Előfizetés

A meleg felhajtja az agrárárakat

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.01.07. 06:15
A kártevők is élvezik a kellemes időt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Rendkívüli meleggel, hőmérsékleti csúcsokkal és szárazsággal köszöntött be a 2014-es év. Ami jót tehet a fűtésszámláknak, rossz előjel a mezőgazdaságnak. A jelen állás szerint a növényi és állati kártevők tűlélési esélyei kiválóak, ami növelheti a növényvédelem költségeit, amit végső soron a fogyasztók fognak megfizetni. Ha marad az évszakhoz képest enyhe idő, és nem kapnak elegendő csapadékot a növények, idén a mezőgazdaság nem húzza fölfelé a GDP-t.

Elmaradt a téli fagy, hótakaró sem fedi a vetéseket. Jelenleg 1-1,1 millió hektár őszi búza és 1,2 millió hektár kukorica szomjazik, de nem jutott csapadék a szabadföldi zöldségeknek, a gyümölcsültetvényeknek sem. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, az őszi kalászosok, egyéb őszi vetésű szántóföldi növények megfelelő fejlettséggel kezdték a telet. A tartósabb plusz 10-15 Celsius fokos meleg megzavarhatja a biológiai naptárát.

A magyarországi éghajlat miatt a hazai nemesítők a fagynak jobban ellenálló búza, repcefajtákat hoztak létre. Ezek a nüvények a hótakaró nélküli fagyot is jól bírják. Ehelyett most a meleggel és a téli aszállyal kell megküzdeniük. Ha mégis beköszönt a fagy, akkor ezek a növényi kultúrák átvészelik akár hó nélkül is a hideget.

Nem így a magyarországi búza-vetésterület mintegy 40 százalékát adó nyugat-eruópai hibridek, amelyek nagyobb termésátlaguk miatt váltak népszerűvé, de a minusz 15-20 fokos száraz hideget nehezen tűrik, ezért most nagy a termelők kockázata. Nagyjából 400-500 hektár búzát fenyeget egy hosszabb fagyos periódus, ha addig nem esik hó.

A meleg és száraz időjárás kedvez a növényi kultúrákat megtizedelő kórokozóknak, rovaroknak, rágcsálóknak. Ezek nagy állományai telelhetnek át. A hideg, csapadékos időjárás gyéríthetné ezeket az élőlényeket. A gazdák az átlagosnál több növényvédőszer használatára kényszerülhetnek, ennek jelentős részét importból szerzik be.

A gyenge forint és a többletfelhasználás megdrágíthatja a gabonaféléket, olajosnövényeket, amit végül a fogyasztók fizetnek majd meg. A kalászosok különösen a vírushordozó levéltetvek támadásának vannak kitéve. Az a gazda, aki nem védekezik elég hatékonyan a levéltetvek ellen, annak a gabonáját a vírus is megfertőzheti.

A szakember nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ha február, márciusban esős időszak köszönt be, akkor a belvíz, árvíz okozhat gondokat, késleltetve a tavaszi vetést. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás növeli a mezőgazdaság kiszolgáltatottságát.

Ezen eníyhíthetne a szántóföldi növényi kultúráknál is az öntözött területek növelése. A jelenlegi hektáronként 6 tonnás kukoricatermést például intenhzív öntözéssel akár 15 tonnára is föl lehetne tornázni, ami már versenyképes termésátlag az európai piacon is.

A rendszerváltás előtt 200-250 ezer hektár volt az öntözött terület, jelenleg ez 60 ezer hektár, de ennek legalább a tízszereésre kellene növelni a biztonságosabb termelés érdekében - vélte Vancsura József. Ehhez támogatási, pályázati rendszerre lenne szükség. Természetesen egy öntözési és növénytermesztési technológiai fejlesztési program akár 20 évig is eltarthat.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitWeb) elnöke is úgy vélte, az öntözésfejlesztés elengedhetetlen, és a teljes zöldség-gyümölcs ágazatra ki kellene terjeszteni. Erre jó alkalmat kínál az idén kezdődő új, 7 éves uniós költségvetési időszak. Ezzel ki lehetne védeni, de legalábbis mérsékelni lehetne a mostanihoz hasonló téli aszály okozta károkat.

A szakember lapunknak kifejtette, ez a december végi, január eleji száraz és meleg idő leginkább a magyar gyümölcsexportban is fontos szerepet játszó csonthéjas gyümölcsöket - cseresznye, meggy, szilva, kajszibarac, őszibarack - veszélyezteti. Ha a hőmérséklet továbbra is jócskán a pozitív tartományban marad, akkor beindulhat a rügyképződés.

Ha mégis beköszönt a fagy, az jelentős károkat okozhat a gyümölcsösökben. Erre négy évvel ezelőtt már volt példa. Ezért is rendkívül nagy a kockázata a zöldség- gyümölcstermelők számára a "téli tavasznak".

A meleg a szabadföldi zöldség-gyümölcs kórokózóinak, rovarkártevőinek is segítheti a tűlélést. A védekezésre így ebben a szegmensben is többet kell majd költeniük a gazdáknak. A végeredmény ugyanaz lehet, mint a szántóföldi növények esetében: megdrágulhatnak ezek a termékek.  

Most egyszerre jelentkezik a meleg, illetve a várhatóan előbb-utóbb beköszöntő fagy, a kórokozók és a szárazság minden veszélye.  Nem kis tételről van szó, hiszen Magyarországon évente átlagosan 2,5-2,6 millió tonna zöldség-gyümölcs terem, ebből 800-900 ezer tonna a gyümölcs.

Túlzott kormányzati optimizmus

A múlt évben 1 százalékos GDP-növekedés volt a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. Ennek nagyjából a 0,7-0,8 százalékát adta a rendkívül jó évet záró mezőgazdaság. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a Népszavának elmondta, a 2012-es aszályos év után 18,9 százalékos visszaesést könyvelhetett el az ágazat, szemben a tavalyi 22 százalékos agrár GDP-növekedéssel.

Idén, éppen a magas bázis miatt átlagos időjárás mellett inkább stagnálsára számít a gazdaságkutató. Ez azért fontos szempont, mert tavaly a mezőgazdaságon kívül jószerivel csak a főleg uniós forrásokkal mozgatott építőipar, a szállítás-raktározás bővült némileg. Az ipar éves szinten stagnált, a kereskedelem-turizmus inkább visszaesett, az infokommunikációs ipar egy helyben topogott, a pénzügyi szolgáltatás, ingatlanpiac egyértelműen visszaesett.

Karsai úgy vélte, a kormány 2 százalékos GDP-növekedési várakozásaival szemben 2014-ben az legföljebb 1-1,3 százalékkal bővülhet. A legtöbb ágazatban ugyan egy nagyon szerény növekedés várható, ám nem láthatók a tartós növekedés alapjai.Sok egyedi hatás érvényesül, uniós források lehívása, vagy éppen a "rezsicsökkentésnek" nevezett erőszakos inflációcsökkentésnek köszönhető fogyasztás- és reálkereset növekedés gerjeszt kismértékű bővülést. Az üzleti beruházásokhoz bizalomra lenne szükésg, ami jelenleg hiánycikk.

A világot már nem a gazdasági kockázatok fenyegetik

Publikálás dátuma
2014.01.06. 18:53
Már nem a gazdasági válság fenyegeti a világot. Fotó: NASA/Getty Images
A világot fenyegető legnagyobb kockázatok a 2008-as pénzügyi válság óta gazdasági jellegűek voltak, ez az időszak azonban véget ért - vélekedtek hétfőn Londonban ismertetett, 2014-re szóló átfogó helyzetértékelésükben stratégiai elemzők.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport tanulmánya szerint a pénzügyi elemzők az elmúlt öt évben - az euróövezeti összeomlással, a kínai gazdaság "puha, közepes vagy kemény landolásával" és az amerikai adósságválsággal kapcsolatos félelmek közepette - azon tépelődtek, hogy miként lehet elkerülni a világgazdaság "pénzügyi berobbanását".

Ennek azonban vége, 2014-től az összkép "ha még nem is kényelmes", de stabil világgazdasági helyzetet ábrázol. Az új kínai vezetés gazdasági teljesítménye erőteljes, az amerikai gazdaság fellendülése pedig elég robusztus ahhoz, hogy a piacok ne törődjenek az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának várhatóan elkezdődő leépítésével - áll az Eurasia hétfői elemzésében.

A ház szerint nem igaz, hogy az Egyesült Államokban gazdasági hanyatlás kezdődött volna; valójában az amerikai "gazdasági növekedési sztori egyike a legizgalmasabbaknak a világon". E növekedés fő hajtóereje az amerikai energia- és élelmiszertermelésben zajló "forradalom", valamint a sorsfordító horderejű technikai újítások egyszerre több szektorban, köztük a feldolgozóiparban, a gén- és nanotechnológiában, a számítástechnikában, a hadiiparban és mindezek számos, egymást átfedő területein.

A gyenge állami középfokú közoktatás és a rosszul működő új egészségbiztosítási rendszer kínos lehet ugyan az amerikai politikai vezetésnek, de ez nem fogja aláásni a vállalati szektor beruházási tevékenységét és a dollár nemzetközi támogatottságát - vélik az  Eurasia Group elemzői. 

A cég szerint az amerikai külpolitika az a terület, ahol valóban érezhető a visszaszorulás. Ennek egyes tényezői strukturális természetűek: túl sok egyre befolyásosabbá váló országgal kellene hatékonyan koordinálni a külpolitikát, miközben az olyan súlyú felzárkózó gazdaságok, mint Oroszország és Kína, mind nagyobb kihívást jelentenek az Egyesült Államok külföldi érdekeinek érvényesítésével szemben. Az amerikai külpolitikai visszaszorulás más tényezői a belpolitikai tájkép változását tükrözik: az amerikai választók kevésbé támogatják az ambiciózus külpolitikai tevékenységet, és különösen a szélesedő jövedelmi egyenlőtlenségek ébresztenek rá sok amerikait arra, hogy számukra nem jár anyagi előnnyel az USA külföldi szerepvállalása.

Mindehhez járul az Obama-kormány taktikai szintű, kockázatkerüléssel jellemzett külpolitikai hozzáállása, a Fehér Ház "gyenge és nem túl sok bizalmat élvező" külpolitikai stábja, valamint az olyan jelentős kormányzati ballépések, mint a Snowden-féle kiszivárogtatási botrányra adott hivatalos reakciók, a Barack Obama elnök nevével fémjelzett egészségbiztosítási reform indulási kudarca és a költségvetéssel kapcsolatos kongresszusi belharcok.

Az Eurasia Group szakértői szerint az amerikai vállalatok számára különösen költségesnek bizonyulhatnak a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési tevékenységéről szóló kiszivárogtatások. Az amerikai távközlési vállalatok, bankok, hitelkártya-kibocsátó cégek számára ugyanis "nehezebbé válhat a terep" olyan méretű piacokon, mint Franciaország, Németország vagy Brazília, ha a helyi szabályozási környezet ellenségesebbé válik azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek akarva vagy akaratlanul információkat osztanak meg az NSA-vel - áll az Eurasia hétfőn Londonban ismertetett tanulmányában.

Enyhe esés a tőzsdén, a forint árfolyama nem változott

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 53,42 pontos, 0,29 százalékos csökkenéssel, 18 572,77 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 3,9 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen szerepeltek: a Mol erősödött, az OTP-nek és a Richternek csökkent az árfolyama, míg a Magyar Telekom árfolyama nem változott a pénteki záráshoz képest.

Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője elmondta, hogy csendes kereskedést zárt a magyar tőzsde, a forgalom alacsony maradt. Hozzátette, hogy a nemzetközi trendből ugyanakkor nem lógott ki a BÉT, az európai tőzsdeindexeket is hasonlóan szűk sávon belüli mozgások jellemezték. A BUX napon belüli mozgása leginkább a német DAX indexet követte. 

A Mol 10 forinttal, 0,07 százalékkal 14 480 forintra erősödött, 450,6 millió forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 28 forinttal, 0,67 százalékkal 4171 forintra csökkent, forgalmuk 2,0 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama nem változott, 316 forintot ért záráskor, forgalma 263,6 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 25 forinttal, 0,58 százalékkal 4280 forintra gyengült, a részvények forgalma 725 millió forintot ért el.

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1374,88 ponton zárt hétfőn, ez 13,87 pontos, 1,02 százalékos emelkedés a pénteki záráshoz viszonyítva.

A forint árfolyama alig-alig változott

A bankközi devizapiacon csekély elmozdulással, vegyesen alakult hétfőn a forint árfolyama. Az eurót délután négy órakor 299,64 forinton jegyezték a kereskedelemben, míg délelőtt tíz órakor 299,34 forinton, kora reggel pedig 298,63 forinton. Hétfő délutánig az euró árfolyamcsúcsa 300,21 forint volt. 

A dollár árfolyama a 7 órai 220,15 forintról tíz órára 220,02 forintra, 16 órára 220,10 forintra változott.

A svájci frank jegyzése 243,16 forintra csökkent a délelőtti 243,20 forintról. Reggel hétkor 242,84 forinton állt.

A japán jen folyamatosan gyengült délutánig a forinthoz képest: kora reggel 2,1103 forintot, délelőtt 2,1049 forintot, délután 2,1007 forintot ért.

Az euró dollárárfolyama a délelőttivel gyakorlatilag megegyező 1,3608-as szinten állt 16 órakor.