Elképesztő - Már félszáznál többen fagytak halálra

A viszonylag enyhe időjárás dacára  Magyarországon január elejéig 53-an fagytak meg tavaly ősz óta. December közepéig 26-an, december közepe és január 4. között pedig 27-en - mondta el lapunknak Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója csütörtökön.

Elképesztő az az adat, miszerint - a kormány nagy rezsicsökkentő programjai ellenére - a december közepe óta elhunytak többsége saját fűtetlen otthonában vált a hideg áldozatává.

Ősz és január 4. között összesen 19-en fagytak meg otthonuk falain belül, és további 19-en a szabad ég alatt. 15-en kórházba szállításuk közben, vagy után hunytak el, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. A többiek még idáig sem jutottak el. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban napok óta tartó jégdermesztő hideg - ami mínusz 40 fokot is jelent - halálos áldozatainak számát 21-re becsülik.

Nem véletlen, hogy Mesterházy Attila,az MSZP elnöke és frakcióvezetője két képviselőtársával - Lukács Zoltánnal és Szekeres Imrével - olyan törvényjavaslatot terjesztett a honatyák elé, miszerint a fagyhalál ellen külön alapot hozzanak létre. Ez nem került volna plusz pénzbe, a forrást átcsoportosítással lehetett volna megoldani. A témát azonban lesöpörték a parlament asztaláról, annak ellenére, hogy több kormánypárti politikus is támogatta.

Mások viszont szó szerint gúnyt űztek abból, amikor Lukács Zoltán 2012. novemberében a parlamentben azzal indokolta a kezdeményezést, hogy tudomása szerint két év alatt több mint ezer ember halt meg kihűlés miatt, s legtöbbjük saját otthonában. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor bejelentette, hogy a kormány egy fagyhalálról tud.

Szerző

Navracsics: megkésett lépés az igazságtételben

A kommunizmus bűneit mindenkinek meg kell ismernie Magyarországon és a nagyvilágban egyaránt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kommunista diktatúra hatalmi működését feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottságával kapcsolatban a Közszolgálat című lap csütörtökön megjelent számában.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról (NEB) tavaly decemberben elfogadott törvény értelmében az áldozatok bármikor felfedhetik a nyilvánosság előtt a róluk jelentéseket író ügynökök nevét.

Navracsics Tibor a Közszolgálatnak azt mondta, ez egy nagy, ugyanakkor megkésett lépés az igazságtételben.

Hozzátette, érti azokat az ellenzéki pártokat is, amelyek azt kezdeményezték, mindent teljes körűen hozzanak nyilvánosságra, és ne bízzák az áldozatokra, hogy mi tartozik ebből a közvéleményre. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint azonban - tekintettel az áldozat személyiségi jogaira - a kormány döntése a helyes, vagyis hogy a diktatúrában megfigyeltek dönthessek az általuk megismert adatok nyilvánosságáról.

"Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel nem következik be egyfajta teljes felszabadulás, de gondoljunk arra, hogy az áldozatokról a megfigyelésük során olyan adatok - magánügyek, betegség, szexuális szokások - is keletkezhettek, amelyek nem lehetnek hozzáférhetők a köz számára" - hangsúlyozta.

A tárcavezető nagy rejtélynek tartja, hogy az első szabadon választott kormány óvatossága vagy az előző rendszerből megmaradt és tovább dolgozó hálózatok miatt nem lettek 1990-ben nyilvánosak ezek a dokumentumok, a megfigyelők és az állambiztonságot irányítók nevei. Holott szerinte a demokratikus átmenet erkölcsi legitimációját az aktanyilvánosság és az 1956-os sortüzek emberiesség elleni bűncselekménnyé nyilvánítása biztosította volna. Utóbbit az Alkotmánybíróság döntése nem tette lehetővé, mivel elévültnek nyilvánította ezeket a bűncselekményeket - emlékeztetett.

A NEB hosszú távon dolgozik majd, tehát nem kampányszerű a létrehozása - mondta Navracsics Tibor, kijelentve: ahogy már részletesen feldolgozták a nemzetiszocialista múltat a világban, "el kell érnünk, hogy a kommunizmus bűneit is mindenki megismerje Magyarországon és a nagyvilágban egyaránt".

Navracsics Tibor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kikérte-e a rá vonatkozó dokumentumokat a történeti levéltártól. Azt mondta, nem kíváncsi rájuk.

Az interjúban szóba került a Kúria devizahitelesekkel kapcsolatos döntése is, amelynek ügyében a miniszterelnök helyettese megismételte álláspontját, vagyis hogy fontos megvárni az egyoldalú szerződésmódosításról szóló határozatot is, akkor lehet szó a jogalkotás további lépéseiről. Felidézte, hogy az igazságügy-minisztérium több javaslatot is készített nyár óta, "ezeket újra át kell tekintenünk és megoldást kell találnunk".

"Az ellenzéknek nagyon könnyű meglovagolnia az elégedetlenséget, de felelősségteljesen dönteni mindig csak alapos munka eredményeképpen lehet. Egy rossz lépés óriási károkat okozhat" - hívta fel a figyelmet, megerősítve: nagyon nehéz átfogó megoldást találni, de a devizaadósok közül senki nem járhat jobban, mint azok, akik forintban vették fel hitelüket.

Szerző

Szabadlábon a náci háborús bűnös?

Bizonyítékok hiánya miatt a per megszüntetéséről döntött szerdán egy németországi bíróság az egykori náci párt fegyveres alakulata, a Waffen SS egy tagjának ügyében, akit gyilkosságban bűnrészességgel vádoltak. A 92 éves férfit szabadlábra helyezték.

A vád szerint Siert Bruins közreműködött egy holland ellenálló meggyilkolásában 1944-ben. Büntetőpere tavaly kezdődött a hageni bíróságon. A testület a per megszüntetését azzal indokolta, hogy a vádlott ugyan valószínűleg bűnös, de 70 év után már nincsenek használható bizonyítékok, amelyek alapján kellően megalapozott ítéletet lehet hozni.

A döntés nem jogerős, az ügy a szövetségi legfelső bíróságon folytatódhat.

A hollandiai származású férfi önként csatlakozott az SS-hez. A keleti fronton harcolt, majd áthelyezték a zsidók és ellenállók felkutatásáért felelős titkosrendőrséghez. A vád szerint a felettesével közösen elfogta Aldert Klaas Dijkemát, akit a Groningen térségében egy elhagyott ipari területre hurcoltak, és 1944. szeptember 22-én meggyilkoltak. 

A vádlottat ezért a bűncselekményért egy hollandiai bíróság 1949-ben távollétében halálra ítélte. Később életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatták az ítéletet. Siert Bruins ekkor hamis papírokkal élt Németországban. 1978-ban lelepleződött kiléte, és Hollandia kérte a kiadatását, amit Németország megtagadott, arra hivatkozva, hogy a volt SS-tag német állampolgár.

Az állampolgárságot a náci rendszer egy szabálya alapján szerezte meg, amely szerint megkaphatják a német állampolgárságot a harmadik birodalom fegyveres szervezeteihez csatlakozó külföldiek.

Ugyanakkor Dijkema halála miatt Németországban is eljárás indult Bruins ellen, de a német hatóságok nem gyilkosságban, hanem emberölésben való bűnrészességgel gyanúsították meg, és az ügy elévülése miatt hamar le is állították az eljárást. A tavaly indított újabb eljárásban viszont abból indultak ki, hogy gyilkosság történt, ez a típusú bűncselekmény pedig nem évül el. 

A férfit egy másik ügyben már elítélték Németországban. 1980-ban hét év börtönbüntetést kapott, amiért a nácizmus idején részt vett egy zsidó testvérpár meggyilkolásában. Siert Bruins a büntetés kétharmadának letöltése után szabadult.

Szerző