Hackerek 70 millió vásárló adatait szerezték meg

Hackerek 70 millió ügyfél adatai szerezték meg a Target amerikai üzletlánc feltört számítógépes adatbázisából - közölte weboldalán a CNN hírtelevízió.

A Target korábban arról tett bejelentést, hogy behatolók a hálaadás napját követő karácsonyi bevásárlási szezon idején mintegy 40 millió vásárló bankkártya-adataihoz jutottak hozzá. Most kiderült, hogy az adatlopás korábbi ügyfeleket is érint és a számítógépes betörők a vásárlók lakcímét, telefonszámát és e-mail címét is megszerezték.

Az áruházlánc közölte, hogy az érintetteket igyekszik e-mailben értesíteni és figyelmeztetni őket, hogy ne válaszoljanak az olyan üzenetekre, amelyek látszólag a Targettől érkeztek. Gregg Steinhafel, a kiskereskedelmi hálózat vezérigazgatója sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.

A Target bejelentette, hogy az ügyfeleket nem terheli majd felelősség az ellopott adataikkal történő esetleges visszaélések miatt. A lánc egyéves ingyenes hitelellenőrzést és a személyazonosság-lopás elleni védelmet kínált fel az Egyesült Államokban található üzletei vásárlóinak. A programhoz a következő három hónapban lehet csatlakozni.
A Target üzleteinek forgalma az ünnepi bevásárlási szezonban 2-6 százalékkal esett vissza az adatlopásról szóló bejelentést követően.

Szerző

Bevezetnék a 32 órás munkahetet Németországban

Németországban a 32 órás munkahét bevezetését javasolja a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata családügyi minisztere, Manuela Schwesig pénteken felvetett javaslata szerint az új foglalkoztatási formában a kisgyermekes szülők dolgozhatnának.

A 32 órás munkahét törvényben garantált és közpénzzel támogatott lehetőségére azért van szükség, hogy ne szenvedjenek hátrányt a szülők, akik az otthoni feladataik miatt szeretnének kevesebbet dolgozni, de nem akarják feladni a teljes munkaidejű állásukat - mondta a miniszter a ZDF közszolgálati televíziónak.

Az elképzelés szerint az úgynevezett korlátozott teljes munkaidejű foglalkoztatást az 1-3 éves kor közötti gyereket nevelő szülők választhatják. A kevesebb munkáért kisebb fizetés jár, a családi pótlékot viszont megemelik. A DIW berlini gazdaságkutató intézet számításai szerint ez nagyjából évi 140 millió euróval terhelné meg a költségvetést.

A minisztérium szóvivője az interjú után hangsúlyozta, hogy egyelőre a tárcavezető személyes, "vitaindító javaslatáról" van szó, amelyhez nem kapcsolódik konkrét jogalkotási terv.
A koalíciós társ konzervatívok visszafogottan reagáltak, azt emelték ki, hogy nem látni, honnan lehetne forrást szerezni a finanszírozáshoz.

Steffen Seibert kormányszóvivő is elhárította a javaslatot, pénteki tájékoztatóján a családtámogatási rendszer fejlesztését szolgáló közös gondolkodást előmozdító elképzelésnek nevezte a miniszter felvetését. Hangsúlyozta, hogy a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciós szerződésében foglaltakra kell összepontosítani az erőket.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) elutasította a koncepciót. A német vállalatok 80 százaléka kínál már rugalmas munkaidejű foglalkozatási formákat a munkavállalóknak, az állami szabályozás kiterjesztése pedig csak nehezítené a cégeknél az adott helyzetre leginkább megfelelő megoldás kidolgozását - mondta Achim Dercks, a DIHK helyettes ügyvezető igazgatója.

Az országos szakszervezeti szövetség (DGB) üdvözölte a javaslatot. A német munkaadók az őrületbe hajló kényszerességgel követelik meg az alkalmazottaktól a jelenlétet a munkahelyen, és az EU-ban sehol máshol nincs akkora különbség a tényleges és a munkavállaló által megfelelőnek tartott munkaidő között, mint Németországban, ilyen keretek között pedig a párok többsége nem tudja jól összehangolni a munkát a családi élettel - mondta Elke Hannack, a DGB alelnöke.

Szerző

Bevezetnék a 32 órás munkahetet Németországban

Németországban a 32 órás munkahét bevezetését javasolja a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata családügyi minisztere, Manuela Schwesig pénteken felvetett javaslata szerint az új foglalkoztatási formában a kisgyermekes szülők dolgozhatnának.

A 32 órás munkahét törvényben garantált és közpénzzel támogatott lehetőségére azért van szükség, hogy ne szenvedjenek hátrányt a szülők, akik az otthoni feladataik miatt szeretnének kevesebbet dolgozni, de nem akarják feladni a teljes munkaidejű állásukat - mondta a miniszter a ZDF közszolgálati televíziónak.

Az elképzelés szerint az úgynevezett korlátozott teljes munkaidejű foglalkoztatást az 1-3 éves kor közötti gyereket nevelő szülők választhatják. A kevesebb munkáért kisebb fizetés jár, a családi pótlékot viszont megemelik. A DIW berlini gazdaságkutató intézet számításai szerint ez nagyjából évi 140 millió euróval terhelné meg a költségvetést.

A minisztérium szóvivője az interjú után hangsúlyozta, hogy egyelőre a tárcavezető személyes, "vitaindító javaslatáról" van szó, amelyhez nem kapcsolódik konkrét jogalkotási terv.
A koalíciós társ konzervatívok visszafogottan reagáltak, azt emelték ki, hogy nem látni, honnan lehetne forrást szerezni a finanszírozáshoz.

Steffen Seibert kormányszóvivő is elhárította a javaslatot, pénteki tájékoztatóján a családtámogatási rendszer fejlesztését szolgáló közös gondolkodást előmozdító elképzelésnek nevezte a miniszter felvetését. Hangsúlyozta, hogy a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciós szerződésében foglaltakra kell összepontosítani az erőket.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) elutasította a koncepciót. A német vállalatok 80 százaléka kínál már rugalmas munkaidejű foglalkozatási formákat a munkavállalóknak, az állami szabályozás kiterjesztése pedig csak nehezítené a cégeknél az adott helyzetre leginkább megfelelő megoldás kidolgozását - mondta Achim Dercks, a DIHK helyettes ügyvezető igazgatója.

Az országos szakszervezeti szövetség (DGB) üdvözölte a javaslatot. A német munkaadók az őrületbe hajló kényszerességgel követelik meg az alkalmazottaktól a jelenlétet a munkahelyen, és az EU-ban sehol máshol nincs akkora különbség a tényleges és a munkavállaló által megfelelőnek tartott munkaidő között, mint Németországban, ilyen keretek között pedig a párok többsége nem tudja jól összehangolni a munkát a családi élettel - mondta Elke Hannack, a DGB alelnöke.

Szerző