Bihari Tamás\Tevan Imre;

CBA;Baldauf László;

2014-01-10 06:00:00

CBA-vezér: Nem árulunk lengyel csirkét magyarként

A CBA-nak készen kell állnia arra, hogy az országból kivonuló láncok üzleteit átvegye, amennyiben azok valóban értéket jelentenek a számára - mondja Baldauf László, a CBA Kereskedelmi Kft. elnöke és résztulajdonosa. Tavaly csaknem félszáz Profi és Match üzlet megvásárlásával tovább terjeszkedett a CBA, de Baldauf úgy véli, a kisebb üzleteket veszélyezteti a verseny, mert nehezen tudnak olyan választékot és színvonalat felvonultatni, mint a nagyobb szupermarketek.

- Hogyan épül föl a CBA hálózata? Milyen tulajdoni viszonyok érvényesülnek, a központi cégnek kik a tulajdonosai? Mekkora a külföldi tulajdonrész a CBA-ban és kik a külföldi részvényesek?

- A CBA franchise rendszerben működő kereskedelmi üzletlánc, mely országosan háromezernél több egységet működtet. A CBA Kereskedelmi Kft-nek, mint a CBA franchise rendszergazdájának jelenleg 31 tulajdonosa van, a cég működését tíztagú igazgatóság és négytagú felügyelőbizottság irányítja. Ehhez a céghez kapcsolódik több mint 1500 franchise tag. A partnereink mindegyike önálló gazdálkodóegységként működik, így döntéseiket is önállóan hozzák meg. Üzletláncunk a megalakulás óta 100 százalékban magyar tulajdonosi körrel rendelkezik.

- Milyen szisztéma szerint fizetik a franchise-, illetve letéti díjat? Ezek mekkora összeget jelentenek?

- A franchise szabályzatunk alapján a hálózatunkba belépő vállalkozások letéti díjat kötelesek fizetni, ez egyfajta biztosítékként szolgáló pénzösszeg a franchise partnerek áruvásárlásaira, amely a tag esetleges kilépésekor teljes egészében visszajár. A fenti összeg a csatlakozó vállalkozás méretének és forgalmának függvényében változik.

- Hogyan érinti a CBA-t az online kasszák körüli káosz?

- Egyértelműen jó döntésnek tartom azt, hogy a pénztárgépeket on-line kapcsolattal összekötik az adóhivatal rendszerével. Mindez ugyanis a gazdaság kifehéredését eredményezi. A változásra való felkészülést a legkorábbi időpontban megkezdtük, a határidő előtt vállalkozásaink a megrendeléseiket leadták, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, azaz a NAV-tól megérkeztek a regisztrációs számok is. Az eszközöket szállító cégek sajnálatosan mindezidáig nem tudták maradéktalanul biztosítani a felszereléseket, reményeink szerint a folyamat felgyorsul, és hamarosan minden üzletünkkel megvalósulhat az online kapcsolat.

- Hogyan oszlik meg a hálózaton belül a kisebb, illetve a nagyobb alapterületű üzletek aránya és mely üzletfajták a sikeresebbek, illetve hogyan oszlik meg a kis- és a nagykasszák aránya?

- Üzletláncunkat túlnyomó többségében kényelmi-, és szupermarket-kategóriájú üzletek alkotják, de megtalálhatók a kötelékünkben egészen kis méretű, akár száz négyzetméteres egységek is, de éppúgy hipermarketek is. Mindenhol a helyi igények és lehetőségek szerinti üzletméretet működtetik tagjaink. Több mint öt esztendeje indítottuk útjára a ma már közel 130 üzletet számláló Príma hálózatunkat, a vásárlók legmagasabb szintű kiszolgálása érdekében. Ez a bolttípus a legsikeresebb, folyamatosan jelentős forgalmi bővülést ér el. A kasszák tekintetében nagyságrendileg hálózatunkban fele-fele arányban vannak a hagyományos kasszák és az úgynevezett elektronikus naplóval rendelkező nagykasszák.

- A beszerzési árakban van-e különbség például a központi nagy raktár beszerzési árai és a kisebb regionális raktárak, illetve üzletek beszerzési árai között?

- A szállítói kondíciókban természetesen vannak különbözőségek például annak függvényében is, hogy a partner hová szállítja az áruját. Nyilvánvaló, hogy egyik partnernek sem mindegy, hogy a termékét boltokba vagy éppenséggel régiókba vagy csupán egy helyre, a központi raktárunkba szállítja. A logisztikai kiadások meglehetősen nagy költségtényezők, mi magunk is folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, hogy minél hatékonyabbá tegyük ezen tevékenységünket.

- A CBA partnereit hogyan érintette a trafikrendszer átalakítása?

- A változások franchise partnereinket is érzékenyen érintették, hiszen korábban majd minden élelmiszerüzletünk értékesített dohányterméket. Sokan több mint 40 éve foglalkoztak ilyen áruk értékesítésével. A partnereink saját belátásuk szerint, önállóan döntöttek arról, hogy pályáznak-e. Mindezt egyébként egyáltalán nem tartom ördögtől valónak, hiszen, amint említettem, majd mindegyikük korábban dohánytermékek értékesítésével is foglalkozott. Az üzleteink pár százaléka mellett alakítottak ki dohányboltot, ezeket főként külsős partnerek működtetik, vállalkozásaink a legtöbb helyen csak a helyiség bérbeadását végzik.

- Igaz, hogy a magyar üzletlánc kivételes elbánásban részesült az üzletláncokat sújtó adó - a második legnagyobb láncként a legkisebb adó terheli - és a trafiktörvény esetében is?

- A leghatározottabban visszautasítom ezeket a rágalmakat, amelyek minden alapot nélkülöznek. Minden érvényben lévő jogszabály és törvényi előírás is éppúgy vonatkozik ránk, mint a többi piaci szereplőre. Ezt a valótlan feltételezést - mármint, hogy mi bármilyen előnyben részesülnénk - azok szeretik hangoztatni, akik a pálya széléről bekiabálva azt gondolják magukról, hogy mindenben összeesküvés-elméletet kell keresniük. Mi abban a problémás, hogy magyar szereplőként boldogulni szeretnénk, hogy nem vagyunk abban partnerek, hogy teljes egészében átadjuk a kereskedelmet a külföldi multik számára? Nem véletlenül van az, hogy Nyugat-Európa országaiban az első 5-10 legnagyobb kereskedelmi lánc minden esetben hazai. Nálunk ez máshogyan van, rajtunk kívül a Coop még a meghatározó hazai kereskedelmi erő, de őszintén remélem, hogy ez a minél közelebbi jövőben megváltozhat, és minél több magyar szereplő működhet majd hazánkban. A különadó éppúgy vonatkozik ránk, mint versenytársainkra, nyilvánvaló, hogy az adott vállalkozás forgalmának megfelelően kell adót fizetnie. Nem is lenne igazságos az, ha egy kisvállalkozásnak akkora adót kellene fizetnie, mint a közepes méretűnek, vagy éppen a hatalmas forgalommal rendelkező multicégeknek. A franchise felépítésünk azért alakult ki, hogy a tőkeszegény vállalkozóknak is lehetőséget teremtsünk arra, hogy boldogulhassanak és folytathassák kereskedelmi tevékenységüket.

- Ha továbbterjeszkedik a CBA, hiszen a Match üzleteinek egy részét már felvásárolták, melyik multi magyarországi leányát vásárolnák még fel? A Corát például már megvette az Auchan.

- Nekünk készen kell állnunk arra, hogy egy esetlegesen kivonuló bolthálózat egységeit megvásárolhassuk, amennyiben azok valóban értéket jelentenek a számunkra. Piaci információk szerint többen is gyengélkednek, meglátjuk, hogy végül ki kerül eladósorba.

- Hogyan látják a magyar kiskereskedelmi piac jövőjét, milyen átrendeződés várható? Mennyiben a spontán folyamatok (például a konjunktúra), mennyiben a kormányzati szándék alakítja a trendeket? (Például a plázastop.) Mekkora a CBA piaci részesedése, hogyan tervezik ezt változtatni?

- Magyarországon pár évvel ezelőtt még közel 23 ezer élelmiszer-kiskereskedelmi bolt működött, manapság már 4 ezerrel kevesebb van. További csökkenés várható, úgy kalkulálom, hogy pár év leforgása után már csak tizenötezer lesz. Továbbra is a kis boltok vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben, ugyanis ezek nehezen tudnak olyan választékot felvonultatni, mint egy nagyobb szupermarket. A vásárlók pedig igénylik a nagy választékot és a magas színvonalat. Ezeknek a kicsiknek az lehet a reális sanszuk az életben maradásra, ha szakosodni tudnak bizonyos termékköre, amelyet nagy választékban képesek tartani, illetve amennyiben hálózathoz csatlakozásban tudnak gondolkodni, a CBA ebben nagyon kedvező alternatívát tud kínálni. A CBA a 2012-es forgalom alapján a második legnagyobb forgalmú lánc volt a Tesco mögött. A 2013-es esztendő összegzései folyamatban vannak, biztos vagyok abban, hogy előkelő helyünket meg tudtuk őrizni, ugyanis a közel félszáz Profi, Match üzlet megvásárlása és azok újranyitása komoly forgalmi többletet eredményezett hálózatunk számára.

- A CBA azt hirdeti magáról, hogy előnyben részesíti a magyar termékeket, ám gyakran hallani olyan véleményeket, hogy többször is előfordult, hogy például lengyel csirkét adtak el magyarként, illetve uniós termékeket átcsomagolva magyar termékként árusítanak. Meg tudja ezt erősíteni, vagy cáfolja? Érdemes egy terméken feltűntetni a magyar származást? Mekkora előnyt jelent ez az eladásoknál, mekkora ártöbbletet lehet így elérni? Megnyugtatóan tisztázva van ma nálunk, hogy mit jelent a "magyar termék" fogalma?

- Nem kaptunk bejelentést vagy feljelentést arra vonatkozóan, hogy bárhol megtörtént volna, hogy lengyel csirkét magyarként adtak volna el franchise partnereink. Minden tagunk világosan tisztában van azzal, hogy egy ilyen cselekmény súlyos szabálysértés lenne, amelynek kapcsán többmilliós büntetésre számíthatnának. Semmilyen fórumon nem hangoztattuk azt, hogy kizárólag magyar termékeket árusítunk. Azt már annál inkább, hogy komolyan törekszünk arra, hogy a polcainkra helyezett termékek minél nagyobb részaránya magyar-, hazai-, vagy éppen hazai feldolgozású termék legyen. A Corvinus Egyetem felmérése szerint egyébként üzletláncunk a magyar termékek részarányában az élmezőnyben van. A csomagoláson szereplő termékjellemzők helyességét - ilyen a származásra utaló jelölés - a gyártónak vagy az első magyarországi forgalomba hozónak kell szavatolnia. Mi nem végzünk átcsomagolást, mi csak értékesítjük a termékeket. A magyar termékrendelet egyébként rendet tett a piacon a származásra utaló jelölések rendszerében, így manapság már teljesen egyértelműen meghatározott a három kategóriába sorolás kritériuma, amely korábban egyébként nagyon hiányzott. Szerencsére a magyar termékek a hazai fogyasztók körében nagyon közkedveltek, a döntéseik meghozatalánál az áron túl ez a második döntést befolyásoló tényező.

- A Horváth András által kirobbantott adócsalási botrány kapcsán kiderült, hogy egy Győr közelében működő cégcsoport és vezetői, tulajdonosai is érintettek egy olyan hatósági nyomozásban, amely a Horváth által vázoltnak megfelelő típusú áfacsalás ügyében folyik. Ez a cégcsoport számos szálon kapcsolódik a CBA-hoz. A CBA is hasznot húz az áfacsalásokból? Ha igen, tudatosan, vagy nem tudnak a háttérben, a beszállítókhoz kapcsolódó cégláncolatoknál megtörténő adócsalásról? Várható-e más, hasonló ügyek kirobbanása? Lesznek-e olyanok, ahol szintén kimutatható CBA-s kapcsolat? Árulnak-e CBA-üzletekben olyan terméket, amely a legkedvezőbb áfás beszerzési árnál olcsóbb?

- A CBA '92-es megalakításakor a belső szabályzatunkban lefektettük, hogy azon tagjaink, akik nem a törvények szerint működik, azok nem tartozhatnak franchise rendszerünkbe. Az említett ügyben bizonyosságot nyert, hogy a CBA közvetlen partnere, a Delikát Kft. nem érintett az áfa-csalásban. A Kisalföld című újság keddi lapszáma le is közölte, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség szóvivője is hangsúlyozta, hogy "a csalást a CBA nevével mosták össze, de a főügyészség szerint sem található összefüggés. A vádemelést megelőzően fel sem merült annak lehetősége, hogy az említett üzletlánc akár valamelyik összekötő személy révén érintett lett volna az ügyben, amely mégis ezzel a névvel mosódott össze." Mindezek alapján is bizonyosságot nyert, hogy egyértelműen politikai támadás áll a háttérben. Tudomásunk szerint a CBA egyetlen tagjával, franchise vállalkozásával szemben sem áll fenn a NAV által indított nyomozati cselekmény, illetve nincsen bírósági ítélet adócsalás miatt. Egyébként hálózatunk valamennyi vállalkozásának tevékenységét a különböző hatóságok folyamatosan ellenőrzik, az utolsó negyedévben több mint 1000 vizsgálatot hajtottak végre. A termékeket minden esetben hitelt érdemlő módon alátámasztott dokumentumokkal, beszállító partnerektől szerezzük be.