Szűkülhet az államfőjelöltek mezőnye

Máig kell leadniuk a szlovák elnökjelölteknek az indulásukhoz szükséges támogatói aláírásokat. A márciusban megrendezendő kétfordulós voksolás nagy esélyese Robert Fico hivatalban lévő miniszterelnök. Két magyar jelölt is csatasorba állt.

Lázasan gyűjtötték az aláírásokat a szlovák elnökjelöltek. Azoknak a politikusoknak nem kell aggódniuk, akik mögött parlamenti párt áll, mivel a jelöltséghez elegendő 15 parlamenti honatya támogatása. Aki azonban nem számíthat a törvényhozás egyetlen tömörülésére sem, annak sokkal nehezebb a dolga, hiszen 15 ezer választópolgár aláírását kell megszerezniük ahhoz, hogy rajtvonalhoz állhassanak.

A magyar pártok, amint az utóbbi évek különféle választásai során megszokhattuk, ezúttal sem voltak képesek közös nevezőre jutni. Bugár Béla pártja, a Most-Híd a kereszténydemokrata KDH, valamint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ-DS) által támogatott Pavol Hrusovsky, a KDH volt elnöke mögött sorakozott fel. Bugár Béla, a Híd elnöke úgy vélte, a Népi Platformnak nevezett három tömörülés szempontjából kulcsfontosságú, hogy az SDKÚ-DS is kiállt Hrusovsky mellett. Mint közleményében fogalmazott, "a Népi Platform létjogosultsága igazolódott, a közös elnökjelöltnek reális esélye van arra, hogy bekerüljön az államfőválasztás második fordulójába". Szerinte azért lenne elengedhetetlen, hogy ne Fico nyerjen, mert ha ő szerezné a legtöbb szavazatot, úgy mindhárom legfőbb közjogi méltóság ugyanazon párt politikusa lenne.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) ragaszkodott ahhoz, hogy Bárdos Gyula személyében saját elnökjelöltje legyen. Az 1958-as születésű Bárdos újságíróból lett politikus. 1989-től a Szabad Újság főszerkesztője volt. 1994-től 2002-ig volt a parlament tagja, az 1998-2002-es törvénykezési időszakban pedig az MKP frakcióvezetői tisztségét látta el. 2010-ben választották meg a párt országos tanácsának elnökévé. A törvényhozás tagjaként több parlamenti bizottságba is bekerült.

A magyar jelölt tervei

Dél-Szlovákia felzárkóztatása, a kisebbségi oktatás és a kisebbségi kultúra, valamint a nyelvhasználati jogbővítés lesznek Bárdos Gyula kampányának prioritásai. Mindez a Közbeszéd blogportálnak adott interjúból derült ki, amelyet a pozsonyi Új Szó idézett.

Bárdos hibának nevezte, hogy Szlovákiában eddig nem volt magyar államfőjelölt. Pedig meglátása szerint lett volna igény erre, de "valahogy soha senki nem hozta meg a döntést". A Csemadok elnöke kifejtette, olyan jelöltet kerestek, akit nem tartanak megosztónak.

Bárdos konzervatívnak tartja magát, de a nem jobboldali gondolkodásúakat is meg akarja szólítani. „A jelöltséget nem úgy fogom fel, hogy valaki ellen indulok. Öt évvel ezelőtt volt egy nagyszerű jobboldali jelölt, aki mögé fel tudtunk sorakozni, de most nincs ilyen kiemelkedő személyiség” – tette hozzá.

Bárdos a Népi Platform jelöltjét, Pavol Hrusovskyt nem tartja olyan erős jelöltnek, akit az első fordulóban „tömegesen támogatni” kellene. Hozzátette, a felvidéki magyarok tisztában vannak azzal, hogy Hrusovsky 2008-ban többedmagával megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó parlamenti határozatot.

Bárdos közölte, a Híd választóit is meg akarja szólítani. „A jelöltséget a magyar érdekképviselet hatékonyságát növelve képzelem el, ami közös érdek” – fejtette ki.

Immár biztosra vehető, hogy Bárdos indulhat a márciusi választáson, mivel - amint a napokban Fiala Ilona, az MKP szóvivője közölte - jelöltségét 16 honatya is támogatta függetlenül attól, hogy az MKP parlamenten kívüli párt. A Bárdost támogató 16 képviselő közül nyolc az Egyszerű Emberek (OLaNO), öt az Új Többség (Nova), három pedig az SDKÚ képviselője. A Híd képviselői nem támogatták aláírásukkal. Bárdos mindemellett hírek szerint több mint 15 ezer ember támogatását is megszerezte.

A sors, vagy éppen a szlovákiai magyar viszonyok fintora, hogy jóllehet a Híd nem indít saját jelöltet, mégsem egy magyar kíván indulni. Megmérettetné magát Bósza János komáromi civil aktivista, aki tavaly októberben jelentette be, indulna a voksoláson. Bár az aláírásokat azóta is gyűjti, felettébb kérdéses, elegendő támogatót sikerült-e maga mellé állítani. Az autonómiatörekvéseiről ismert aktivista saját indoklása szerint azért döntött az indulás mellett, mert úgy véli, Szlovákiának "erős, multietnikus, igazságos állammá kell válnia".

A jövedelemadót is beleszámítva összesen 132 775 eurót költhetnek az államfőjelöltek a kampányukra. A választási hadjárat hivatalosan 15 nappal a választás előtt, azaz március elsején kezdődik, és a szavazás kezdete előtt 48 órás kampánycsend lesz. Hangsúlyozzuk, hivatalosan. Valójában ugyanis néhány jelölt már hetek, sőt, hónapok óta óriásplakátokon, vagy televíziós hirdetésekben próbálja meg felhívni magára a választópolgárok figyelmét.

A voksolás nagy esélyese Robert Fico miniszterelnök, a Smer (Irány) elnöke, aki karácsony előtt néhány nappal jelentette be azt, amit a szlovák sajtó már hónapok óta pedzegetett. Fico akkor úgy vélekedett, nem nyugdíjas állásra pályázik mert Szlovákia ugyan parlamentáris demokrácia, az államfőre egyre nagyobb feladat hárul. Meglátása szerint az elnöknek egyre gyakrabban kell találkoznia a politikai pártok képviselőivel, széleskörű társadalmi párbeszédet kell folyatnia, valamint aktívan kell érvényesítenie Szlovákia érdekeit külföldön. Hozzátette: olyan emberre van szükség az államfői poszton, aki már kellő tapasztalatot szerzett a politikában.

Nem kérdés, hogy Fico bekerül az elnökválasztás március 29-én megrendezendő második fordulójába. Az azonban kérdés, kivel nézhet majd farkasszemet. Idén még nem készültek közvéleménykutatások az esélyekről, ezért tavalyi adatokra vagyunk utalva. Ezek azonban igencsak eltérőek a különféle irodáktól függően. Egy tavaly október elején az MVK ügynökség által közzétett felmérés szerint Fico 37,9 százalékot szerezhet, Radoslav Procházka 18,1-et. A politikus tavaly júliusban jelentette be indulását az elnökválasztáson. A Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH) 2013 elején kilépett képviselő tavaly hatalmas plakátkampányba is kezdett, s nemcsak szlovák, hanem magyar és ruszin nyelven is magyarázni próbálja a választóknak, miért az ő neve mellé tegyék az x-et. Az MVK felmérése harmadik helyre sorolta Pavol Hrusovskyt 17,6 százalékkal, negyedikre pedig Andrej Kiska vállalkozót, aki 13,2 százalékot szerezhet.

Más adatokat tett közzé a Focus iroda tavaly novemberben. Fico ennél az irodánál is biztosan vezet, de második helyre Kiskát, harmadikra Hrusovskyt, negyedikre pedig Procházkát sorolták. Igaz, előbbi két jelölt között igen csekély különbséget mértek. Ami viszont figyelemreméltó, a Focus úgy véli, a második forduló messze futott még le. Ha Fico és Kiska jutna a "fináléba", úgy a vállalkozó kis többséggel maga mögé utasíthatja a jelenlegi kormányfőt. Ha viszont Hrusovsky képviselné az ellenzéket, úgy Fico nyerne.

Korai persze még az esélyeket latolgatni, hiszen egyelőre még azt sem tudhatjuk, kik indulhatnak majd az elnökválasztáson.