Madár újra ringbe száll

Publikálás dátuma
2014.01.15. 15:18
Madár ismét a ringben! Fotó: K2 Press, Népszava.
Erdei Zsolt korábbi félnehéz- és cirkálósúlyú profi ökölvívó világbajnok még legalább egy mérkőzés erejéig visszatér a ringbe. Az már biztos, hogy március 8-án, Kecskeméten a Boksz Világszervezet (WBO) Európa-bajnoki címéért küzdhet meg.
Szerző

Az államfő kinevezte a bírósági hivatal új elnökhelyettesét

Áder János köztársasági elnök – Handó Tünde, az OBH elnökének javaslatára – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettesévé nevezte ki Gyarmathy Juditot.

Gyarmathy Judit másfél évtizede, 1999-ben diplomázott summa cum laude minősítéssel a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd Európa jogi szakjogász végzettséget is szerzett, és a Legfelsőbb Bíróságon - a Kúria jogelődjén -, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) volt bírósági fogalmazó, 2003-tól bírósági titkár.

Gyarmathy Juditot tíz éve, 2004-ben nevezték ki bírónak, a PKKB-n a polgári ügyszakban főként tulajdonjogi, öröklési és szerződésekkel kapcsolatos perekben ítélkezett. 2010-től a Fővárosi Bíróságon - a Fővárosi Törvényszék jogelődjén - bíró, 2012-től felkért csoportvezető. 2013-tól pedig a törvényszék Polgári Kollégiumának vezető-helyettese.

Gyarmathy Judit bekapcsolódott a március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv oktatásába és a Ptk.-val összefüggő jogszabályok véleményezésébe, 2013-tól részt vesz a jogi szakvizsgáztatásban és az OBH munkájában is.

Az új elnökhelyetteshez tartozik többek között a közbeszerzési eljárások lefolytatásának felügyelete, a szerződések, a bírák továbbképzése, a Magyar Igazságügyi Akadémia és a nemzetközi kapcsolatok.

Az OBH honlapján olvasható, hogy Gyarmathy Judit fontosnak tartja a bírósági szervezet elvárásait. Célja megkönnyíteni a bírák napi munkájának ellátását, biztosítani az ehhez szükséges eszközöket, hátteret. Mindemellett az OBH fontos feladatának tartja az ellenőrzést. Az OBH új elnökhelyettese a hivatal honlapján olvasható pályázatában nagy hangsúlyt helyezett a bírósági munkateher jelenleginél kiegyenlítettebb elosztására, az emberi erőforrások hatékonyabb felhasználására, a bírósági ítélkező munka és igazgatás átláthatóságának, kiszámíthatóságának és ellenőrzöttségének javítására.

A bíróságok központi igazgatását végző OBH 2012. január 1-jén jött létre, elnöke Handó Tünde, első elnökhelyettesei 2012 júniusától Hilbert Edit és Kovács Mária. Hilbert Edit fél év után megvált elnökhelyettesi posztjától és 2013. januárjától a Budapest Környéki Törvényszék elnöke lett. Gyarmathy Judit kinevezésével ismét két elnökhelyettese van az OBH-nak.

Szerző

Népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítéséről az Együtt-PM

Népszavazást tartana az Együtt-PM a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről - jelentette be Jávor Benedek független képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus közölte: négy népszavazási kérdést nyújtanak be az Országos Választási Bizottságnak (OVB), valamint  parlamenti vitanapot is kezdeményeznek az ügyben. A kormánynak nem volt felhatalmazása annak a megállapodásnak a megkötésére, amelyik évtizedekre eladósítja és tartós energetikai függésbe helyezi Magyarországot Oroszországgal szemben – indokolta lépéseiket.

Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a kormányzat által hivatkozott 2009-es országgyűlési határozat csak a bővítés előkészítését hagyta jóvá, nem pedig egy tender nélküli, „fű alatt, stikában” megkötött megállapodást. Kiemelte, hogy a szerződés körülbelül háromezer milliárd forintos „adóssághegyet helyez a magyar költségvetés nyakába”, úgy, hogy éppen a jelenlegi kormány rögzítette az alaptörvényben az államadósság plafonját.

Kedden a paksi bővítés mellett a Déli Áramlat megépítéséről is megállapodás született. Eszerint Magyarország minden szerződéses kötelezettségét teljesíteni akarja Oroszországgal szemben, még azokat is, amelyeket az EU az európai joggal ellentétesnek tart – hívta fel a figyelmet Jávor Benedek.

Az Együtt-PM-hez tartozó képviselők kezdeményezik, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésen hallgassa meg a kormányt arról, hogy pontosan milyen megállapodást kötött Moszkvában – jelentette be. Jávor Benedek elmondta, hogy eközben az Együtt-PM nevében népszavazási kérdéseket nyújt be az Országos Választási Bizottságnak. 

A kérdések többek között arra irányulnak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig.

Senki sem tudja, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért azt sem lehet pontosan tudni, milyen jogi lépéseket igényelne a szerződés felbontása vagy megváltoztatása – válaszolta egy kérdésre Jávor Benedek. A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és Oroszország között, amelynek keretében egyezséget írtak alá két új paksi erőművi blokk építéséről. A két új erőműblokkot az orosz Roszatom állami konszern építi, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év.

Rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez a DK

 Rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez hétfőre a Paksi atomerőmű tervezett bővítéséről a Demokratikus Koalíció - jelentette be az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Molnár Csaba úgy fogalmazott: a kabinet egy átláthatatlan folyamat keretében, nem piaci alapon kiválasztott szereplőknek akarja átjátszani a magyar energiapiacot száz évre.

Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy a parlament által 2009-ben elfogadott határozat alapján meg lehetett kötni a megállapodást. Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a szóban forgó határozati javaslatot ő maga jegyezte mint a Gyurcsány-kormány közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere.  

A szövegben egyetlen egy szó sincs arról, amiről a miniszterelnök beszél – jelentette ki. Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a határozat csak arra ad engedélyt, hogy megkezdjék az előkészítő tevékenységet. A szövegből idézve kiemelte, hogy az előkészítésbe a környezeti hatások, a fogyasztói igények, illetve a rendszerszintű szabályozási, tartalék- és hálózatfejlesztési igények felmérése, valamint a környező energiapiacok várható helyzetének vizsgálata tartozik bele, de a szerződés megkötése nem.

Arra is kitért, hogy a kormány közbeszerzés kiírása nélkül  állapodott meg a több mint háromezer milliárd forintos beruházásról. Szakértőkre hivatkozva azt mondta: a bővítés eredményeképpen az áram végfelhasználói ára a jelenlegi duplájára vagy két és félszeresére fog nőni.

Molnár Csaba felhívta a figyelmet, hogy az új típusú atomerőművek üzemidejét hatvan évre tervezik, amit további negyvennel lehet meghosszabbítani. „Orbán száz évre akarja meghatározni mindenféle felhatalmazás nélkül Magyarország energiapiacát. (…) Orbán száz évre eladta Putyinnak és az oroszoknak a magyar energiapiacot. (…) Orbán visszahívta az oroszokat Magyarországra” – jelentette ki.

A DK szerint megengedhetetlen, „igazi árulás”, amit a miniszterelnök tesz. A párt azt kéri, hogy hozzák nyilvánosságra a megállapodás teljes szövegét – mondta Molnár Csaba, hozzátéve: ha a szerződésnek van titkos záradéka, akkor azt is tegyék megismerhetővé. Gyurcsány Ferenc a nap folyamán megbeszélést kezdeményez Oroszország budapesti nagykövetével, akitől információkat szeretne kapni a megállapodás részleteiről – tette hozzá.

Szerző
Frissítve: 2014.01.15. 15:11