Az interjúban felidézték a devizahitelesek ügyében decemberben hozott Kúria-döntést, amely szerint a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében ugyanakkor az Európai Bírósághoz fordult a legfőbb bírói testület.
Navracsics Tibor szerint a devizahitelekkel kapcsolatos jogalkotás nem egyszerű, mert az adósok nem alkotnak homogén csoportot, a szerződések nem egységesek, ám mind a jogalkalmazó, mind a jogalkotó kénytelen bizonyos fokig "tipizálni", valamilyen általános jegyet keresni - magyarázta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében a Kúria megvárja az Európai Unió Bíróságának iránymutatását, és ezt követően hozza meg a maga döntését, bár "biztos vagyok benne, hogy megvan a saját álláspontja" - jegyezte meg. A miniszter úgy fogalmazott: ha a Kúria megválaszolja a hátralévő kérdéseket, és ez alapján is úgy tűnik, hogy csak a jogalkalmazással nem lehet megnyugtatóan rendezni a devizahitelesek helyzetét, akkor ismét a jogalkotónál pattog a labda.
Elemzők szerint Navracsis szavaiból kitűnik, hogy a Fidesz hamarosan valamilyen jogszabálymódosítást hajt végre, vagy újabb törvényt alkot a hiteltörlesztések későbbi módjáról annak érdekében, hogy az árfolyamkockázatok főként a bankokra háruljanak, és a törlesztőrészletek csökkenjenek.
Navracsics felidézte egyúttal, hogy tárcája tavaly nyáron megbízást kapott arra, tekintse át a jogalkotási lehetőségeket, vizsgálja meg, hogyan lehetne jogi úton kezelni a devizahitel-szerződések ügyét. Több változatot is kidolgoztak, amelyeket szükség esetén aktualizálni kell - tette hozzá. Navracsics Tibor a rádióinterjúban beszélt arról is, hogy minisztériumának egyik szakterületét, a közigazgatási reformot a kormány egyik sikertörténetének tartja, azon belül pedig a roma referensi rendszerrel sikerült új fejezetet nyitni.
A kormányzati ciklust értékelve a miniszterelnök helyettese úgy fogalmazott: "az elmúlt három évben jól éltünk a kétharmados mandátum adta felhatalmazással, illetve kötelezettséggel", és a kabinet mindent megtett azért, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országa legyen. Komoly elvégzendő feladat nem húzódott át erre az évre - mondta. Jelezte ugyanakkor, hogy 2014-ben a magyar politikai rendszer minden szintjén megújul, országgyűlési, európai és helyhatósági választások is lesznek, így ez az év felfokozott politikai hangulatú lesz.
MSZP: újra kellene tárgyalni a devizahiteleket
A rombolás évének nevezte 2013-at, az ideit pedig pártja nevében a változás éveként hirdette meg Szanyi Tibor. Az MSZP-elnökségi tagja kijelentette: tavaly a szegényeket sarcolta a kabinet, és tömeges volt az állásvesztés. Az eddigi kormányok még sosem szedtek be annyi adót, mint az Orbán-kabinet 2013-ban, amely új adókat vezetett be, a meglévőket pedig emelte - tette hozzá, közölve azt is, hogy a banki költségek az idei emelés által a dupláját teszik ki a 2010 előttinek.
Szanyi Tibor úgy fogalmazott: "Orbán Viktor és kormánya lopásra rendezte be saját uralmát", és semmit nem tett azon családok érdekében, akik nincstelenné váltak devizahiteleik miatt.
A szocialista képviselő kitért Navracsics Tibor vasárnapi, a devizahitelekkel kapcsolatos kijelentésére, amelyben a miniszterelnök-helyettes azt mondta: széles körű társadalmi problémákat, mint amilyen a devizakölcsönök ügye is, jogalkalmazással nem, csak jogalkotással lehet kezelni. Szanyi Tibor szerint ezzel a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője beismerte, hogy a kormány ebben az ügyben semmit nem tett az elmúlt három és fél évben.
Az ellenzéki politikus a devizahitelek újratárgyalását és annak törvénybe iktatását szorgalmazta, hogy az adós csak a fedezetként megjelölt vagyonát veszíthesse el, annál többet nem.
