gázellátás;vésztartalék;Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal;Holoda Attila;fűtési idény;

2014-01-09 06:21:00

A kedvező időjárás miatt zökkenőmentes a gázellátás

Hamis biztonságérzetet kelt a szakértők szerint a kormány a lakosságban azzal, hogy azt állítja: szélsőséges időjárási viszonyok sem veszélyeztetnék a hazai földgázellátás zökkenőmentességét. A valóságban ugyanis jelentős kockázatokat rejt magában, hogy a kormányzat félig sem töltötte fel a hazai gáztárolókat a fűtési idény kezdetére. A szakemberek szerint óriási szerencséje az országnak, hogy eddig enyhe volt a tél, és az orosz-ukrán gázszállítási vita nem fajult a gázcsap elzárásáig. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) állítása ellenére nem szűntek meg a hazai földgázellátás biztonságával kapcsolatos kockázatok. Eddig ugyan kedvező volt az időjárás, és ez a gázkészletek kismértékű apadáshoz vezetett, ám télnek még nincs vége. Egy elhúzódó, szokatlanul hideg fűtési idény esetén még jócskán adódhatnak ellátási gondok az alacsony készlet szint miatt - nyilatkozta lapunknak Holoda Attila.

A Fidesz-kormány volt energetikai helyettes államtitkára ezt annak kapcsán mondta el, hogy a MEKH közölte: adataik szerint egy átlagosnál jóval hidegebb és hosszabb tél esetén is elegendő gázkészlettel rendelkezik az ország. Az esetlegesen kialakuló szélsőséges időjárási viszonyok sem veszélyeztetnék a hazai ellátásbiztonságot.

A szakértő úgy véli: a MEKH hibásan értékeli a helyzetet. Abban az esetben ugyanis, ha tél második felében beköszönt a zord idő, s a tavalyihoz hasonlóan március közepéig, végéig ki is tart, s emiatt drasztikusan megnövekszik a lakosság gázszükséglete, akkor problémák adódhatnak a fogyasztók kiszolgálásával.

Az pedig felelőtlenség a kormányzat részéről, hogy nem gondoskodott megfelelő nagyságú gáztartalékokról, ehelyett az időjárásra bízta az ellátás biztonságosságának a fenntartását, s ezzel a kétes "sikerrel" még kérkedik is - tette hozzá a szakember.

A MEKH tájékoztatása szerint a 2011-es utolsó negyedév hőmérsékleti és földgáz fogyasztási adatai átlagosnak tekinthetők, ekkor az év utolsó három hónapjában csaknem négymilliárd köbméter gázt használtak az ipari és lakossági felhasználók. 2013 végén ennél több mint negyedével kevesebb, 2,9 milliárd köbméter gáz fogyott.

Érdemes megjegyezni: kormányzat ősszel mindössze 1,7 milliárd köbméter gáz betárolásáról gondoskodott a a fűtési idény kezdetére a kereskedelmi tárolókban, a megszokott négy milliárd köbméter körüli készlet helyett. A vésztartalékként betárolt, vagyis normál esetben nem felhasználható gázmennyiség pedig csupán mintegy 600 millió köbmétert tesz ki, a korábbi 1,2 milliárd köbméter helyett.

Vagyis a készlet szint a tél elején fele akkora sem volt, mint korábban a fűtési idény végének a közeledtekor. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, - állítják szakértők - hogy a kereskedelmi tárlókban lévő ma már kevesebb mint 1,7 milliárd köbméter gáz sem a kormányé. Ez ugyanis az a mennyiség, amit a szakhatóság előírt kötelező betárolásra a gázszolgáltatóknak.

A háztartásokat kiszolgáló cégeket ugyanis arra utasította a hatóság, hogy a lakossági gázigények 60 százalékát tároltassák be a fűtési idény előtt. A szakemberek szerint az egyébként nem teljesen világos, hogy miért éppen hatvan százalékos a kötelező betárolási arány.

A hivatal arról is beszámolt, hogy naponta átlagosan 12 millió köbméterrel fogyasztott kevesebb földgázt az ország az elmúlt három hónapban, mint 2011 ugyanezen időszakában. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos napon 31 millió köbméter gáz fogyott a mostani fűtési idény első felében. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy egy hideg téli napon, az ország felhasználása eléri a 70 millió köbmétert. ( Az eddigi téli fogyasztási rekord 2006-ban született, akkor a leghidegebb téli időszakban napi 96 millió köbméter körüli gázmennyiségre volt szükség.)

Így az alacsony készletszint csapdát rejt magában, miután minél üresebbek a tárolók, annál kisebb gázmennyiség nyerhető ki belőlük szükség esetén. Emiatt tartós hideg esetén megbénulhat az ellátás. A tárolókból ugyanis teljesen feltöltött állapotban is csak napi 50 millió köbméter körüli gázmennyiség vehető ki.

Ez abból adódik össze, hogy a hajdúszoboszlói létesítmény csúcs kiadási képessége napi 20 millió köbméter, a zsanaié 25 millió köbméter, a pusztaszőlősié és a pusztaedericsié pedig összesen hozzávetőleg öt millió köbméter. Ehhez adódhat hozzá különleges vészhelyzet esetén a szőregi biztonsági tároló teljesítménye, amely teljesen tele állapotban legfeljebb napi 20 millió köbméterrel képes hozzájárulni az ország kiszolgáláshoz.

A tárolók azonban félig sincsenek tele, így jelenlegi kiviteli kapacitás a kereskedelmi létesítmények esetében maximum napi 20 millió köbméter körül járhat, a stratégiai tárolóból pedig - kizárólag ellátási krízis esetén - megközelítőleg napi 10 millió köbméter örüli mennyiség nyerhető ki. Emiatt a napi 15-20 millió köbméter gázt biztosító beregdaróci import vezeték - ezen érkezik az orosz gáz Ukrajnán keresztül - igénybevétele nélkül még enyhe időben is akadozhatna a fogyasztók kiszolgálása. Vagyis, - véli Holoda Attila - cinikus dolog teljes ellátásbiztonságról beszélni a kormányzat részéről.

Most szünetel az orosz-ukrán gázvita

Az év végén ugyan átmeneti egyezségre jutott Oroszország Ukrajnával a két ország közötti gázszállításokkal kapcsolatos vitában. Ez a megállapodás azonban további konfliktusok forrása lehet - nyilatkozta lapunknak Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő elmondta: arról megállapodtak a felek, hogy Ukrajna a korábbi ezer köbméterenkénti 400 dolláros ár helyett 268,5 dollárért kapja a gázt az orosz beszállítójától. Azt azonban nem tisztázták, hogy mindez milyen hosszú időszakra vonatkozik.

Az ukránok értelmezése szerint a kedvezmény a 2019-ben lejáró kétoldalú hosszú távú gázbeszerzési szerződés teljes időtartamára érvényes. Míg az orosz fél a nyilatkozataival arra utalt, hogy a megegyezés csak egy rövid átmeneti időszakra szól. Ez pedig nem mellékes kérdés, s emiatt az értelmezési különbség miatt "gázvita" ismét fellángolhat.

Annak azonban kicsi az esélye, - tette hozzá a szakember - hogy a mostani fűtési idény alatt ismét odáig fajul a nézeteltérés, hogy Oroszország elzárja a gázcsapot. Ezért egyenlőre Közép-Európa, így Magyarország gázimportja nem került veszélybe.

Százezer új munkahelyet teremtene az épületfelújítás

A fűtési költségek csökkentése mellett legalább százezer új munkahelyet teremtene az építőiparban az MSZP által javasolt széles körű épületfelújítási, energiahatékonysági program. Erről Szabó Imre volt környezetvédelmi miniszter, a szocialista párt fenntartható fejlődés kabinetjének vezetője beszélt a Táncsics Alapítvány Megújuló energiapolitika című tegnapi konferenciáján.

Szabó Imre azt mondta: az MSZP energiapolitikai programjának célja a szegénység csökkentése, a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság bővítése és a klímavédelem. A szocilaista párt által javasolt épületfelújítási, energiahatékonysági és szigetelési program a fűtési költségek csökkentése mellett élénkítené a gazdaságot, és legalább százezer embernek adna munkát az építőiparban - jelentette ki, hozzátéve: a programmal akár 50-80 százalékos hőenergia-megtakarítást lehetne elérni a panel- és a családi házakban.

A szocialisták programja emellett a hagyományosak helyett egyre inkább a helyi, megújuló energián alapuló erőművekre építené a hálózati rendszert, fokozatosan csökkentené, illetve kivezetné a szennyező energiaforrások használatát, és célszerű korlátokhoz kötné az atomenergia felhasználását - ismertette a szakpolitikus.

Az MSZP vissza nem térítendő támogatást adna épületek felújítására, valamint - a szocialista kormányzás alatt megkezdett program folytatásával - háztartási gépek és izzók cseréjét is támogatná pályázati alapon. Támogatást adnának a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak közösségi naperőművek telepítésére, valamint arra, hogy a városi szemétszállító cégek elektromos járművek használatára álljanak át.

A szocialista párt programja emellett közösségi erdőgazdálkodást szorgalmaz: akár állami területek átadásával és pénzzel támogatnák, hogy szociális szövetkezetek új, őshonos, elegyes, lombhullató erdőket telepítsenek. Ezzel - folytatta Szabó Imre - megoldható lenne, hogy a rászorulók olcsón jussanak tüzelőhöz, valamint az új erőművek biomasszaigényét is ki lehetne elégíteni.

Az MSZP számítása szerint az ország összes épületének energetikai korszerűsítése 2024-ig évente nagyjából 230 milliárd forintba kerülne, míg az erdőgazdálkodási program nagyjából 25 milliárdba. Ezeket egyaránt kvótaértékesítésből és európai uniós forrásokból finanszíroznák.