Előfizetés

Megkezdődött a Chevrolet kivonulásának előkészítése

Publikálás dátuma
2014.01.16. 08:43
Kivonulnak. Fotó: Miguel Villagran/Getty Images
Megkezdődött a Chevrolet márka szervezett piaci kivezetésének előkészítése Magyarországon is, a budaörsi székhelyű Chevrolet Central and Eastern Europe (CCEE) az anyavállalat tavaly decemberi bejelentése után azonnal nekilátott a szervezésének - tájékoztatta a cég az MTI-t.

A General Motors december 5-én jelentette be, hogy 2015-ig kivonja a Chevrolet márkát Európából. A döntést az európai autópiac kedvezőtlen helyzetével és a teljesületlen üzleti elvárásokkal indokolták. A cél ugyanakkor a General Motors európai termékkínálatának letisztítása, az Opel és a Cadillac testvérmárka piaci pozíciójának erősítése.

Kaszás Zoltán, a CCEE PR-igazgatója elmondta: ügyfeleiket már postai úton értesítették, valamint weboldalukon adnak tájékoztatást a kivezetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, és arról, hogy hogy az autók szervizelése és az ellátás eredeti alkatrészekkel változatlan módon fennmarad. Garanciális vállalásaiért szintén helytáll a cég a kivezetés után is.

Kaszás Zoltán tájékoztatása szerint már megkezdték az egyeztetéseket a márkakereskedőkkel, amelyek eredményeképpen legkésőbb 2015 decemberéig lezárul az új Chevrolet-k értékesítése Magyarországon is. A GM elvárásai szerint az eredeti alkatrészek legalább a következő tíz éven át a rendelkezésre fognak állni, a szervizt javarészt a meglevő hálózaton keresztül biztosítanák.

Magyarországon a GM hálózatában 23 kereskedés foglakozik új Chevrolet-k értékesítésével, esetenként márkaszervizzel. Kaszás Zoltán jelezte: a kereskedések független gazdasági szereplők, nagyobb hányaduk már korábban is foglalkozott egyidejűleg az Opel és az egyéb márkák értékesítésével, további tevékenységükről a tulajdonosaik döntenek.

A cég közelmúltbeli példákra hivatkozva honlapján azt írja, hogy a kivonulás bejelentése nem eredményez jelentős értékvesztést a nemrég vásárolt autóknál. Emiatt a vásárlók kárpótlását nem tervezik - szögezi le a CCEE.

A PR-igazgató kitért arra, hogy a budaörsi központ az Opel márka központjaként és a General Motors pénzügyi szolgáltató központjaként működik 2016-tól.

A Chevrolet értékesítése a márka európai megjelenését követően, 2005-ben indult el Magyarországon, piaci részesedése akkor még elérte a 4,67 százalékot. Azóta összesen több mint 39 ezer Chevrolet került magyar vevőkhöz, 2013-ban pedig 686 autót értékesítettek a 62 ezres magyar piacon.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke az MTI kérdésére elmondta: nem volt még példa arra, hogy valamely gépkocsimárka ilyen módon vonult volna ki Magyarországról. Az egyesület álláspontja szerint a GM üzleti döntésének nem lesz érezhető hatása a magyar autópiacra, más márkák gyorsan betöltik a keletkezett űrt.

Féner Tamás képei a Mai Manó Házban

"Féner Tamás/ -tól-ig 1952-2013" címmel látható kiállítása mától a Magyar Fotográfusok Mai Manó Házában Féner Tamásnak. 

A  március 2-ig nyitva álló tárlat kurátora, Jerger Krisztina művészettörténész így vall a művészről: "Féner Tamás a magyar fotográfia nagy öregjeinek egyik legkarakterisztikusabb alakja. Munkáival töretlenül jelen van e szakma láthatatlan színpadán, itthon és a világban. A fotográfia talaja különösen ingoványos, sokan művelik - egyre többen - könnyű műfajnak tartják, népszerűsége ezért megtévesztő lehet.

Ebben, a különben eléggé kiszolgáltatott művészeti ágban, 50 éve porondon lenni, nem semmi, jelent valamit. Jelenti azt, hogy művelője bizonyára tehetséges."   A művész az 1970-es évek elejétől szociografikus, feltáró, analizáló sorozatokban gondolkodott. Ezek a képei hozták meg számára az igazi ismertséget. A cigánytelepek életét dolgozta fel, majd egy bányászbrigád életét örökítette meg kamerájával.

Munkamódszerét a belehelyezkedés, a kapcsolatok, viszonylatok kialakítása jellemezte. A képsorozat újat hozott a kortárs magyar fotográfiába, témaválasztásán, megközelítésén kívül szerkesztésmódjával is.

A budapesti zsidók életét a születéstől az elmúlásig, újévtől - újévig nyomon követő nagy képsorozatát 1983-ban roppant óvintézkedések közepette, előbb betiltva, aztán megengedve állították ki a Néprajzi Múzeumban, majd könyv alakban is megjelent több nyelven és kiadásban.

1984-től a tájkép, az urbánus emberben élő kép-táj kezdte érdekelni: az óbudai gázgyár lebontásáról, a Hortobágyról készült sorozataiban, és végül utánzók tucatjait ihlették meg ferde horizonttal, szokatlan kivágásokkal operáló városképei Budapestről, Rómáról, és Berlinről.

Manrico, a kispolgár

Várkonyi Tibor
Publikálás dátuma
2014.01.16. 06:48
Várkonyi Tibor Fotó: Népszava
Harmadízben találkoztam Dmitrij Csernyakov orosz operarendező nevével. Ez a fiatalember úgy látszik botrány krónikával kötelezte el magát. Úszik az árral, hogy divat lett "modernizálni" klasszikus dalműveket, tekintet nélkül méltóságukra. 

Ő a rendezője annak a milánói Traviatának, amely Violetta és az idős Germont gyönyörű kettősét konyhába száműzte, a szerelmespárt gyúródeszka mellé parancsolta. Olvastam aztán, hogy Oroszországban is botránya volt Glinkával, mert a Ruszlán és Ludmillát kurvákkal népesítette be. Tegnapelőtt a Mezzo Brüsszelbe kapcsolt, ahonnan ugyancsak csoda Verdit, A trubadúrt láthattuk. XX. századi kispolgári környezetben énekelték az eredetileg fél évezrede játszódó drámát.

Bőrbútorok, kanapék, ott dalol fájdalmasan Azucena, a cigányasszony és ott bujdokol vélt fia, Manrico, a trubadúr. A bravúros stretta, ez a tenor álom is ott hangzik el, vár helyett olyan kétszobásban, ahová a színpad berendezése folytán inkább a Beatles illenék. Mellesleg kiváló művészgárdával, Marc Minkowski, a nagyrangú francia karmester irányítja a zenekart, és bár karaktere folytán az ugyancsak orosz szoprán, Marina Poklavszkaja nem volna az eszményi Leonora, de a hangja mesés.

A Trubadúr Verdi egyik legnépszerűbb és legsodróbb muzsikájú alkotása, de a zenetudomány mindig is azon az állásponton volt, hogy a szövegíró, Salvadore Cammarano inkább összekuszált krimit írt, semmint drámát. Csernyakov rátett erre, nincs máglya, a trubadúrt a vérszomjas és féltékeny Luna gróf pisztollyal teríti le.

Szégyellem már magam, hogy ultrakonzervatív vénember kritikusi jegyében küzdök a színpadi sarlatánok ellen, de láttam olyan klasszikus operát, amely XX. századi világban elragadott, élveztem, jó irány a szép zenét közel hozni a mai nemzedékekhez. Megértik és megnyerik őket. Szemfényvesztők mindig voltak és lesznek, akik a talentumot föltűnési viszketegséggel pótolják. De patinás operaházak miért szegődnek a szolgálatukba?
(A trubadúr, Mezzo)