Előfizetés

Harminc évig nyögjük az oroszok paksi hitelét

Publikálás dátuma
2014.01.16. 13:56
Lázár: jó áron épít új blokkokat a Roszatom. Fotó: Soós Lajos/MTI
Kifejezetten jó áron épít két új erőműblokkot Pakson a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint. Lázár János csütörtökön Budapesten ismét kijelentette: Brüsszel nem emelt kifogást az nukleáriserőmű-bővítésről szóló orosz-magyar szerződés ellen, amelyet jövő szerdán tárgyal a kormány. Az ellenzék az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását és népszavazás kiírását kezdeményezi.

Az államtitkár Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen jelentette be, hogy miután a kabinet megvitatta az orosz-magyar megállapodást, az azt követő héten az Országgyűlés elé terjeszti tárgyalásra és jóváhagyásra.

Lázár János ismét nyomatékosította, hogy az elkövetkező évtizedekben is - a világon az egyik legbiztonságosabbnak számító - paksi erőmű működtetésével érhető el a legolcsóbb áram, a bővítéssel pedig Magyarország növeli energiafüggetlenségét.

Az államtitkár a mintegy nyolcvanperces tájékoztatón reagált arra is, hogy az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivőjének tájékoztatása szerint a testület soha nem foglalt állást abban a kérdésben, kell-e tendereztetni vagy sem a paksi erőmű bővítésének ügyében.

Erre válaszolva Lázár János felidézte: 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi főigazgatóságot, tájékoztatva Günther Oettinger energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal. Ezután a magyar fél notifikációra meg is küldte a szerződéstervezetet az EU-nak, Brüsszel pedig kedden hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi beruházásról szóló orosz-magyar szerződés megkötése ellen.

Közölte ugyanakkor azt is, hogy a szükséges - például biztonsági és jogi - együttműködés érdekében munkacsoportot alakítanak az energiaügyi főigazgatósággal, de megismételte azt az álláspontját - hivatkozva az igénybe vett nemzetközi jogi tanácsadókra, akiket nem kívánt megnevezni -, hogy két állam megállapodása semmilyen formában nem sértheti a belső piac EU-s szabályait.

"Minden vizsgálat elé állunk", mert a kormány szerint az előkészített konstrukció minden szabálynak megfelel - fűzte hozzá.

Lázár János természetesnek nevezte egyúttal, hogy a 10-12 milliárd eurós paksi projekt megvalósítása során minden hatályos magyar és európai jogszabálynak - köztük a közbeszerzési és környezetvédelmi előírásoknak - meg kell felelnie a Roszatomnak.

A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi - nem pedig vállalati -, tízmilliárd eurós hitelkeretről az államtitkár azt mondta, Moszkva a piacinál - egy átlagosnak vett 5,6 százalékosnál - kedvezőbb kamatot és harmincéves lejáratot ajánlott Budapestnek.

Ezzel "az elmúlt negyven év legjobb üzletét fogja megkötni Magyarország", amely a paksi beruházással és így az olcsó árammal Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága lehet - fogalmazott, kijelentve, hogy a kölcsön a magyar büdzsé által finanszírozható lesz, és nem kell miatta módosítani az alkotmány államadósság-plafonját, mert a konstrukció meg fog felelni az adósságpályának.

A tervek szerint a projektben legalább 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész - amit elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie a tárgyalásokon -, ez pedig minimum hárommilliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és legalább egymilliárd eurós adóbevételt a magyar államkasszának.

Lázár János többször is egyértelművé tette, hogy mindez nem egy üzleti projekt, hanem két ország államközi megállapodása.

Szavai szerint a Roszatom - más országok beruházásait figyelembe véve - kifejezetten jó áron épít majd új erőműblokkokat.

Ha a Roszatom megkezdi a reaktorok építését - amelyek várhatóan tíz év múlva kezdhetik meg működésüket -, megtenderezteti majd az eljárás minden lépését - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy magára a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EU-ban ma nem zajlik olyan nukleáriserőmű-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Lázár János megjegyezte, hogy "egy magyar-orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni".

Szólt arról is, hogy az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel költsége nem épül majd be a Pakson előállított áram árába, "a hitel visszafizetéséért a teljes magyar költségvetés vállal garanciát", nem pedig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vagy önmagában a paksi erőmű.

Jelezte továbbá: a magyar villamosenergia-szükséglet fele a paksi bővítés után is "importból vagy megújuló energiából" származik majd.

Lázár János több tucat kérdést kapott a tájékoztatón. Ezek egyike a Fidesz politikusainak 2008-ban, még ellenzékből tett, az oroszokkal való szoros kapcsolatot bíráló nyilatkozatait firtatta. Pártja akkori kritikáit, illetve a fideszes Illés Zoltán Paksról szóló népszavazási kezdeményezését azzal magyarázta, hogy ezek az erőműbővítés előkészítésére felhatalmazást adó 2009-es parlamenti határozat előtt hangzottak el, mert a határozat hiányában a kormánynak nem volt joga az akkori energetikai tárgyalásokra.

Oroszországot Magyarország kifejezetten fontos gazdasági partnerének nevezte, úgy fogalmazva, hogy e kapcsolat "egy érdekházasság, amelyet a felek egyre jobban képesek élvezni". Nincs értelme, oka, sőt kockázatos lenne felrúgni az együttműködést - mondta az államtitkár.

Arra a kérdésre, hogy ha a beruházás költségei túllépik a tervezetet, azt ki állja, Lázár János azt felelte: "a felek közösen viselik" a hitelszerződésben foglalt aránnyal egyező mértékben.

Puccs

Ahogy arról korábban beszámoltunk hevesen tiltakoznak az ellenzéki pártok a paksi atomerőmű bővítéséről kedden megkötött magyar-orosz szerződés ellen. Az ellenzék az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, népszavazás kiírását és a megállapodás nyilvánosságra hozatalát követeli. Szakértők szerint két új paksi blokk nem 3000 milliárd forintba, hanem annak duplájába kerül majd. A kormány továbbra is jó üzletről beszél, de az egyezmény részleteit nem hozza nyilvánosságra.

Puccsot hajtott végre Orbán Viktor kormányfő a saját népe ellen a paksi erőmű bővítéséről szóló Oroszországgal között megállapodással. Az MSZP, egyeztetve a többi baloldali ellenzéki párttal, kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását - jelentette be tegnap Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint felelős politikus nem dönt egy személyben atomerőműről a magyar emberek, a civil szervezetek bevonása nélkül.

Hozzátette, a tavaszi választás után felálló új kormány a szerződést felülvizsgálja, mert az erőmű bővítéséről csak átlátható módon, széles társadalmi konszenzus alapján lehet döntést hozni. A szakmai álláspont kialakítása után népszavazáson kérnek annak végrehajtásához felhatalmazást - tette hozzá. Támogatják azt a kezdeményezést, hogy legyen nyilvános a szerződés, továbbá minden döntést előkészítő dokumentum.

A pártelnök a tegnapi sajtótájékoztatója elején lejátszottak egy felvételt, amelyen Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a népe ellen, mert hosszú távra titkosított szerződést köt Oroszországgal az energia kérdésében. A felvétel 2008. február 28-án készült Losoncon. Az MSZP politikusa több más nyilatkozatot is idézett 2007-ből az akkori ellenzéki pártvezetőtől, így azt, amikor a Demokratának azt mondta, nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni, továbbá azt, amikor Lakitelken arról beszélt, hogy Európában elszaporodtak Putyin pincsijei. Az MSZP elnök felidézte Illés Zoltánnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkárának 2008-as szavait is, miszerint a paksi erőmű élettartamának meghosszabbításáról népszavazást kellene tartani, és azon véleményének adott hangot, hogy egy ilyen állami beruházásból "jó sokat lehet lopni".

Nem engedélyezik az ételosztást közterületeken

Publikálás dátuma
2014.01.16. 12:17
Hiába kérte, nem kapta meg az engedélyt az ételosztásra Budapesten jó néhány civil szervezet. Fotó: Bielik István/Népszava
Egységes koncepciót készít a főváros a közterületi ételosztások engedélyezéséről. Ennek elkészültéig viszont az egyedi, közterületen történő ételosztási kérelmeket egyelőre nem bírálják el - közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.

Közleményük szerint viszont Budapest közterületeinek csak egy részét kezeli a Fővárosi Önkormányzat. A kerületi önkormányzatokhoz tartozó területeken az érintett önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a hozzájuk tartozó közterületek használatának engedélyezéséről, így például az utcai ételosztásról is, mint ahogyan arra jelenleg is számos példa akad. A karitatív szervezetek pedig a közterületi ételosztás mellett saját területükön, intézményeikben is oszthatnak élelmet a rászorulóknak - tették hozzá.

Mint írják, "szó sincs arról", hogy a Fővárosi Önkormányzat adminisztratív eszközökkel akadályozná a rászorulók segítését, "nemes és támogatandó" gesztusnak tartják a karitatív akciókat, mint az ételosztások, több ilyen kezdeményezést támogatnak is. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a frekventált fővárosi közterületeken rendezett állapotok legyenek, és  megjegyezték, hogy az érintett fővárosi közterület rendeltetésszerű használatának biztosításával kapcsolatban számos lakossági panasz érkezett a fővároshoz.

Hangsúlyozták továbbá, hogy a Fővárosi Önkormányzat támogatásával jelenleg kilenc helyszínen működik a hajléktalanok étkeztetését biztosító konyha. Három helyszínen utcai, közterületi étkeztetés működik. A főváros által fenntartott nappali melegedőkön - ahol összesen 3600 férőhely áll rendelkezésre - reggelit is kapnak a rászorulók - tették hozzá.    

A Fővárosi Önkormányzat a közterületi ételosztások és egyéb jótékonysági események engedélyezéséhez kapcsolódó koncepciót - többek között a Menhely Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei bevonásával - hamarosan elkészíti - olvasható a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.

Szerdán az Index írt arról, hogy hiába kérte, nem kapta meg az engedélyt az ételosztásra Budapesten jó néhány civil szervezet, ezért - hacsak a kérelmezők nem vállalják az illegalitás kockázatait - számos helyszínen, számos időpontban hiúsul meg a rászorulók megvendégelése.

Nem engedélyezik az ételosztást közterületeken

Publikálás dátuma
2014.01.16. 12:17
Hiába kérte, nem kapta meg az engedélyt az ételosztásra Budapesten jó néhány civil szervezet. Fotó: Bielik István/Népszava
Egységes koncepciót készít a főváros a közterületi ételosztások engedélyezéséről. Ennek elkészültéig viszont az egyedi, közterületen történő ételosztási kérelmeket egyelőre nem bírálják el - közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.

Közleményük szerint viszont Budapest közterületeinek csak egy részét kezeli a Fővárosi Önkormányzat. A kerületi önkormányzatokhoz tartozó területeken az érintett önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a hozzájuk tartozó közterületek használatának engedélyezéséről, így például az utcai ételosztásról is, mint ahogyan arra jelenleg is számos példa akad. A karitatív szervezetek pedig a közterületi ételosztás mellett saját területükön, intézményeikben is oszthatnak élelmet a rászorulóknak - tették hozzá.

Mint írják, "szó sincs arról", hogy a Fővárosi Önkormányzat adminisztratív eszközökkel akadályozná a rászorulók segítését, "nemes és támogatandó" gesztusnak tartják a karitatív akciókat, mint az ételosztások, több ilyen kezdeményezést támogatnak is. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a frekventált fővárosi közterületeken rendezett állapotok legyenek, és  megjegyezték, hogy az érintett fővárosi közterület rendeltetésszerű használatának biztosításával kapcsolatban számos lakossági panasz érkezett a fővároshoz.

Hangsúlyozták továbbá, hogy a Fővárosi Önkormányzat támogatásával jelenleg kilenc helyszínen működik a hajléktalanok étkeztetését biztosító konyha. Három helyszínen utcai, közterületi étkeztetés működik. A főváros által fenntartott nappali melegedőkön - ahol összesen 3600 férőhely áll rendelkezésre - reggelit is kapnak a rászorulók - tették hozzá.    

A Fővárosi Önkormányzat a közterületi ételosztások és egyéb jótékonysági események engedélyezéséhez kapcsolódó koncepciót - többek között a Menhely Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei bevonásával - hamarosan elkészíti - olvasható a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.

Szerdán az Index írt arról, hogy hiába kérte, nem kapta meg az engedélyt az ételosztásra Budapesten jó néhány civil szervezet, ezért - hacsak a kérelmezők nem vállalják az illegalitás kockázatait - számos helyszínen, számos időpontban hiúsul meg a rászorulók megvendégelése.