Álképviselők gyűjtenek adatokat közmunkásoktól

Publikálás dátuma
2014.01.08. 10:23
Fotó: Tóth Gergő, Népszava.
Könnyű kijátszani a kisebbségi szavazók regisztrációját és ez az országgyűlési választások tisztaságát is veszélyeztetheti, állítja az RSK-nak nyilatkozó szakértő. A nemzetiségi névjegyzékbe történő online regisztrációhoz ugyanis néhány adat kell csupán. Közben a Roma Sajtóközpont információi szerint az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselőiként bemutatkozó emberek járják a közfoglalkoztatási programokat és munkalehetőség ígéretével adatokat gyűjtenek a résztvevő romáktól.

Az új választási törvény értelmében a Magyarországon bejegyzett 13 kisebbségnek lehetősége nyílik képviselőket, illetve szószólókat juttatnia a parlamentbe, amennyiben a választások előtt az adott nemzetiséghez tartozók regisztrálják magukat. 

A regisztrációs űrlapokat a napokban postázta minden háztartásba a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Azért nem minden választópolgárnak, mert maga a kísérőlevél is inkább az online jelentkezést preferálja, és az űrlap is másolható. Csakhogy az internetes regisztráció a jelenlegi formájában nem nyújt elegendő garanciát az esetleges visszaélések ellen. 

Az online jelentkezés néhány klikk után kész. A lakcímkártyán meglévő adatokon kívül szinte semmit nem kérnek, ráadásul akár a lakóhelytől eltérő értesítési címre is kérhető a regisztráció visszaigazolása, így extrém esetben csak a választófülke előtt szembesül majd a hoppon maradt polgár, hogy mondjuk a tudta nélkül romaként vették lajstromba. Az új szabályok értelmében mindez korlátozást is jelent, hiszen a nemzetiségiként regisztrált szavazó nem voksolhat pártlistára. 

Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai részvételi jogi szakértője szerint a jelenleg elérhető névjegyzékkel kapcsolatos kérelmezési eljárások közül háromféle eljárás nyújt kielégítő garanciát a választások tisztaságának megőrzésére: a személyes regisztráció, az aláírással ellátott és postára adott űrlap, internetes regisztráció esetén pedig előzetes személyazonosítást igénylő Ügyfélkapu-rendszeren keresztül benyújtott kérelem éri el a minimális biztonsági küszöböt.  

A szakértő szerint az online regisztráció menete nem csak a kisebbségek esetében aggályos, hanem várhatóan például a külképviseleti szavazás során is ugyanez lesz a helyzet, és a lakcím-átjelentkezés űrlapja is hasonlóan nyújtható majd be, mindezek veszélyeztetik a választás tisztaságát. 

Az online regisztráció esetében semmivel sem nagyobb a visszaélés lehetősége, mint a levélben regisztrálás során. Mindkét módszer alkalmazásakor olyan személyes adatokat kell megadni (pl. személyi azonosító, anyja neve, születési hely), amelyeket csak az adott választópolgár ismerhet – nyilatkozta a Roma Sajtóközpontnak a Nemzeti Választási Iroda főosztályvezetője. Listár Dániel arra a kérdésre, hogy mi szükség van az aláírásra a nyomtatott kérdőíven, ha az online verzióban azt nem kérik, azt a választ adta: „az aláírás célja az, hogy a választópolgár igazolja, hogy az adatai megfelelnek a valóságnak, nem pedig az, hogy azt ellenőrizzük.” 

Mindenesetre nem kell bonyolult hacker-programok írásával bíbelődnie az egyszeri adathalásznak: a napokban több kisebbségi önkormányzat vezetője is jelezte a Roma Sajtóközpontnak, hogy magukat az ORÖ küldötteinek kiadó emberek jelentek meg az állami közfoglalkoztatási képzéseken, és munkaügyi segítségnyújtás ígéretével különböző, személyes adatokat tartalmazó űrlapokat töltettek ki a résztvevő romákkal. Soroksáron és Kispesten például az elmúlt napokban jártak az ORÖ-re hivatkozó aláírásgyűjtők, a munkával kecsegtetett emberek pedig készséggel kitöltötték és szignózták a kérdőíveket. 

Szerettük volna megtudni, hogy valóban van-e köze az ORÖ-nek az adatgyűjtéshez, és ha igen, mi célból, és hogyan kezelik a szenzitív adatokat, a szervezettől azonban többszöri próbálkozás után egyelőre nem kaptunk érdemi válaszokat. 

Az országos roma képviselet a többi kisebbségi önkormányzathoz hasonlóan várhatóan szintén indít jelölteket a parlamenti választáson. Becslések szerint mintegy 25-30 ezer regisztrált roma voks szükséges, hogy az ORÖ-t vezető Fidesz szövetséges Lungo Drom nemzetiségi jelöltet is bejuttasson a parlamentbe.

Szerző

Sándor György sem akar a Magyar Krónika szerzője lenni

Publikálás dátuma
2014.01.08. 09:30

Sándor György humoralista sem venne részt a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott által „megálmodott" Magyar Krónika c. folyóiratban - derül ki a Heti Válasz Online-nak eljuttatott nyílt leveléből.

Kedves Kerényi Imre és Bencsik Gábor! 

Meghökkenve olvastam január 6-án, hétfő este, hogy anélkül, hogy velem egyeztettek volna, az én nevem is felkerült arra a listára, amely a Magyar Krónika lelendő szerzőinek nevét tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy én 1990 óta közismerten az úgynevezett „két oldal" közötti híd szerepét vállaltam fel, ezúttal is csak olyan megnyilvánulási formában és fórumban tudnék részt venni, amelyben ennek a hídszerepnek a hitelessége nem sérülne. Magyarán, ha az értékes, jobboldalinak elkönyvelt alkotók mellett a baloldalhoz besorolt - szintén ténylegesen értékes alkotó emberek! - hasonló arányban vennének részt.

Úgy érzem - még egyszer -, hogy a hídszerepem őszintesége csorbulna, ezért maradnék a műfajomon belül, vagyis: egyszemélyes színházammal hathatósabban tudom segíteni a várva várt társadalmi megbékélést!

Tisztelettel:

Sándor György humoralista, egyszemélyes színház

(Elküldve: 2014. január 6-án este 20 óra 45 perckor)

Nem marad szerző

Egyre többen utasítják Kerényi felkérését, eddig Stumpf András és egy másik, Heti Válasznál dolgozó újságíró, Ablonczy Bálint is nemet mondott a felkérésre, bár ő is szakmai elfoglaltságaira, és nem elvi megfontolásból utasította vissza az ajánlatot. A listán szintén helyett kapott a Heti Válasz főszerkesztője, Borókai Gábor is, aki azonban a vs.hu-nak tegnap azt mondta: nem keresték meg, hogy vegyen részt a folyóirat elkészítésében. Hozzátette, olyan újságokba nem szokott írni, amelyek "hasonló területekkel, kérdésekkel foglalkozik", mint a Heti Válasz. Nemet mondott a részvételre Balogh Ákos Gergely, a szintén jobboldali irányultságú mandiner.hu főszerkesztője, aki 2013. májusában Kerényi kommunista múltjáról írt a hírportálon.

A "százas lista" több neves személyisége nyilatkozott már úgy, hogy Borókaihoz hasonlóan egyáltalán nem kapott felkérést. Erről beszélt többek között Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Hankiss Elemér szociológus. 

Korábban megírtuk, hogy Stumpf András és egy másik, Heti Válasznál dolgozó újságíró, Ablonczy Bálint is nemet mondott a felkérésre, bár ő szakmai elfoglaltságaira, és nem elvi megfontolásból utasította vissza az ajánlatot. A listán szintén helyett kapott a Heti Válasz főszerkesztője, Borókai Gábor is, aki azonban a vs.hu-nak tegnap azt mondta: nem keresték meg, hogy vegyen részt a folyóirat elkészítésében. Hozzátette, olyan újságokba nem szokott írni, amelyek "hasonló területekkel, kérdésekkel foglalkozik", mint a Heti Válasz. Nemet mondott a részvételre Balogh Ákos Gergely, a szintén jobboldali irányultságú mandiner.hu főszerkesztője, aki 2013. májusában Kerényi kommunista múltjáról írt a hírportálon.

A "százas lista" több neves személyisége nyilatkozott már úgy, hogy Borókaihoz hasonlóan egyáltalán nem kapott felkérést. Erről beszélt többek között Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Hankiss Elemér szociológus. Lapzártánkig a listáról két ember jelezte, hogy részt fog venni a Magyar Krónika munkájában: Jankovics Marcell filmrendező, a Hír TV "Civil kaszinó" című műsorának rendszeres vendége, valamint Kálomista Gábor producer.

Eközben ironikus hangvételben írt az új kormánylapról a határon túli magyar sajtó egyik meghatározó hírportálja, a maszol.ro. Cikkükben arra is felhívták a figyelmet, hogy Kolozsváron már működik egy magyar Krónika című lap, amelynek alapításkor külön engedélyt kellett kérni a Cronica Romana napilap főszerkesztőjétől a Krónika cím használatáért.

Szerző

Elsunnyogták a kártalanítást

Egy nappal az óév vége előtt, december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a romagyilkosságok áldozatainak kártalanításáról szóló rendelet. Eszerint a 2008-2009-es gyilkosságok túlélői és az elhunytak hozzátartozói "a költségvetés terhére" kapnak támogatást a kormánytól.

Arról nem szól a rendelet, hogy pontosan mekkora összeget, de akkor fizetnek, ha "a közvetlen áldozat" lemond minden más, az állammal szemben állított igényéről.

A közvetlen áldozati minőséget pedig nem más, mint a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, és "a feladat ellátására szerződést kötött civil szervezet" állapítja meg - azt nem tudni, melyik miniszter, hiszen ezt a feladatot jelenleg Kovács Zoltán látja el, de államtitkári rangban.

A szerződést azzal a civil szervezettel kötik meg, amelynek már legalább egy évtizedes tapasztala van az áldozatsegítés területén, és majd ők tesznek javaslatot a hozzájárulás összegére.

A kormány még tavaly augusztusban tett ígéretet az áldozati családok kártalanítására, ám még októberben sem sikerült velük találkoznia a feladatra kijelölt emberi erőforrások miniszterének.

A jelek szerint a kapcsolatfelvétel azóta sem történt meg, hiszen erre most egy civil szervezetet jelöltek ki. És bár tavaly november végén lapunk ígéretet kapott a tárcától, hogy hamarosab bejelentést tesznek az ügyben, ez is elmaradt.

Szerző
Frissítve: 2014.01.07. 20:07