A magyar gazdaság stabil, bár 2013 első félévében még visszaesés volt tapasztalható, ám az esztendő második felében már helyreállt a stabilitás, és növekedési pályára álltunk. Visszakerültünk a visegrádi négyek között arra a helyre, ahol korábban is voltunk, bár Lengyelország a harmadik negyedévben még megelőzött bennünket, a negyedikben azonban már - az előzetes adatok szerint - előttük jártunk. (Éves összehasonlításban azonban még nem állunk ilyen jól.) A tervezettnél kisebb 929,2 milliárd forint volt a központi kormányzatnál a folyó hiány tavaly - jelentette be Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetőül: a legfrissebb költségvetési módosítás már 1125 milliárd forintos éves deficitet tartalmazott, szemben az eredeti 840 milliárd forinttal. A tavalyi költségvetést az év során egyébként hétszer korrigálták, ezáltal sikerült elérni a kedvezőnek mondható hiánymértéket. A módosítások egy része az állam felelőtlen költekezéseihez kötődött. Ilyen volt például az E.ON földgáztárolóinak megvásárlása a 100 százalékban állami tulajdonban lévő MVM Zrt. számára. A büdzsé módosítására volt akkor is szüksége a Fidesznek, amikor a Takarékbanknak 135 milliárd forintot juttattak, ezáltal erősen korlátozva a tagok tulajdonában lévő takarékszövetkezetek önálló döntési jogait.
Varga Mihály úgy becsülte, hogy akár a GDP 2,3 százaléka is lehet az uniós hiányszám, de abban az esetben, ha az Európai Unió nem fogadja el a Takarékbank már említett 135 milliárd forintos, és az MVM 20 milliárd forintos tőkejuttatását, akkor is legrosszabb esetben 2,7 százaléknál valamivel jobb lehet a deficit mértéke. Mivel a Magyar Államkincstár csak a központi költségvetésről adott ki előzetes számokat, így az önkormányzatok elszámolására még az első negyedév végéig várni kell, s ha Varga Mihály jóslatai beválnak, akkor további 90 milliárdos többletet lehet elszámolni. Sőt mivel az uniós és a tegnap ismertetett pénzforgalmi kimutatás között különbség van, még további 40 milliárd forinttal javulhat a deficit mértéke. A kétféle elszámolás közötti eltérést jól érzékelteti, hogy a pénzforgalmi szerint a GDP 3,2 százaléka feletti a hiány, az uniós rendszerben azonban bizonyosan nem éri el ezt a szintet.
A miniszter növekedési fordulatot is felfedezni vélt a tavalyi számok kapcsán. Álláspontját arra alapozta, hogy az egy evvel korábbinál kedvezőbb évet zárt a mezőgazdaság, ugyanakkor az ipar és az építőipar jobb teljesítménye mellett a belső fogyasztás is bővült, és utalt arra is, hogy az uniós forrásokat hatékonyabban használjuk fel. (Ennek oka a kormányzat félelme volt attól, hogy ha tavaly nem költjük el a támogatási pénzeket, akkor elvesznek. Az idei évre előretekintve - a kormányzati becslés szerint - a növekedés két százalékos lehet, ami a duplája a 2013. évinek. Erre az évre egyébként 2,9 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt vár a kormány.
Érdemben, a kormány megítélése ellenére, nem változott az államháztartás helyzete - ezt Katona Tamás mondta lapunknak. A volt pénzügyi államtitkár szerint ugyanis a bankokat sújtó különféle adókkal mesterségesen visszafogják a gazdaságot. A pénzintézeteknek 2013-ban 560 milliárd forint adót kellett befizetniük, ugyanakkor a társasági adóból 340 milliárd forint bevételre számított a költségvetés. A bevételekhez egyszeri, tehát megismételhetetlen tételek is hozzájárultak, mint például a frekvenciaeladásból származó 100 milliárd forint. Ugyanakkor az egészségügytől 300-300 milliárd forintot vontak el. A rezsiharc eredménye is siralmas az önkormányzatok hulladékgazdálkodására nézve. Az sem véletlen, hogy az MVM Zrt.-nek 20 milliárd forintot kellett betennie a rezsicsökkentést támogató kasszába, lényegében az adófizetők pénzéből.
1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2013. évi
a) bevételi főösszegét 15 313 816,1 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 16 155 650,9 millió forintban,
c) hiányát 841 834,8 millió forintban állapítja meg.
A miniszter a korábbinál visszafogottabban foglalkozott az egyszámjegyű egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) bevezetésével kapcsolatban. Varga Mihály határozottan kijelentette, hogy 2015-ig biztosan nem lehet szó ennek a bevezetéséről, mert az idei adótörvények már hatályba léptek. De ezt követően is kérdéses, hogy mikor vezethető be egy ilyen mértékű adócsökkentés. A minisztériumban kiszámították, hogy a 9 százalékos szja-kulcs 800 milliárd forintos bevétel-kiesést hozna, ennek a fedezetét vagy pótlását pedig egyelőre nem látja megoldhatónak Varga Mihály.
Hasonlóképpen rendkívül óvatosan fogalmazott a miniszter az euró hazai bevezetésének várható időpontjáról. Úgy fogalmazott, hogy ez nincs napirenden, és az ország csak az évtized vége felé gondolkodhat el erről. "A számaink valóban jók, mérlegelés kérdése lehet, hogy csatakozunk-e az euró előszobájának számító ERM II rendszerhez, de ezt csak akkor érdemes mérlegelni, ha az ország stabil, biztonságos növekedési pályára áll"- tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.
Újságírói kérdésre Varga Mihály elmondta: Kúria döntését a devizahitelesek ügyéről a kormány bár csalódottan vette tudomásul, de Európai Bíróság állásfoglalását megvárják, addig minden érintettnek javasolja az árfolyamgátba belépést. (Vagyis egyenlőre nem várható új törvény előkészítése, amely szembe menne a kúriai bírók véleményével.)
A pénztárgépek NAV-hoz kötéséről azt mondta Varga Mihály, hogy most már van elég gép az országban, innen már a kereskedőkön múlik csak a bekötés, de reális határidőket kell megszabni, aminek bejelentését hétfőre ígérte.
Burány: Megtévesztőek a foglalkoztatási statisztikák
Az MSZP szerint a Fidesz 2010-es kormányra kerülésekor még egymillió új, adófizető munkahelyet ígért, de mára már nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány a foglalkoztatás területén is megbukott, hiszen "csak a megtévesztő foglalkoztatási statisztikákban teljesít jobban" - reagált az MSZP a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira.
Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő tegnap elmondta: a KSH adatai továbbra is tartalmazzák a külföldön dolgozókat, a közmunkásokat, sőt a feketén foglalkoztatottakat is. Magyarországon a valóságban jóval kevesebben dolgoznak, és jóval többen élnek rosszabbul, mint négy éve. Az MSZP szerint a versenyszférában 2010 óta több tízezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma és a közmunkásokat leszámítva évről évre kevesebben dolgoznak Magyarországon. A KSH pénteken közölte, hogy 2013 szeptember-novemberben 4 millió 12 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 87 ezerrel, 2,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Szintén szeptember-novemberben a munkanélküliek száma 411 ezer volt, 57 ezerrel kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal 9,3 százalékra mérséklődött.
Roubini: Magyarország gazdasága törékeny lesz idén
2013 nehéz év volt, a fejlett és a fejlődő gazdaságok is átlag alatti növekedést mutattak, 2014 azonban egyfajta fordulatot hozhat. Idén ugyanis a fejlett és a fejlődő országok is gyorsabb ütemben nőhetnek. A fejlett gazdaságok elsősorban abból profitálhatnak, hogy lassan véget ér a mintegy fél évtizede tartó időszak, amikor a lakosság és a vállalatok is igyekeztek leépíteni korábban felhalmozott adósságaikat, de a monetáris politika is segíti majd a növekedést - írta Nouriel Roubini neves közgazdász a Project Syndicate véleményoldalán közzétett írásában. Roubini véleménycikkében Magyarországot is megemlíti, szerinte ugyanis több ország, hazánkon kívül India, Indonézia, Brazília, Törökország, Dél-Afrika, Ukrajna, Argentína és Venezuela gazdasága 2014-ben is törékeny lesz, elsősorban a magas államadósság, a lassuló növekedés, a cél alatti infláció vagy választásokkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt.
A legtöbb fejlett országban is a potenciális alatt lesz majd a növekedés, több országban pedig stagnál majd a gazdaság, a bizonytalan szabályozói környezet miatt pedig visszafogják majd a beruházásaikat a vállalatok. A fejlődő gazdaságok a tavalyinál gyorsabban, csaknem 5 százalékkal bővülhetnek 2014-ben, a fejlett gazdaságok gyorsabb növekedése húzhatja ezeket az országokat, de az is segíti a fejlődő országok növekedését, hogy az amerikai jegybank a vártnál lassabban csökkenti majd az eszközvásárlási programjának volumenét, a kamatok pedig hosszabb távon maradnak alacsonyan.
