Nemcsak a pártok és a leendő jelöltek várhatják feszülten Áder János megszólalását, hanem a média és a közterületi reklámpiac egyes szereplői is. Miután ugyanis a választás napját 70-90 nappal előbb kitűzi az államfő, a hivatalos kampány (plakátragasztás, szórólapozás, politikai hirdetések) is megkezdődik a szavazást megelőző 50. napon. Noha közismert, a kormányoldal már tavaly tavasz óta erőteljes kampányt folytat, sőt, a kabinet közpénz milliárdokból finanszírozza az ön- és Fidesz-fényezést, az ellenzéki politikai szereplőknek csak meglehetősen korlátozott hirdetési lehetőségei lesznek az idei választási kampányban.
Alkalmanként 16 másodperc
Eredetileg a kormánypártok teljesen ki akarták zárni a kereskedelmi médiát a választási kampányokból, ám az EU kritikája és két alaptörvény-módosítás után végül úgy döntöttek: lehetnek politikai reklámok a kereskedelmi csatornákon, de csak térítésmentesen és erősen korlátozottan. Már ha egyáltalán úgy döntenek, hogy beszállnak a kampányba. Az új - ám gyakran változó - választási eljárási törvény szerint ugyanis az általános választást megelőző kampányidőszakban a nem közszolgálati televízióknak és rádióknak legkésőbb a választást megelőző 50. napon be kell majd jelenteniük a Nemzeti Választási Bizottságnak, ha politikai reklámot akarnak közzétenni. Ha a határidőig nem nyilatkoznak, akkor egyáltalán nem tehetnek közzé ilyet. A jogszabály szerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvánosságra hozza majd a nyilatkozó médiaszolgáltatók és a médiaszolgáltatások nevét, valamint az általuk biztosított időtartamot.
A közmédiában a politikai hirdetéseket három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra közötti idősávokban kell leadni, összesen pedig - a törvény értelmében - 470 perc reklámidőt kell szánni a pártok, további 130-at a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseire. Eközben a kereskedelmi csatornáknak - ha hajlandók ingyenesen reklámidőt adni - legalább a közszolgálati média által biztosított időkeret felét kell rendelkezésre bocsátaniuk, vagyis a pártoknak 235 percet, a nemzetiségeknek 65-öt.
Amennyiben azonban kizárólag a közmédiában lesz lehetőség az elektronikus kampányra, azzal nem sokra fognak menni a pártok, hiszen "az időtartam közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.)", ez pedig azt jelenti, hogy ha a Fidesz-KDNP, az ellenzéki összefogás, a Jobbik és az LMP országos listája révén 4 formáció kap lehetőséget a hirdetésre, akkor az a kampány 49 napja alatt (a választás napján már nem lehetne hirdetéseket leadni) egyenként 117,5 percet, naponta azonban kevesebb mint 2,4 percet jelenthet a listaállítóknak a megjelenésre. Mivel ezt még szét kell osztani az egyes közcsatornák - televíziók és rádiók - között, így már csak 48 másodperc, a napi három idősáv szerinti megoszlással pedig alkalmanként már csupán 16 másodperc marad a választópolgárok meggyőzésére. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció nem számít bele a pártok kampány-idejébe, vagyis a központi sikerpropaganda időbeni megkötés nélkül szólhat majd a televíziókból és a rádiókból.
Akár 5 milliós büntetés
Más médiumok, így például a lapok csak akkor közölhetnek fizetett politikai hirdetést, ha tarifáikat előre közzéteszik. Amennyiben legalábbis egy nyomtatott vagy online sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez kell eljuttatnia hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet nyilvántartásba vesznek, és közzétesznek. Ráadásul a lapoknak a választás napját követő 15. napig szintén az ÁSZ-t kell tájékoztatni arról, tételesen mikor, hány és milyen politikai hirdetést tettek közzé különböző felületeiken az egyes jelöltek és jelölő szervezetek megbízásából. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, ám, hogy mi minősül szabályosnak, és mi nem, azt majd az NVB fogja eldönteni, amely több mint 5 millió forintra is megbírságolhatja a szabályszegőket.
Jobbra lejt a pálya
Nem minősül gazdasági reklámnak, ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon - írtuk a minap. Ezt a választ adta legalábbis nemrég Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy írásbeli kérdésre. A szocialista Varga Zoltán még decemberben azzal fordult a tárcavezetőhöz, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény úgy fogalmaz: "nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el." A miniszter ennek ellenére azt állította: "a jogi szabályozás csak a gazdasági célú reklámra vonatkozik, politikai választási plakátra nem", utóbbi ugyanis "nem minősül gazdasági reklámnak".
Érdekes, hogy a fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben is foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat. A hivatalos magyarázat szerint erre közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hiszen az út menti hirdetések elterelhetik a sofőrök figyelmét. Csakhogy, miután az óriásplakátokra nem vonatkozott a tiltás, hamar felmerült a gyanú, hogy a korlátozás a kormánypárt mögött álló üzleti körök érdekét szolgálja, és valójában a közvilágítási, villany- és telefonoszlopok többségének hirdetési felületeit birtokló Esma reklámcég ellehetetlenítése volt a cél.
Továbbá az ellenzéki pártok köztéri hirdetéseinek korlátozása, hiszen a plakátpiac döntő része a Fidesz gazdasági holdudvarának érdekeltségébe tartozik. A választási eljárási törvény annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezekkel kapcsolatban korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja. Jelentős előnyt jelenthet a kormánypártoknak, hogy e reklámcégek szabad mérlegelése nyomán egy-egy ellenzéki indulónak lényegesen többe kerülhet egy-egy óriásplakát közzététele, mint a Fidesznek. A kormány persze mindeközben bárhol, mindenféle megkötés nélkül hirdethet, kampányolhat, méghozzá az adófizetők pénzén, ahogy tette az elmúlt csaknem négy évben, sokmilliárd forintért.
