Alkotmánybíróság;pedagógusok;bojkott;Nemzeti Pedagógus Kar;

2014-01-09 06:05:00

Vita a tanári bojkottról

Bár a köznevelési államtitkárság szerint tavaly szeptembertől minden tanár automatikusan tagja lett a Nemzeti Pedagógus Karnak, a Pedagógusok Szakszervezete szerint ez lehetetlen, mivel a szervezet meg sem alakult. A Kar ráadásul a pedagógusok véleménynyilvánítási szabadságát is korlátozná.

Értelmetlennek nevezte a két pedagógus-szakszervezet bojkottját a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) ellen a köznevelési államtitkárság. Lapunknak küldött válaszukban azt írták, "az állami intézményekben dolgozó pedagógusok a törvény erejénél fogva, automatikusan tagjai az NPK-nak. Választójoguk van és választhatóak. Ha e jogukkal nem kívánnak élni, minden következmény nélkül megtehetik".

Mint beszámoltunk róla, a legnagyobb tagsággal bíró közoktatási szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tavaly decemberben az NPK megalakítási folyamatának bojkottjára szólítja fel tagjait, illetve minden, állami fenntartású intézményben dolgozó tanárt. A PSZ szerint ugyanis a Kar "nem egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, sérti a PSZ jogait és érdekeit". A bojkottal egyetért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Az érdekképviselet szerint az emberi erőforrás miniszter által felügyelt szervezet működése "alkalmas a pedagógusok megfélemlítésére".

Megszüntetnék a Kliket

Az MSZP a választás után fokozatosan lebontaná a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), és helyette a korábban is működő önkormányzatiság elvét érvényesítené a közoktatásban - közölte Kunhalmi Ágnes.

A párt elnökségi tagja a Fidesz-kormány "leghiábavalóbb intézményének" nevezte a Kliket, amely szerinte mára a közoktatási problémák fő okozójává vált rengeteg működési zavara miatt.

Kunhalmi szerint a központ a kabinet terveivel ellentétben nem volt képes megoldani az oktatás strukturális gondjait, sőt, azokat a fenntartási és finanszírozási feladatokat sem képes végrehajtani, amelyeket korábban az önkormányzatok el tudtak látni. "Az MSZP ezért azt várja a kormánytól, hogy korrigálja az intézmény okozta problémákat" - fogalmazott a szocialista politikus.

A bojkott ellenére a köznevelési államtitkárság szerint valószínűtlen, hogy a mintegy 130 ezer pedagógusból ne legyen kellő számú aktív tag az NPK megszervezéséhez. Bár a törvény rögzíti, hogy a Kar "szakmai szervezet", amelynek együtt kell működnie a munkajogi kérdésekben illetékes "reprezentatív" szakszervezetekkel, ha az érdekképviseletek ebben nem kívánnak részt venni, "az együttműködés elmaradása nem okozhat működési fennakadást".

Hogyan lehetnének tagjai a pedagógusok tavaly szeptembertől egy olyan szervezetnek, amelynek csak idén áprilisig kellene létrejönnie? - tette fel a kérdést Galló Istvánné. A PSZ elnöke lapunknak úgy fogalmazott, az állami fenntartású intézményekben dolgozó tanárok csupán tájékoztatást kaptak a Kar megalakulásáról, annak egyelőre semmilyen formában nem lehetnek tagjai. A többi között ezért fordultak tavaly az Alkotmánybírósághoz, illetve azért, mert semmi sem indokolja, hogy csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alkalmazásában lévő pedagógusok lehetnek tagjai a karnak, az alapítványi, egyházi és magániskolákban dolgozók viszont nem. "Holott ők is részesültek a pedagógus életpályamodellbe foglalt béremelésekből" - tette hozzá Galló Istvánné.

A PSZ beadványában az NPK tagjainak titoktartási kötelezettségét is támadta, mivel az érdekképviselet szerint nem indokolt korlátozni a tanárok véleménynyilvánítási szabadságát. Galló Istvánné emlékeztetett: a bojkott - szakszervezeti tagságtól függetlenül - arra szólítja fel a pedagógusokat, hogy ne vegyenek részt a Kar testületeinek létrehozásában, munkájában, és semmilyen formában ne működjenek együtt a szervezettel. "Ma még sajnos nem látják a kollégák, hogy milyen veszélyeket jelent rájuk az NPK kereteiben a jövőben megalakuló etikai bizottságok létrejötte" - tette hozzá.