A játéktermeket bezárták, a biztonsági kockázat maradt

A nyerőgépek 2012. őszi, szinte teljeskörű és azonnali, nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozó törvényi betiltása után is folyamatos a Szerencsejáték Zrt. nemzetbiztonsági védelme, továbbá a különböző kockázatokra utaló információk gyűjtése és vizsgálata is - válaszolta a belügyminiszter a nyerőgép-stop ellen tiltakozó szakmai szövetség kérdésére.

Arra voltak kíváncsiak, hol tart a vizsgálat a szerencsejáték iparban felmerült nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatban, illetve mikorra várható annak lezárása. Pintér Sándor decemberben írt leveléből arra lehet következtetni, hogy a korábbi, a "lex félkarú" indokául megnevezett "számottevő nemzetbiztonsági kockázat" jelenleg is fennáll, vagy valószínűsíthető a veszélye.
Ez pedig alátámasztani látszik a piac újraszabályozása óta a szakmán belül hangoztatott vélekedést, miszerint a nyerőgépek betiltásával "megtisztított" piac újrafelosztását jelentő új szabályozás nem veszi elejét az esetleges korrupciónak és adócsalásnak. A tavaly november elején kormánypárti javaslatra elfogadott "lex kaszinó" a Fidesz szerint az állami kontrollt erősíti, míg az ellenzék azt hangoztatja, hogy inkább a törvényesített visszaélés lehetőségét teremti meg. Mile Lajos aggályait néhány hete a parlamentben is megfogalmazta interpellációjában; az LMP-s képviselő úgy vélte, "az új szabályozás visszalépés, és a koncessziót megszerző érdekcsoportok pénzügyi érdekeit szolgálja".

Megírtuk, november vége óta ostromolják a szerencsejáték-szervezők koncessziós "igényükkel" a nemzetgazdasági tárcát; információink szerint a jelentkezők száma év végén elérte a hatvanat. Nem csoda, mivel módjuk van arra, hogy nyilvános pályáztatás nélkül, miniszteri döntéssel nyerhessék el egy - vagy akár öt - kaszinó üzemeltetési jogát. Noha a normál koncessziós díj dupláját kellene fizetniük, ez nem számít, mivel a díj levonható a játékadóból, vagyis az állam önként mond le jelentős adóbevételről. A forgalom és a játékadó ráadásul a kaszinók önbevallásán alapul, hiszen az ott működő félkarúkba nem kötelező beépíteni olyan elektronikus egységet, ami ellenőrzi a működést és a bevételeket.

Kérdéses, hogy az új kaszinókoncessziók kiadásánál igyekeznek-e kiszűrni a nemzetbiztonsági kockázatot, hiszen - mint azt lapunk kérdésére korábban a nemzetgazdasági tárca közölte - a jelentkezők "megbízhatóságának" ellenőrzéséhez nem veszik igénybe külső szerv, például az Alkotmányvédelmi Hivatal segítségét. Mivel Pintér Sándor levele sem utal arra, milyen konkrét nemzetbiztonsági kockázatokat hárítottak el - most úgy tűnik, csak részben - a "lex félkarúval", ezért is sürgeti az Együtt-PM továbbra is a kockázatokról szóló minősített jelentés felülvizsgálatát, és nyilvánosságra hozatalát. Eközben - mint megírtuk - a szaktárca "játékos-védelmi céllal" ismét módosítaná a szerencsejáték törvényt, ám a tervezetből a 200 ezer játékfüggő hatékony védelmét célzó intézkedések éppúgy hiányoznak, mint a kaszinókoncessziók odaítélésének átláthatóságát növelő lépések.