Köztér - Fizess

Nemcsak kortörténeti dokumentum, vagy kultklasszikus, de igazi közös nemzeti élmény a Szomszédok. A teleregény eredetileg 12 éven át, 1987-től 1999-ig futott, majd a 331 epizód több ismétlést is megélt a köztévén, az elmúlt években is. A mindennapi élethelyzetek közelsége és a barátságos karakterek mellett egyik fő erénye, hogy számos, ma már ismert színész pályáját indította el, egy internetes szavazás szerint pedig a legtöbben ma is a Szomszédokból néznének új epizódokat a magyar sorozatok közül.

Nem véletlen, hogy töretlen népszerűsége miatt a köztévé december végén elindított retrócsatornájának, az M3-nak is egyik fő műsoreleme a Szomszédok. Hiába készült több mint egy évtizeden át a nemzeti televízió produkciójaként, az évi 80 milliárd közpénzből működő MTVA szépen magához vette a sorozatot - január 6-ától, éppen azután kezdte el a sokak által újra várt epizódokat adni, hogy az M3 kódolt csatorna lett. Vagyis, fideszes köznyelvre lefordítva, adunk valamit, ami tetszeni fog, de fizessél paraszt, ha nézni akarod. Ami közpénzből készült éveken át, azt most szépen megadóztatják.

A sorozatot egy lelkes rajongó már korábban archiválta, és teljes egészében elérhetővé tette a legnagyobb videómegosztón. Éveken át, a köztévé minden követelése és zavargása nélkül bárki megnézhette ott. Ám épp a napokban eszébe jutott az MTVA-nak, hogy ez nem jó így, mert esetleg nem náluk fogják nézni majd a sorozatot, és töröltetett 50 részt - bár ezt még "megengedőnek" is nevezhetnénk, a többit már maga a feltöltő törölte, "meguntam a csatározást a kedves köztévénkkel", üzente.

A köztévének most pénz kell, és üzeni: minden részt meg lehet nézni az erre létrehozott teletéka oldalon - havi ezer forintért. És mehetnek a közlemények arról, hogy az M3 a legnézettebb csatornák között van. Hála a Szomszédoknak.

Szerző
Témák
MTVA

PTI: önkényes Rétvári Bence háborgása

Publikálás dátuma
2014.01.14. 06:10
Az iratok államosítása körül 2012 nyara óta tart a vita FOTÓ: K 2 PRESS
Önkényesnek, és a Kúria előtt lévő felülvizsgálati kérelem befolyásolására irányulónak nevezte a Politikatörténeti Intézet (PTI) főigazgatója lapunk kérdésére az igazságügyi minisztérium államtitkárának nyilatkozatát, amely a PTI levéltári anyaginak átadását sürgette. 

Földes György szerint meglepetéssel olvasta Rétvári Bencének - nem is államtitkárként, hanem a KDNP-alelnökeként jegyzett - közleményét, amelyben "múlteltitkolással vádolja az intézetet, illetve az abban való érdekeltséggel a MSZP-t". Rétvári Bence úgy fogalmazott: a KDNP "elvárja", hogy az MSZP azonnal intézkedjen és saját alapítványának magánlevéltára "több mint egyéves akadályozás után" hajtsa végre a hatályos törvényeket, adja át az elmúlt rendszer általa őrzött jelentős mennyiségű iratait a közlevéltáraknak. Úgy vélte, ha ez nem történik meg, akkor ez nyílt beismerése annak, hogy a MSZP-nek és politikusainak rejtegetnivalója van az állampárti időszakkal kapcsolatban.

Az ügy előzménye, hogy a 2012. október elsején hatályba lépett új levéltári törvény alapján a PTI levéltárában őrzött iratok egy részét államosították. Szabó Máté akkori ombudsman és a PTI erre az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, kérve a módosítás alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését. Az Ab elutasította a beadványt, mivel időközben a negyedik alkotmánymódosítással az alaptörvénybe emelték a kifogásolt előírásokat, ám a PTI felülvizsgálati kérelmével a Kúriához fordult - jelenleg a legfelsőbb bírói fórum határozatára várnak.

Földes György a PTI nevében visszautasította Rétvári közleményének sugallatát, miszerint az intézet akadályozza a levéltári törvény végrehajtását. "Ez nem igaz, hiszen az intézet csak a jogorvoslat lehetőségével élt, amikor a Kúriához fordult. Törvénytisztelő intézményként természetesen ezzel együtt eleget teszünk a jogszabálynak, amennyiben a végrehajtásához szükséges feltételeket az illetékes hatóság biztosítja".

A főigazgató lapunknak a szükséges feltételek közé sorolta például, hogy az állam a PTI raktáraiban fellelhető párt- illetve szakszervezeti iratok évtizedes őrzésnek és kezelésének költségét térítse meg. Az egykori állampárt, az MDP és az MSZMP, valamint társadalmi és ifjúsági szervezeteik, illetve a SZOT és az ágazati szakszervezeti iratok államosítása körül 2012 nyara óta tart a vita, hiszen a kisajátítás elvileg csak kivételesen és közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett történhetne meg.

Szerző

Négy év börtönre ítélték Wieszt Jánost

Publikálás dátuma
2014.01.14. 06:08
Wieszt János volt szocialista politikust vesztegetés miatt első fokon négy év börtönnel, 2 millió 200 ezer forint vagyonelkobzá
Elsőfokon 4 év börtönnel sújtotta a kétmillió forint csúszópénz elfogadása miatt Wieszt János volt szocialista politikust a Fővárosi Törvényszék - a bíró azzal indokolta a minősített esetű vesztegetés miatt kiszabott ítéletet, hogy ekszaporodtak a "korrupciós jellegű "cselekmények, és hogy Wieszt vezető helyzetével visszaélve követte el tettét. 

Négy év letöltendő börtönnel sújtotta Wieszt János volt újbudai MSZP-s politikust, az önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának egykori vezetőjét tegnap elsőfokon a Fővárosi Törvényszék, amiért egy 2007-es videófelvétel szerint 2 millió forint kenőpénzt vett át egy vállalkozótól.

Wiesztnek a - felvételen is szereplő - 2 millió 200 ezer forint elkobzásával és egy félmilliós pénzbüntetéssel is meg kell birkóznia. Két vádlott-társát, az ügyben segédkező két ügyvédet, 2-2 év szintén letöltendő börtönre, 5-5 év foglalkozástól való eltiltásra és 8 millió 200 ezer, illetve 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélték befolyással üzérkedés miatt. Mindhárom vádlott leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra - igaz, a vádlottak az ítélet kihirdetését követően is szabadon távozhattak a bíróságról, mert az ügyészség indítványozta ugyan az előzetes letartóztatást, de ezt elrendelni nem látta indokoltnak a törvényszék. A korábban 14 hónapot már előzetesben, illetve házi őrizetben eltöltött Wiesztnek egy hasonló jogerős ítélet esetében kevesebb, mint 2 évet kellene börtönben töltenie.

A Wieszt-ügy éppen négy éve, 2010 tavaszán a választási időszakban pattant ki, sokáig nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz lejárató akciója áll-e mögötte; a 2007-ben titokban készített felvételt a helyi Fidesz-frakció hozta nyilvánosságra az ominózus jelenettel, amint Wieszt átvesz egy borítékot, és egy önkormányzati üzlethelyiség is szóba került. Bár Wieszt először manipulációnak nevezte a videón látottakat, azt elismerte, hogy ő szerepel benne.

Hamarosan a felvételt készítő, és a pénzt átadó vállalkozó is felfedte kilétét, Gálfi István, a Qwerty Computer Kft. ügyvezetője közölte, hogy "a borítékba, gondosan megszámolva" tette a pénzt, és egy Bartók Béla úti üzlethelyiségről beszéltek, amelyet Gálfi cége 1992 óta bérelt az önkormányzattól, míg 15 év után szerinte indoklás és cserehelyiség biztosítása nélkül fel nem mondták a szerződésüket. Ezután megpróbálta megvenni az ingatlant, és elmondása szerint Wiesztnek ezután a bruttó vételár 10 százalékát kellett kifizetnie, különben nem adják el az ingatlant. Wiesztnek azért kellett a kétmillió, hogy az önkormányzat forgalmi áron eladja a bérlőnek a 18,3 millió forintra taksált üzlethelyiséget.

-Büntetése kétharmadának letöltése után szabadlábra kerülhet a politikus
-Sokáig arra lehetett gondolni, hogy a Fidesz áll az ügy mögött

A felvételt elmondása szerint a vállalkozó "életbiztosításként" készítette, és feljelentést pedig azután tett, hogy valaki megfenyegette. Wieszt sokáig nem tett érdemi vallomást az ügyben, bár voltak nyilatkozatai, melyek szerint akkor éppen kölcsönt kapott. Mindesetre az MSZP már a botrány kirobbanásakor menesztette a pártból.

Az indoklás szerint a vádlottak bűnössége már önmagukban a vallomásaik alapján is megállapítható lenne. Az egyik szerint a kenőpénzből sok embernek kellett adni, miközben Wieszt - mint kitért rá a bíró - a vádbeli időszakban 37 milliós évi jövedelem után adózott. A kenőpénz több esetben is az eladni szándékozott ingatlan értékének 10 százalékából, illetve az áfából tevődött össze. A vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt az ügyész korábban hét évnél hosszabb letöltendő büntetést indítványozott Wiesztre, míg a védelem nem látta bizonyítottnak a vádakat.

Bár a bíró enyhítő körülményként értékelte a cselekmény óta eltelt időt, szerinte az utóbbi időben elszaporodtak "a korrupciós jellegű" cselekmények elszaporodását, és Wieszt vezető helyzetével élt vissza. A per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.

Szerző