Elmaradt a téli fagy, hótakaró sem fedi a vetéseket. Jelenleg 1-1,1 millió hektár őszi búza és 1,2 millió hektár kukorica szomjazik, de nem jutott csapadék a szabadföldi zöldségeknek, a gyümölcsültetvényeknek sem. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, az őszi kalászosok, egyéb őszi vetésű szántóföldi növények megfelelő fejlettséggel kezdték a telet. A tartósabb plusz 10-15 Celsius fokos meleg megzavarhatja a biológiai naptárát.
A magyarországi éghajlat miatt a hazai nemesítők a fagynak jobban ellenálló búza, repcefajtákat hoztak létre. Ezek a nüvények a hótakaró nélküli fagyot is jól bírják. Ehelyett most a meleggel és a téli aszállyal kell megküzdeniük. Ha mégis beköszönt a fagy, akkor ezek a növényi kultúrák átvészelik akár hó nélkül is a hideget.
Nem így a magyarországi búza-vetésterület mintegy 40 százalékát adó nyugat-eruópai hibridek, amelyek nagyobb termésátlaguk miatt váltak népszerűvé, de a minusz 15-20 fokos száraz hideget nehezen tűrik, ezért most nagy a termelők kockázata. Nagyjából 400-500 hektár búzát fenyeget egy hosszabb fagyos periódus, ha addig nem esik hó.
A meleg és száraz időjárás kedvez a növényi kultúrákat megtizedelő kórokozóknak, rovaroknak, rágcsálóknak. Ezek nagy állományai telelhetnek át. A hideg, csapadékos időjárás gyéríthetné ezeket az élőlényeket. A gazdák az átlagosnál több növényvédőszer használatára kényszerülhetnek, ennek jelentős részét importból szerzik be.
A gyenge forint és a többletfelhasználás megdrágíthatja a gabonaféléket, olajosnövényeket, amit végül a fogyasztók fizetnek majd meg. A kalászosok különösen a vírushordozó levéltetvek támadásának vannak kitéve. Az a gazda, aki nem védekezik elég hatékonyan a levéltetvek ellen, annak a gabonáját a vírus is megfertőzheti.
A szakember nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ha február, márciusban esős időszak köszönt be, akkor a belvíz, árvíz okozhat gondokat, késleltetve a tavaszi vetést. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás növeli a mezőgazdaság kiszolgáltatottságát.
Ezen eníyhíthetne a szántóföldi növényi kultúráknál is az öntözött területek növelése. A jelenlegi hektáronként 6 tonnás kukoricatermést például intenhzív öntözéssel akár 15 tonnára is föl lehetne tornázni, ami már versenyképes termésátlag az európai piacon is.
A rendszerváltás előtt 200-250 ezer hektár volt az öntözött terület, jelenleg ez 60 ezer hektár, de ennek legalább a tízszereésre kellene növelni a biztonságosabb termelés érdekében - vélte Vancsura József. Ehhez támogatási, pályázati rendszerre lenne szükség. Természetesen egy öntözési és növénytermesztési technológiai fejlesztési program akár 20 évig is eltarthat.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitWeb) elnöke is úgy vélte, az öntözésfejlesztés elengedhetetlen, és a teljes zöldség-gyümölcs ágazatra ki kellene terjeszteni. Erre jó alkalmat kínál az idén kezdődő új, 7 éves uniós költségvetési időszak. Ezzel ki lehetne védeni, de legalábbis mérsékelni lehetne a mostanihoz hasonló téli aszály okozta károkat.
A szakember lapunknak kifejtette, ez a december végi, január eleji száraz és meleg idő leginkább a magyar gyümölcsexportban is fontos szerepet játszó csonthéjas gyümölcsöket - cseresznye, meggy, szilva, kajszibarac, őszibarack - veszélyezteti. Ha a hőmérséklet továbbra is jócskán a pozitív tartományban marad, akkor beindulhat a rügyképződés.
Ha mégis beköszönt a fagy, az jelentős károkat okozhat a gyümölcsösökben. Erre négy évvel ezelőtt már volt példa. Ezért is rendkívül nagy a kockázata a zöldség- gyümölcstermelők számára a "téli tavasznak".
A meleg a szabadföldi zöldség-gyümölcs kórokózóinak, rovarkártevőinek is segítheti a tűlélést. A védekezésre így ebben a szegmensben is többet kell majd költeniük a gazdáknak. A végeredmény ugyanaz lehet, mint a szántóföldi növények esetében: megdrágulhatnak ezek a termékek.
Most egyszerre jelentkezik a meleg, illetve a várhatóan előbb-utóbb beköszöntő fagy, a kórokozók és a szárazság minden veszélye. Nem kis tételről van szó, hiszen Magyarországon évente átlagosan 2,5-2,6 millió tonna zöldség-gyümölcs terem, ebből 800-900 ezer tonna a gyümölcs.
Túlzott kormányzati optimizmus
A múlt évben 1 százalékos GDP-növekedés volt a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. Ennek nagyjából a 0,7-0,8 százalékát adta a rendkívül jó évet záró mezőgazdaság. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a Népszavának elmondta, a 2012-es aszályos év után 18,9 százalékos visszaesést könyvelhetett el az ágazat, szemben a tavalyi 22 százalékos agrár GDP-növekedéssel.
Idén, éppen a magas bázis miatt átlagos időjárás mellett inkább stagnálsára számít a gazdaságkutató. Ez azért fontos szempont, mert tavaly a mezőgazdaságon kívül jószerivel csak a főleg uniós forrásokkal mozgatott építőipar, a szállítás-raktározás bővült némileg. Az ipar éves szinten stagnált, a kereskedelem-turizmus inkább visszaesett, az infokommunikációs ipar egy helyben topogott, a pénzügyi szolgáltatás, ingatlanpiac egyértelműen visszaesett.
Karsai úgy vélte, a kormány 2 százalékos GDP-növekedési várakozásaival szemben 2014-ben az legföljebb 1-1,3 százalékkal bővülhet. A legtöbb ágazatban ugyan egy nagyon szerény növekedés várható, ám nem láthatók a tartós növekedés alapjai.Sok egyedi hatás érvényesül, uniós források lehívása, vagy éppen a "rezsicsökkentésnek" nevezett erőszakos inflációcsökkentésnek köszönhető fogyasztás- és reálkereset növekedés gerjeszt kismértékű bővülést. Az üzleti beruházásokhoz bizalomra lenne szükésg, ami jelenleg hiánycikk.