vállalkozások;Nemzetközi Üzleti Főiskola;
2014-01-13 16:53:00
2012. IV. negyedévtől kezdődően érezhetően megfordult a korábbi romló trend a KKV index kapcsán. Az elmúlt bő egy év alatt sikerült visszatérni a 2011. év eleji értékhez. Az érezhető javuláshoz mindenképpen szükség lesz arra, hogy a következő negyedévek adatai – mint ahogy a mostani (50,3 százalék) - továbbra is jók legyenek, és hosszabb távon 50 százalék fölött maradjon az index értéke. Ha a cégvezetők előrejelzéseit nézzük, akkor az látszik, hogy az elmúlt három évben lezajlott erőteljes vállalkozás-szűkülés után a mély gazdálkodási depresszióból a fennmaradni képes cégeknek talán csak most sikerül a hullámvölgyből kikerülniük.
A cégvezetők 28 százaléka szerint a következő félévben romlani fog a magyar gazdaság helyzete, ez mérsékelten jobb adat, mint a negyedévvel ezelőtti (33 százalék). De a másfél évvel ezelőtti 56 százalékához képest már egyértelmű javulás.
Az előző negyedévben még az látszott, hogy a növekedést várók aránya nem érte el az egyharmadot sem (27 százalék). Tavaly egész évben 10% körüli volt ez az adat, amely visszaigazolta egyértelműen az elmezők által várt GDP növekedési trendet. A mostani mérések szerint viszont már többségben (53 százalék) vannak azok, amelyek javulást várnak a következő időszakban a magyar gazdaságban.
A korábbi összes mérésnél az ország helyzetéhez képest optimistábbak voltak a cégvezetők saját vállalkozásuk állapotának megítélésében. A mostani mérés adatai szerint azonban megváltozott ez a helyzet és a cégvezetőknek csak 49 százaléka várja azt, hogy javul vállalkozásának tevékenysége az elkövetkező félévben.
Valódi optimizmus vagy sikerpropaganda?
Az elemzői várakozásokat jelentősen felülmúlva majdnem 2 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság 2013. harmadik negyedévben. Ennek kapcsán a kormányzat erőteljes sikerpropagandába kezdett. Az adatok részletes elemzése persze azt mutatja, hogy egyedi tényezőként a mezőgazdaság volt a legjelentősebb tényezője az előző negyedévhez képest elért ekkora mértékű fejlődésnek.
Ezért is érdekes, hogy a cégvezetők mit tapasztalnak saját ágazatuk fejlődésében, vajon ez a növekedés megmutatkozik-e számukra is. A cégvezetők 54 százaléka válaszolta, hogy érzi a gazdaság növekedését. 24 százalékuk azonban még mindig inkább gazdaság teljesítményének csökkenéséről számol be.
Amennyiben a válaszokat egy 5 fokozatú skálába soroljuk, akkor az átlag 3,4 lett. Ez egyértelműen arra utal, hogy a cégvezetők többsége már saját ágazatában is gazdasági növekedést vár. Amennyiben ez az optimista hangulat nemcsak a kormány hirdetései által szűrődik be a gazdaság szereplőinek véleményébe, akkor az elkövetkező hónapokban javuló statisztikai adatokat kell látnunk a gazdaság helyzetére vonatkozóan.
Javul a likviditási helyzet
Az IBS – Policy Agenda KKV Konjunktúra Index kapcsán folyamatosan mérjük a cégek likviditási helyzetét. A mostani negyedév adatai erőteljes javulást mutatnak. 2011 óta a javuló likviditási helyzetet várók kapcsán még nem mértünk akkora értéket, mint a mostani adatok. A 2012. szeptemberi mélyponthoz képest (8 százalék) már a cégvezetők 33 százaléka várja azt, hogy javulni fog cégének likviditási helyzete.
Óvatosságra int azonban az, hogy az előző időszakhoz képest nőtt (3 százalékponttal) azok aránya, akik szerint romlani fog cégük likviditási helyzete a következő fél év során. Amennyiben ezek a trendek tartósak lesznek, akkor könnyen azt tapasztalhatjuk majd, hogy élesen szétszakad a KKV szektor, egy optimista és egy pesszimista szárnyra. Ez pedig újra sok cégnek a leszakadását, tönkremenetelét vetíti előre, miközben a KKV-k egy része stabil fejlődési pályára állhat.
Ezt a gazdaság egésze szempontjából akár egy egészséges folyamatnak is tarthatnánk, egyfajta öntisztulási mechanizmusnak. Azonban nyitott az a kérdés, hogy a egy másfajta gazdaságpolitika, támogatási rendszer, gazdálkodási környezet milyen arányban tudná fenntarthatóvá tenni a jelenleg ellehetetlenülő vállalkozásokat, és a rövidtávú kríziseket mennyire képes az állam kezelni.