Egy eurós ajánlat - A Raiffeisen nem eladó!

Ellenmondásos hírek keringenek a sajtóban a Raiffeisen Bank magyarországi leányának eladásáról. Azonban kiderült, az osztrákok számára az egy eurós vételár nem bizonyult komoly tárgyalási alapnak. Ez az üzlet tehát nem jött létre.

Nagy tétben nem fogadnék arra, hogy létrejön a Raiffeisen eladása - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztelevíziónak adott interjújában. Varga hozzátette: a bank hosszú éveken keresztül nyereséget hozott a tulajdonosainak, és ha most átmenetileg el is gondolkodnak azon, hogy el kellene adni, az sem zárható ki, hogy a végén meggondolják magukat.

Varga szerint most a Raiffeisen térfelén pattog a labda. A bank valóban több mint 20 éve jelen van a magyar piacon, hazánk volt az első külföldi piac, amelyre az osztrák anyavállalat kiterjesztette tevékenységét. Azt a bank vezetői is többször jelezték, hogy szívük csücske a magyar leány. Az azonban tagadhatatlan, hogy a bank 2009 óta masszívan veszteséges, különösen érzékenyen érintette a végtörlesztés és a bankadó is.

A 444. hu arról értesült, hogy a magyarországi Raiffeisen összehívta dolgozóit, és arról tájékoztatta őket, hogy mégsem jött létre az üzlet. Arról azonban nem szólt a hír, hogy csak technikai akadályok merültek fel vagy az egész adás-vételi folyamat elakadt. Az Mfor.hu szintén arról értesült, hogy nem adja el leányát a Raiffeisen.

A portfolio.hu azonban úgy tudja, nem került sor ilyen megbeszélésre. A Reutersnek két, neve elhallgatását kérő forrás délután megerősítette: nem adják el a magyar érdekeltséget. A döntés oka, hogy a túlságosan nyomott ár olyan mértékű veszteséget okozna az anyabanknak, amelynek elviselésére nincs felkészülve.

A Napi.hu korábban arról értesült, a Raiffeisen magyar leányát egy euróért venné meg a Széchenyi Bank. A részben állami tulajdonban lévő pénzintézet ezzel átvenne minden kintlévőséget, tartozást, bedőlt hitelt, vagyis az osztrák anyavállalat fájdalommentesen vonulhat ki a magyar piacról.

Olyan kormányzati politika folyik immár negyedik éve, amely elértékteleníti a bankokat: verbális agresszióval, visszamenőleges hatályú törvénykezéssel, túladóztatással - mondta el Felcsuti Péter, a Raiffeisen korábbi vezérigazgatója az ATV-nek. Felcsuti szerint ezután mindegy, hogy számvitelileg mennyit ér egy pénzintézet, az állam bármikor tud olyan helyzetet teremteni, hogy a jövőbeni nyereségtermelő képessége és a bank értéke nulla legyen.

A Raiffeisen Bank mérlegfőösszege 2119,6 milliárd forint, míg a felvásárlására készülő Széchenyi Banké 19,6 milliárd. A Raiffeisen csak bankadóként többet fizetett be tavaly, mint amekkora a Széchenyi Bank saját tőkéje. Több munkatársa van Töröcskei pincészetének, mint bankjának, amely vételi ajánlatot tett a nála százszor nagyobb Raiffeisenre - számol be a magyarországi bankszektor híreiről az osztrák Wirtschaftsblatt.

A lap tudósítása szerint csak a legjobb politikai kapcsolatokkal a háttérben elképzelhető, hogy a törpe Széchenyi Bank valóban megvásárolja a Raiffeisen magyar leányát. A Széchenyi Bank nem meghatározó gazdasági szereplő Magyarországon, tulajdonosa azonban annál inkább - írja Töröcskei Istvánról a Wirtschaftsblatt. A Széchenyi Bank 49 százaléka állami tulajdonban van, többségi tulajdonosa pedig a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt., amely az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójához, Töröcskeihez köthető.

A Raiffeisennek jelentős a nem teljesítő hiteleinek aránya: 1545 milliárd forintnyi hiteléből 424 milliárd forintnyi van 90 napon túli késedelemben. A betéteket és a hiteleket is átveszi az új tulajdonos, vagyis a Széchenyi Bank és a mögötte álló állam. Felveti azonban annak a lehetőségét is, hogy a hitelezés során a politikai szempontok kerülnek előtérbe. Felcsuti Péter kifejtette: a Raiffeisent az állam nyereségessé teheti különböző ügyletekkel, ennek azonban komoly versenytorzító hatása van.