Bankrobbantás - 25 milliós az épületkár

Az előzetes felmérés szerint a hétfő hajnali budapesti, Lehel utcai robbantás során az épület szerkezetében körülbelül 25 millió forint kár keletkezett, a lakásokban a felmért kár összege összesen 1,5 millió forint - tájékoztatta az épület biztosítója, az Aegon Magyarország csütörtökön az MTI-t. A biztosítót az épület tartószerkezetében keletkezett károk terhelik.

A lakásokban keletkezett károk felmérése már a robbantás napján megkezdődött, és szerda délutánra nagyrészt be is fejeződött. Mintegy 20 lakásban keletkezett kisebb-nagyobb kár, főként a vakolat sérült meg, és a teraszokon több helyen megrepedt a burkolat.

A társasházi épületben a legnagyobb kár a teremgarázsban, a bankfiók mögött keletkezett. A garázsban egy vízszintes tartógerenda, aminek fontos statikai szerepe van, meghajolt és berepedezett. Az elsődleges feladat a gerenda megerősítése volt: a szakemberek aládúcolták, és megkezdődtek a helyreállításhoz szükséges statikai vizsgálatok.

Az épület homlokzatán a mészkőburkolat a harmadik szintig sérült, megrepedezett, ennek helyreállításához állványozás is szükséges. A robbanás következtében kitört üvegek pótlását azonnal megkezdték, ez csütörtökre teljesen be is fejeződik - zárul a biztosító közleménye.

Pokolgép házilag, magyar könyvből?

Még kedden is tartott a helyszínelés a Lehel úti bankfióknál, ahol hétfőn hajnalban pokolgépes támadást hajtott végre egy ismeretlen. A szakemberek magányos elkövetőt valószínűsítenek, aki mögött azonban egy közösség állhat. A bankok védelmét megszigorították.

A pokolgép minden jel szerint házi készítésű volt. Az ehhez szükséges tudás az internetről könnyen beszerezhető.

A Népszava összeállítását itt olvashatja el.

A Bors című napilap információi szerint a rendőrök vizsgálják annak a rablóbandának a tagjait, akik 2008-ban egy békésszentandrási ATM-automatát robbantottak fel. A három férfi beismerő vallomást tett, de több társukról végig hallgattak az eljárás során.

A rablók akkor, hasonlóan a Lehel utcai detonációhoz, házilagos készítésű pokolgéppel robbantottak. Kovács Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori osztályvezetője a Borsnak azt mondta, minden ilyen eljárásnál, mint akár a Lehel utcai robbantás, a kriminalisztika alapszabálya, hogy a régi hasonló ügyeket újra elő kell venni.

A Magyar Bankszövetség főtitkára az InfoRádióban arról beszélt, hogy továbbra sem lehet tudni, miért történt a robbantás, fenyegetést ugyanis nem kaptak a bankok. Kovács Levente hangsúlyozta, hogy a nagy pusztítást okozó robbantás sem ügyféladatot, sem betétet, sem ügyfélvagyont nem érintett.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerdán az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta, hogy semtex nevű robbanószert, azaz C4-est használhatott a Lehel utcai elkövető, aki vélhetően profi volt, és előre eltervezett terrorakciót hajtott végre. Véleménye szerint a robbantó a pokolgépet digitális időzítővel látta el, és valószínűleg jó alvilági kapcsolatokkal rendelkezik.

A Népszabadság szerdán arról írt, hogy információik szerint a rendőrség már tudja, milyen robbanóanyagot használhatott a tettes a bankrobbantáshoz. Egyes rendőrségi forrásokra hivatkozva az újság azt írta, hogy "nem klasszikus értelemben vett távirányítású" pokolgép lépett működésbe.

Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője a lapnak elmondta, hogy a helyszínelők több mint száz, a tettes azonosítására és a bizonyítási eljárás sikere szempontjából releváns anyagmaradványt rögzítettek, és küldtek tovább a szakértőknek.