Előfizetés

Rászállt a cigánytelepekre a francia rendőrség

Publikálás dátuma
2014.01.14. 13:53
A Franciaországban élő kelet-európai romák száma évek óta nem változik Fotó: Carsten Koall/Getty Images
Kétszer annyi kelet-európai romát küldött el a francia rendőrség az illegálisan kialakított cigánytelepekről tavaly, mint 2012-ben - derült ki az Emberi Jogok Ligája (LDH) és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A tanulmány szerint 2013-ban a hatóságok a 400 cigánytelep közül 163-at számoltak fel, ahonnan 19 380 embert küldtek el, míg 2012-ben 97 illegális táborhelyet szüntetett meg a rendőrség, ahol addig 9404-en éltek. Két évvel ezelőtt 8455 romát küldtek el.

Tavaly 22 esetben tűz miatt volt szükség a telepek felszámolására, amely 2157 ott élő embert érintett.    

A lakhatás biztosításáért felelős tárcaközi bizottság (Dihal) összesítése szerint Franciaországban mintegy 17 ezer kelet-európai, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett roma él mintegy 400 illegálisan kialakított bádogvárosban. Az elküldött emberek száma azért haladja meg ezt a számot, mert elfordul, hogy egyeseket egy évben többször is kitelepítenek.

A jelentés szerint "az erőltetett kiürítések a romákat kirekesztő politika megnyilvánulásai", amely a szervezetek szerint romlott a baloldali kormány idején. "A hatóságok csak egy dolgot szeretnének: hazatérésüket a származási országokba" - olvasható a tanulmányban.

A civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a politika "igazolhatatlan, drága és értelmetlen", mert nem akadályozza meg a kelet-európai romákat abban, hogy visszatérjenek Franciaországba. A Franciaországban élő kelet-európai romák száma ugyanis évek óta nem változik, a kiutasítások után általában ugyanazok az emberek jönnek vissza.

Manuel Valls belügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy a kelet-európai romákat érintő politikájának lényege az "illegális táborhelyek felszámolása", majd az "integráció" vagy a "családok visszatérése a származási országokba". Szeptemberben nagy megrökönyödést váltott ki azzal a véleményével, hogy a romák többsége nem akar beilleszkedni a francia társadalomba.

Elindult a harc Európa legbefolyásosabb pozíciójáért

Publikálás dátuma
2014.01.14. 13:38
Michel Barnier: "Készen állok a feladatra". Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images
Megerősítette jelöltségi szándékát az Európai Bizottság elnöki posztjára Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos a Le Figaro című francia napilapban kedden megjelent interjúban. A tavasszal esedékes európai parlamenti választásokat követően az Európai Bizottság elnökének jelölése annyiban változik, hogy a személy jelölésekor az Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie a parlamenti választások eredményeit is, és az európai pártok közvetlenül javasolhatnak elnökjelöltet.

"Ez igazi előrelépés. Ebben az összefüggésben merült fel a nevem. Amennyiben az Európai Néppárt engem választ, készen állok a feladatra" - mondta a francia jobboldali politikus.

Barnier nevét már hónapok óta emlegetik, mint az Európai Néppárt (EPP) lehetséges jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára, de ez az első alkalom, hogy ő maga is megerősítette, hogy jelölteti magát.

Amennyiben megválasztják, legfőbb feladatának fogja tekinteni, hogy Európa kezdeményezőként lépjen fel a ipari stratégia, az infrastruktúrák, az egységes piac, a közbiztonság és a bevándorlás területén, kifejezve az "általános európai érdeket".

A 28 európai tagállamban május 25-én választják meg az Európai Parlament képviselőit. Az Európai Bizottság elnöki tisztére a választások eredményének figyelembe vételével ezt követően az Európai Tanács tesz javaslatot minősített többséggel, majd azt az Európai Parlament hagyja jóvá.

Az EPP március 6-7-i dublini kongresszusán választ jelöltet az EB elnöki tisztségére. Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök néhány nappal ezelőtt jelezte, hogy elvállalná a Európai Bizottság vezetését.

A Der Spiegel című német hírmagazin szerint Angela Merkel, az EPP egyik legbefolyásosabb vezetője viszont szívesebben látna egy miniszterelnököt, például Enda Kenny ír, Donald Tusk lengyel vagy Jyrki Katainen finn kormányfőt az EB élén - írta múlt héten a lap.

Az EPP legnagyobb politikai ellenfele, az Európai Szocialisták Pártja Martin Schulzot, az EP jelenlegi elnökét jelöli az EB élére. Az EP harmadik számú erejénél, az európai liberálisoknál (ALDE) egyelőre ketten jelentkeztek a csúcsjelölti pozícióra, Olli Rehn, az EB gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa és Guy Verhofstadt, az ALDE parlamenti frakciójának belga vezetője. A döntést az ALDE február 1-jei brüsszeli kongresszusán hozzák meg.

Vallási menedéket kapott az afgán ateista

Vallási üldöztetésre hivatkozva menedékjogot adott egy ateista afgán állampolgárnak Nagy-Britannia - jelentette kedden a BBC brit közszolgálati médium.  A férfi jogászai szerint vélhetően ez az első olyan eset, hogy valaki ateizmusa, azaz az Istenben való hit hiánya alapján kapott menedékjogot Nagy-Britanniában.

A muszlimként felnevelt fiatalember 2007-ben, 16 éves korában menekült Nagy-Britanniába Afganisztánból családjával egy ottani konfliktus miatt, és eredetileg 2013-ig maradhatott volna az országban. Azonban a szigetországban való tartózkodása alatt feladta a muszlim hitet, és jogi képviselői azzal érveltek, hogy emiatt a hazájába való visszatérése esetén üldöztetés, sőt akár halálbüntetés is várhat rá.

A jogi képviselők az 1951-es genfi menekültügyi egyezményre hivatkozva kérelmezték a menedékjogot a brit belügyminisztériumnál. E konvenció a vallási, faji, nemzeti hovatartozása, társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt hazájukban üldöztetett emberek védelmét biztosítja. Az ügyet egyébként a Kenti Egyetem egyik másodéves joghallgatója készítette elő.

A brit belügyminisztérium az ügy kapcsán közölte: az Egyesült Királyság büszke arra, hogy hosszú ideje menedékjogot biztosít az erre rászorulóknak, és minden beadványt egyénileg bírálnak el.

A szigetországi ateisták és agnosztikusok legprominensebb szervezete, a brit humanista egyesület üdvözölte a döntést, és a nem vallásos emberek érdekvédelmének fontosságát hangsúlyozta, amit állítása szerint az általában csak a keresztények jogainak megóvására törekvő nyugati kormányok gyakran figyelmen kívül hagynak.

http://www.bbc.co.uk/news/uk-25715736