Disneylanddel és az Asterix Parkkal ellentétben a KidzMondo, amely tavaly június elején nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt Bejrút tengerpartja közelében, nem egy mindenki által ismert mesevilágba kalauzolja el ifjú vendégeit - számolt be róla a Le Monde Diplomatique. A KidzMondo egy több, mint egy hektár alapterületű kétemeletes hangár, légkondicionálással és mesterséges fénnyel.
A jegypénztárak egy reptéri becsekkolás légkörét idézik. A szülők nyugalma érdekében a "tisztaszívű" látogatók (a gyermekek) rádiós jeladóval felszerelt karperecet kapnak, amelyet ők maguk nem tudnak levenni. A park kétszázötven biztonsági kamerával van felszerelve. A biztonsági kapu túloldalán a felnőttek világának kicsinyített mása várja a kis felfedezőket. A gyermekekre szabott világ méretarányait úgy alakították ki, hogy a lehető legvalósághűbb érzetet adja - magyarázta a lapnak Mirna Souaid marketingfelelős.
A kaland első állomása: az Audi-bank - Libanon legnagyobb bankja, a projekt támogatója. A bankban a gyerekek eldönthetik, hogy számlájukra helyezik az 50 kidlar (a park pénzneme) értékű "welcome csekket", vagy felveszik azt készpénzben. Emellett ugyanitt kiállítanak a nevükre egy hitelkártyát, azzal a céllal, hogy megtanulják, mi a "felelős pénzügyi döntés".
A gyerekeknek nyolcvan választható munkalehetőséget kínálnak fel, amelyekből mintegy hatvanat a szponzorok tesznek lehetővé. Így palackozhatnak a Pepsinél, fogorvosok lehetnek a Colgate-nél, pékek a Pain d'Or-nál, cukrászok a Dunkin' Donuts-nál, felszolgálók a Burger Kingben, riporterek az egyik fő libanoni tévécsatornánál, de kedvük szerint lehetnek akár sebészek, autóversenyzők, művészek, színészek, modellek, lemezlovasok.
A vidámparkban egyetem is van, amelyet a Bejrúti Amerikai Egyetem koncepciója alapján alakítottak ki. Az egyetemi diploma a vidámparkban is jobb állásba segíti a gyereklátogatókat. A munkáért fizetés jár, amelyből aztán játékokat vásárolhatnak a park boltjában. A játékboltban az egyetlen elfogadott fizetőeszköz a kidlar - magyarázta Mirna Souaid. Akad, aki dollárral vagy libanoni lírával szeretne fizetni.
Ezekben az esetekben kötelesek vagyunk nemet mondani, és a következő tanácsot adni: "Ha játékot szeretnél, előbb dolgoznod kell!" Ekkor válik igazán érthetővé, hogy a park célja a nevelés: "megtanítani a gyerekeknek, hogy a pénz nem a fán terem". A nagyvárosokat mintázó játékváros jellegzetessége, hogy mentes a politikától. A főtéren kizárólag egy oszlopsorral díszített színház, a Burger King, a bank és a rendőrség található.
A KidzMondo megálmodója egy libanoni üzletember, Ali Kazma, aki a távközlési szektorban tett szert vagyonára. A férfi üzlettársa nem más, mint a libanoni parlament elnökének a lánya. Bejrút csupán az első lépés volt: egy hasonló park munkálatai már folynak az isztambuli Trump Towers-ben, illetve egy harmadik parkot is tervbe vettek Abu Dhabiban. A helyi környezethez való igazítás tükrében ez utóbbi parkban a gyerekek az olajfinomító mesterséget is űzhetik majd.
A gyermeki fantázia gyakorlatba való átvitele azonban - a világ is ilyen - kiábrándító. Minden munka létszámhoz és időhöz kötött. Az ajtókon fel van tűntetve az időkeret (átlagosan húsz perc) és a maximális létszám. A felkínált munkalehetőségek javarészt "gyorstalpalók", a beöltözés az egyenruhába látszólag elég a gyerekek öröméhez. A KidzMondo elsősorban a tanárokra veti ki hálóját.
A csábítás eszköze az úgynevezett edutainment szemléletközpontúság - amely kifejezés az angol 'education' és 'entertainment' szavak összevonásával jött létre - és annyit tesz: "játszva tanítani". Mirna Souaid különösebben nem rejti véka alá a park promóciós szándékait: "Olyan csúcskategóriás cégekkel működünk együtt, amelyek Libanonban, a Közel-Keleten, illetve világszerte rendkívül népszerűek. Megragadják a KidzMondo nyújtotta lehetőséget, hiszen tisztában vannak vele, hogy a márkahűség igen korán kialakul."
Sokan épp ezért bírálják a "munkaalapú vidám parkot" - írta Le Monde Diplomatique. Megint mások fontosnak tartják, hogy a gyermekek megismerkedhetnek a munka világával, még ha csak játszva is.