A 2010-es kormányváltás óta nagyjából 840 törvényt alkotott a Ház. Az Országgyűlés már 2011-ben is rekordot döntött 215 új törvénnyel, 2012-ben ennél is tízzel többet szavazott meg, tavaly pedig a 85 ülésnapon 254-et, vagyis ülésnaponként hármat.
Az előző évben elfogadott törvények csaknem háromnegyedét, 186-ot a kormány kezdeményezte.
A miniszterek közül a közigazgatási és igazságügyi tárcát vezető Navracsics Tibor nyújtotta be a legtöbb törvényjavaslatot, 41-et. Ő terjesztette elő a többi között az ötödik alkotmánymódosítást, az új polgári törvénykönyvet, a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentéséről szóló jogszabályt, az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának megalapítását.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 37 törvény előterjesztője volt: indítványára hagyta jóvá a Ház a jegybank és a pénzügyi szervezetek felügyeletének összevonását, több költségvetés-módosítást, az új hitelintézeti törvényt, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztését, és tette járulékkötelessé a kamatjövedelmeket.
Balog Zoltán emberierőforrás- és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 29-29 törvényt jegyez. Előbbi nevéhez fűződik a tankönyvellátás állami feladattá alakítása, a gyed extra bevezetése, a pedagógus-életpálya kiterjesztése és a hallgatói szerződések új szabályozása. Utóbbi egyebek mellett az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását és két költségvetés-módosítást kezdeményezett, továbbá ő jegyezte a takarékszövetkezeti integrációval összefüggő jogszabályokat is.
Pintér Sándor belügyminiszter 23 törvény megalkotását indítványozta - köztük a szociális temetés bevezetését, amit a tavalyi utolsó ülésnapon végül 2015-re halasztották -, az agrártárcát vezető Fazekas Sándor pedig 14 javaslattal élt, ő terjesztette elő az új földtörvényt is.
Martonyi János külügy- 11, Hende Csaba honvédelmi miniszter két törvény megalkotását kezdeményezte 2013-ban.
Kormánypárti képviselők javaslatára 64 törvényt fogadott el tavaly az Országgyűlés, ebből húszat ősszel. Az alaptörvény március 11-én megszavazott negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselő aláírta, így mindegyikük neve mellett szerepel elfogadott javaslat.
Az egyik legaktívabb fideszes politikus Vas Imre volt, aki tizenegy különféle tárgyú előterjesztéshez adta a nevét, legutóbb például ahhoz, amellyel állami vagyonkezelésbe kerültek a városligeti ingatlanok. A sorban utána kilenc elfogadott javaslattal Németh Szilárd következik, aki a Fidesz szakpolitikusaként a rezsicsökkentéseket kezdeményezte a parlamentben.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője - a negyedik alkotmánymódosítással együtt - hét indítványt nyújtott be a parlamentnek, ő javasolta az árfolyamgát kiterjesztését, a bajai videoügyet követő büntetőtörvénykönyv-módosítást és a havi két ingyenes készpénzfelvételt.
Hat-hat javaslat fűződik Gulyás Gergely, Cser-Palkovics András, L. Simon László és Dióssi Csaba fideszes képviselők nevéhez.
Az Országgyűlés két ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el, mindkettőt LMP-s kezdeményezésre. Az utolsó ülésnapon Mile Lajos indítványára szabálysértéssé minősítették azt, ha valaki nem tesz eleget megjelenési kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt. Míg a tavaszi ülésszakban az LMP - akkor független - képviselői, Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes érte el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a hároméves kortól kötelező óvodáztatást.
Áder János köztársasági elnök kilenc törvényjavaslatot küldött vissza az Országgyűlésnek, hetet újra elfogadtak, a zsebszerződések elleni fellépésről szóló fideszes javaslatról viszont még nem döntöttek újra, noha hetekig szerepelt az előzetesen kiadott napirendi javaslatban. Az államfő a téli szünetben küldte vissza a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény módosítását, kifogásolva, hogy az újonnan létrehozott Nemzet Művésze díjat büntetett előéletű alkotók is megkaphatnák, erről így még nem tárgyalhatott újra a parlament.
Ősszel száztizenhét törvényt fogadott el az Országgyűlés, ez hússzal kevesebb, mint amennyit a tavaszi és a nyári ülésszakon. Ezek négyötödét, 94-et a kormány nyújtotta be. Az őszi ülésszakon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt a legaktívabb törvénykezdeményező 23 elfogadott javaslattal, megelőzve Navracsics Tibort és Balog Zoltán, akik 21, illetve 19 jogszabály előterjesztői voltak. A belügyi tárca 10, a fejlesztési 9, a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium 6-6 törvény gazdája volt, a honvédelmi tárca viszont egyé sem.
Két jogszabályt - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jövő évi büdzséjéről és a tavalyi költségvetésének végrehajtásáról - a költségvetési bizottság indítványára alkotott meg a Ház.
