Törvénytelen az Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről aláírt szerződés, mert Orbán Viktor társadalmi és parlamenti felhatalmazás nélkül kötötte meg. A miniszterelnök csak a jövő héten kéri majd a kormánya és később az Országgyűlés felhatalmazását az építkezéshez.
Vagyis, Orbán egyedül döntött a következő száz évet meghatározó energetikai projektről, ilyet pedig felelős kormányfő nem tehet - jelentette ki Józsa István. Az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta: Orbán többszörösen becsapta az embereket, mivel azt ígérte, hogy versenytárgyaláson választják ki a paksi beruházás kivitelezőjét, a tender kiírása azonban elmaradt.
Orbán olcsó paksi áramot is ígért, miközben az új paksi blokkokban termelt áram ára több mint a duplája lesz a mostaninak. A kormányfő tízezer, hazai kis- és közepes vállalkozásoknál létesülő új munkahelyről is beszélt a projekt kapcsán, eközben intézkedéseivel sorra teszi tönkre a vállalkozói réteget - sorolta Józsa István. A frakcióvezető-helyettes úgy véli: az atomerőmű bővítésének az ügyét a jövőben társadalmi bizalmatlanság övezi majd amiatt, hogy Orbán titokban, a lakosság véleményének a meghallgatása nélkül kötött háttéralkut az orosz féllel. Úgy, hogy korábban a mostani miniszterelnök, illetve a fideszes vezetők heves kirohanásokat intéztek Oroszország ellen.
Emlékezetes: Lázár János, Miniszterelnökséget jelenleg vezető államtitkár 2010-ben kijelentette: "Az Oroszországhoz való viszony (...) történelmi aspketusban (...) mindig értékválasztást is jelentett. Értékválasztást jelentett 1849-ben, értékválasztást jelentett 1918-ban és 1919-ben, értékválasztást jelentett 1945-ben, értékválasztást jelentett 1958-ban, Nagy Imre kivégzésekor, értékválasztást jelentett az elmúlt húsz év minden kormányzati döntése alkalmával. Aki Oroszországhoz közeledik, lehet, hogy gazdasági értelemben ennek a közeledésnek, ennek a korrekt kapcsolatnak nyertese, győztese, zsebeinek gyarapítója lesz, de fölad valamit a demokrácia, a szabadság, a szabadságjogok gyakorlása tekintetében. (...) Egy dolog soha nem jött keletről. A keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak."
Ezzel szemben Lázár tegnap az elmúlt negyven év legnagyobb üzletének nevezete a paksi beruházásról az orosz Roszatommal aláírt szerződést. Az államtitkár elmondta: a beruházáshoz kapcsolódó orosz kölcsön finanszírozható lesz, a Roszatom pedig igen jó áron építi majd az új paksi blokkokat. Hangsúlyozta: a hitel költsége nem fog beépülni az áram árába, mivel a kölcsönt a költségvetés állja majd. Szakértők ezt meglehetősen furcsa állításnak tartják.
Abban az esetben ugyanis, ha a beruházási kiadások nem jelennek meg az áramdíjakban, a kormányzat tiltott állami támogatásban részesíti majd az új rektorokat felépíttető állami vállalatot, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t. Akkor pedig, ha mintegy 6000 milliárd forintra becsült ráfordításokat tartalmazzák majd az áramdíjak, a jelenlegi 12 forint körüli kilowattóránkénti termelői ár helyett 30 forint feletti tarifával kellene számolni. Így a Pakson termelt áram lesz a legdrágább az országban.
Érdemes megjegyezni,hogy bár a kormányzat 3000 milliárd forint kölcsönt vesz fel Oroszországtól az építkezésre, ez nem a teljes beruházási kiadásokat jelenti. Egyrészt mert ehhez hozzáadódik a mintegy 600 milliárd forintos magyar önrész, emellett az építési munkálatokra tervezett összeg szándékosan alulbecsült, így az az építkezés előrehaladtával növekedni fog - állítják szakértők. Másrészt a két, egyenként 1200 megawattos új reaktor megépítése mellett járulékos költségekkel is számolni kell. Fejleszteni kell ugyanis az atomerőműhöz kapcsolódó elektromos hálózatokat, és a lehetséges exportot biztosító határkeresztező kapacitásokat.
Építeni kellene egy úgynevezett kiegyenlítő erőművet, amely az éjszakai felhasználási hullámvölgy és a fogyasztási csúcs közötti időszakokban "eltárolja" az energiát, hogy az atomerőmű folyamatosan működhessen. Emellett ki kell alakítani egy olyan, lehetőleg biomasszával működő, minimum 50 megawattos úgynevezett "fekete indítású" erőművet, amely az ország áramellátásnak az összeomlása esetén elegendő villamosenergiát biztosít a paksi atomerőműnek ahhoz, hogy újra beinduljon, s ennek segítségével ismét "talpra álljon" a hazai áramellátási rendszer. Mindez hozzávetőleg 3000 milliárd forint plusz kiadással járna. Így érné el a paksi beruházás összértéke a 6000 milliárd forintot, a kormányzat által hangoztatott 3000 milliárd forint helyett.
Lázár tegnap arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak (EU) semmilyen kifogása nem volt az ellen, hogy Magyarország és Oroszország megállapodjon. Közölte ugyanakkor azt is, hogy a szükséges együttműködés érdekében munkacsoportot alakítanak az EU energiaügyi főigazgatóságával. Ezzel kapcsolatban Józsa István hangsúlyozta: a hallgatás Brüsszel részéről nem belegyezés jele, a projekt elindításhoz szükség van az EU hivatalos egyetértésére.
Lázár azt is tudatta, hogy jövő szerdán tárgyalja a kormány a paksi erőmű megújításáról szóló orosz-magyar nemzetközi megállapodást, s miután ez megtörtént, az azt követő héten terjesztik az egyezményt az Országgyűlés elé jóváhagyásra. A fideszes politikus a paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi - nem pedig vállalati - hitelről azt mondta, Moszkva a piacinál (jelenleg ez 5-6 százalék közötti lehet) kedvezőbb kamatot ajánlott Magyarországnak. Arról azonban nem volt hajlandó beszélni, hogy a kölcsönt pontosan milyen kondíciókkal veszi fel az ország.
Ezenfelül az sem világos, hogy a kormány miként vehet fel hitelt az államkassza terhére, amikor éppen a Fidesz által megalkotott Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság a 2013-ashoz képest növekedne. A kormány abban reménykedik, ami eddig nem sikerült, hogy addigra csökkenő ágra kerül az GDP arányos államadósság.
Az orosz költségvetésnek még nincs meg a pénze
Régóta folynak a tárgyalások Oroszország és Magyarország között a paksi erőmű két új reaktorblokkjának megépítésére nyújtandó orosz hitelről - közölte szerdán Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter. Megerősítette, hogy a Magyarországnak nyújtandó hitel feltételeiről még folynak a tárgyalások.
Azt reméli, hogy az év első felében meghozzák a végső döntést - jegyezte meg. A szaktárca vezetője azt mondta, hogy Oroszország 9-10 milliárd eurós (mintegy 2,7-3 ezer milliárd forint) összegű hitelt tud nyújtani Magyarországnak. A hitelt tíz év alatt lehet lehívni, a törlesztési idő pedig 21 év. Az orosz pénzügyminiszter elismerte, hogy az orosz állami költségvetésnek jelenleg nincs 10 milliárd eurója a hitelre, az összeget később teremtik majd elő.
