Nagy tétben nem fogadnék arra, hogy létrejön a Raiffeisen eladása - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztelevíziónak adott interjújában. Varga hozzátette: a bank hosszú éveken keresztül nyereséget hozott a tulajdonosainak, és ha most átmenetileg el is gondolkodnak azon, hogy el kellene adni, az sem zárható ki, hogy a végén meggondolják magukat.
Varga szerint most a Raiffeisen térfelén pattog a labda. A bank valóban több mint 20 éve jelen van a magyar piacon, hazánk volt az első külföldi piac, amelyre az osztrák anyavállalat kiterjesztette tevékenységét. Azt a bank vezetői is többször jelezték, hogy szívük csücske a magyar leány. Az azonban tagadhatatlan, hogy a bank 2009 óta masszívan veszteséges, különösen érzékenyen érintette a végtörlesztés és a bankadó is.
A 444. hu arról értesült, hogy a magyarországi Raiffeisen összehívta dolgozóit, és arról tájékoztatta őket, hogy mégsem jött létre az üzlet. Arról azonban nem szólt a hír, hogy csak technikai akadályok merültek fel vagy az egész adás-vételi folyamat elakadt. Az Mfor.hu szintén arról értesült, hogy nem adja el leányát a Raiffeisen.
A portfolio.hu azonban úgy tudja, nem került sor ilyen megbeszélésre. A Reutersnek két, neve elhallgatását kérő forrás délután megerősítette: nem adják el a magyar érdekeltséget. A döntés oka, hogy a túlságosan nyomott ár olyan mértékű veszteséget okozna az anyabanknak, amelynek elviselésére nincs felkészülve.
A Napi.hu korábban arról értesült, a Raiffeisen magyar leányát egy euróért venné meg a Széchenyi Bank. A részben állami tulajdonban lévő pénzintézet ezzel átvenne minden kintlévőséget, tartozást, bedőlt hitelt, vagyis az osztrák anyavállalat fájdalommentesen vonulhat ki a magyar piacról.
Olyan kormányzati politika folyik immár negyedik éve, amely elértékteleníti a bankokat: verbális agresszióval, visszamenőleges hatályú törvénykezéssel, túladóztatással - mondta el Felcsuti Péter, a Raiffeisen korábbi vezérigazgatója az ATV-nek. Felcsuti szerint ezután mindegy, hogy számvitelileg mennyit ér egy pénzintézet, az állam bármikor tud olyan helyzetet teremteni, hogy a jövőbeni nyereségtermelő képessége és a bank értéke nulla legyen.
A Raiffeisen Bank mérlegfőösszege 2119,6 milliárd forint, míg a felvásárlására készülő Széchenyi Banké 19,6 milliárd. A Raiffeisen csak bankadóként többet fizetett be tavaly, mint amekkora a Széchenyi Bank saját tőkéje. Több munkatársa van Töröcskei pincészetének, mint bankjának, amely vételi ajánlatot tett a nála százszor nagyobb Raiffeisenre - számol be a magyarországi bankszektor híreiről az osztrák Wirtschaftsblatt.
A lap tudósítása szerint csak a legjobb politikai kapcsolatokkal a háttérben elképzelhető, hogy a törpe Széchenyi Bank valóban megvásárolja a Raiffeisen magyar leányát. A Széchenyi Bank nem meghatározó gazdasági szereplő Magyarországon, tulajdonosa azonban annál inkább - írja Töröcskei Istvánról a Wirtschaftsblatt. A Széchenyi Bank 49 százaléka állami tulajdonban van, többségi tulajdonosa pedig a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt., amely az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójához, Töröcskeihez köthető.
A Raiffeisennek jelentős a nem teljesítő hiteleinek aránya: 1545 milliárd forintnyi hiteléből 424 milliárd forintnyi van 90 napon túli késedelemben. A betéteket és a hiteleket is átveszi az új tulajdonos, vagyis a Széchenyi Bank és a mögötte álló állam. Felveti azonban annak a lehetőségét is, hogy a hitelezés során a politikai szempontok kerülnek előtérbe. Felcsuti Péter kifejtette: a Raiffeisent az állam nyereségessé teheti különböző ügyletekkel, ennek azonban komoly versenytorzító hatása van.
