével a forrásokban bővelkedő és a Kubatov-listával felszerelt Fidesz minden korábbinál erőszakosabb mozgósításra lesz képes
- Az eddigi választások informatikai rendszerének szolgáltatóját államosították, így az közvetlen kormánypárti irányítás alá került
- Az új jogszabályok nem garantálják a választási eredmények számításának átláthatóságát, az eredményközlés tisztaságát

Tóth Zoltán: Nem lesz elég a nemzetközi megfigyelés

A választási szakértő szerint nem tudja garantálni a szokásos, barátinak tekinthető választási megfigyelés a magyar választások tisztaságát. Tóth Zoltán már korábban is úgy érvelt: a két választást, a országgyűlésit és az európai parlamentit (EP) részben épp azért akarja a Fidesz két különböző időpontban rendezni, hogy előbbire ne kelljen meghívnia az uniós megfigyelőket, csak a törvényben meghatározott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) szakértőit.
A Népszabadság tegnap újdonságként tálalta, amit lapunk már tavaly augusztusban megírt: jönnek az EBESZ-megfigyelők a tavaszi választásra. A kormány írásos meghívást intéz majd a szervezethez, tehát tudomásul veszi, hogy a 2014-es parlamenti választás lebonyolítását nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék - írta a lap egy kormányzati dokumentumra hivatkozva.

Csakhogy ez nem újdonság, sőt, nem is örömhír, hiszen itt nem tudomásulvételről van szó - magyarázta lapunknak Tóth. A szakértő emlékeztetett: amióta Németh Miklós 1990-ben aláírta a koppenhágai nyilatkozatot, a mindenkori magyar kormánynak kötelessége EBESZ-megfigyelőket hívni a választásokra, ezzel az Orbán-kormány nem kegyet gyakorol, hanem eleget tesz a nemzetközi vállalásainknak. Ráadásul - fejtette ki Tóth - ez az EBESZ-küldöttség hazánkban eddig az úgynevezett baráti megfigyelést végezte, azaz ugyan sokan jöttek, de nem minden szavazókörben voltak jelen. Tavaly azonban, az új választási törvények miatt felmerült aggályok nyomán az EP a hosszútávú és mélyebb, úgynevezett "szoros" megfigyelést látta indokoltnak a magyar választásokon, ezért felkérte a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az EBESZ-szel és más nemzetközi szervekkel. Ezt azonban a külügyminiszter elutasította, ahogy nem tett eleget annak sem, hogy még tavaly meghívja az EBESZ-t arról egyeztetni arról, hogy a "szoros" megfigyeléshez hány emberre lesz szükség - tette hozzá Tóth.

Lapunk írta meg elsőként, még tavaly augusztusban: nem teljesíti az EP ajánlásait az Orbán-kormány. Ez derült ugyanis ki Martonyi János válaszából, melyet Lamperth Mónika írásbeli kérdésére adott. A külügyminiszter úgy tett, mintha a kabineten kívül mindenki hülye lenne, s közölte: a Velencei Bizottság (VB) már megvizsgálta a választásról szóló jogszabályt 2012-ben. Arról persze már nem szólt, hogy 2012 novembere óta, például tavaly tavasszal, nyáron, sőt, még alig pár héttel ezelőtt is módosították a választójogi törvényt, valamint hogy a VB vizsgálatának idején még javaslat formájában sem volt ismert a választási eljárásról szóló, azóta már elfogadott, s szintén többször módosított jogszabály. A külügyminiszter szerint azonban az eljárási törvény vizsgálatát senki nem kérte. Leveléből csupán annyi derült ki: "az EBESZ-hez történt csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinkkel összhangban", a 2014-es választások megfigyelésére meg kívánják hívni a szervezet küldöttségét." Csakhogy Tóth szerint ez a "sima", baráti megfigyelés az új választási törvények és a hatalmon lévők hozzáállása miatt sem lesz elegendő a voksolás tisztaságának biztosítására, s nem felel meg az EP időben hosszabb távú, a kampány, a szavazókörök, valamint a számlálás és az eredményhirdetés felügyeletét is jelentő, szorosabb megfigyelésre tett ajánlásának sem.

Szerző

Uniós pénzből újul meg a szegedi Dóm

 Az uniós Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP) 100 százalékos támogatásával, az előzetes becslés szerint nettó 1 milliárd 675 millió forintból újul meg a szegedi Dóm. A nyílt közbeszerzési felhívást a DÓM Fejlesztő- és Turisztikai Szolgáltató Szervezet a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben tette közzé.

A szegedi Dóm turisztikai vonzerővé fejlesztése elnevezésű projekt keretében fel kell újítani - bár csak részlegesen - a Dóm homlokzatát. Emellett szerepel a munkák között az altemplomi lejárat és a nyugati oldalbejáró körül kialakított rámparendszer lebontása, az előlépcső átalakítása, valamint a Dóm kiemelt előterének a felújítása is. Végül pedig a Püspöki Székház, a Gál Ferenc Főiskola és a Szent Gellért Szeminárium közös udvarának a zarándokok és látogatók fogadására alkalmas térré fejlesztése a cél.

Az ajánlattevőnek - referenciaként - be kell mutatnia az elmúlt 5 évből egy legalább nettó 500 millió forintos műemlék-felújítást, és egy legalább nettó 1 milliárdos nem lakó- vagy ipari épület felújítását.
Az ajánlattételi határidő február 7.

Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy a kivitelezés ára 93, míg az előteljesítés 7 súlyszámmal szerepel az értékelésben.

A rekonstrukció érinti a Szegedi Szabadtéri Játékokat is. Mint azt Herczeg Tamás, a fesztivál igazgatója tavaly októberben elmondta, az idei fesztiválra megfordul a nézőtér, a színpadot pedig a Dóm tér órateraszán állítják föl.

Szerző