A REKK által készített összefoglaló egyértelműen rámutat, hogy a dolgok egyáltalán nem úgy mennek, mint ahogyan azt elképzelte a kabinet. A hangzatos tervekből egyelőre kevés valósult meg, több ponton pedig teljesen szembemegyünk a kitűzött iránnyal. Egyre több áramot veszünk külföldről, miközben a hazai erőművek kihasználatlanok, a tervezett új beruházások nem állnak sehogy, kevés a megújuló energiát hasznosító egység, és az állam visszavágta a lakásfelújításokra adott pénzeket - foglalja össze az elemzés.
A tanulmány hangsúlyozza: a 2030-ig szóló Energiastratégia az egész ország szempontjából fontos terv, ennek megvalósításán múlik, hogy lesz-e fűtés, világítás Magyarországon tizenöt év múlva, és ha igen, az a lehető legolcsóbb-e. A kormány az energiastratégiát 2011-ben fogadta el, akkor kisebb kritikák ellenére a szakma egyetértett azzal, hogy a benne foglalt célok, hangsúlyok és arányok alapvetően jók. A legfőbb aggály inkább az volt, hogy ez is arra a sorsra jut, mint a tervek jó része: nem lesz belőle semmi.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából készült értékelésből úgy tűnik, a félelmek nem voltak alaptalanok, egyelőre csak apróbb sikereink vannak, több fontos területen pedig a szöges ellentéte történik annak, amit elterveztek.
Ha a dolgot nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, a legfőbb cél az volt, hogy csökkenjen Magyarország energiafüggősége. Vagyis egyre inkább képesek legyünk magunk előállítani azt, amit elfogyasztunk, ahol pedig erre nincs lehetőség, ott legalább ne egyetlen országnak vagy legalább ne egyetlen csatornán legyünk kiszolgáltatva. Csaknem minden, a stratégiában megfogalmazott célkitűzést ennek rendeltek alá.
Ezzel szemben tény, hogy növekedett az ország importfüggősége. Totálisan szembemegy például az energiastratégiában megfogalmazott, energiafüggetlenségi célokkal az, hogy egyre több áramot hozunk be külföldről. A nettó import a teljes fogyasztáshoz képest mára elérte a 20,7 százalékot, pedig néhány éve még csak 10 százalék körül volt. Tavaly nyáron volt olyan hónap, amikor az import aránya meghaladta a 35 százalékot. Nem csökkent a gázbehozatali függőségünk sem.
Ugyanakkor további égető gond az is, hogy szinte minden energetikai beruházás csúszik. Miközben megújuló források részaránya az energiatermelésben a mostani 6,3 százalékos aránnyal meg sem közelíti a 2020-ra kitűzött 10,9 százalékos szintet. A lakások energetikai felújítására pedig 2009-ben még 25,1 milliárd forint támogatás jutott, egy évre rá viszont már csak 400 millió, s keret azóta is alig növekedett. A minisztériumnak készült jelentés megjegyzi, a tendencia teljesen ellentétes az energiastratégia egyik legfőbb prioritásával, az energiahatékonysági beruházások támogatásával.
