A Szerbiáról szóló jelentést 528 képviselő támogatta, 43-an szavaztak ellene és 51-en tartózkodtak. A Koszovó eredményeit értékelő dokumentum pedig 485 képviselő támogatását nyerte el, 94-en szavaztak ellene, és 40 politikus tartózkodott.
Az európai uniós közvetítéssel tavaly kidolgozott szerb-koszovói megállapodásban Belgrád vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét, beleértve a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás területét is, valamint felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban. Pristina pedig azt, hogy helyhatósági választásokat ír ki Koszovó egész területén.
A Szerbiáról szóló EP-határozat történelmi lépésnek nevezi, hogy január 21-én kormányközi konferencia keretében elkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások. Ez az Európai Unió elkötelezettségéről tesz tanúbizonyságot Szerbia csatlakozása mellett - véli határozatában az EP. A dokumentum szerint Belgrádnak fenn kell tartania a reformok ütemét, mert ezen mérhető leginkább Szerbia integrációjának mértéke és a csatlakozási folyamat sikere. Az elfogadott szöveg külön méltatja Szerbia konstruktív hozzáállását a szomszédaihoz.
Koszovóval kapcsolatban az Európai Parlament arra az álláspontra helyezkedik, hogy a tavalyi év végén megtartott helyhatósági választások hatalmas előrelépést jelentenek a koszovói demokrácia számára. A Pristina és Belgrád között létrejött megállapodásról pedig a határozat kimondja: az mindkét fél felelősségét megerősíti annak érdekében, hogy folytassák a reformokat az uniós integráció érdekében.
Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint elvitathatatlan a Belgrád és Pristina közötti, uniós közvetítéssel zajló tárgyalások történelmi jelentősége, ennek ellenére Szerbiában "sok probléma van még napirenden".
A fideszes politikus szerint például idővel elkerülhetetlen lesz a szerb alkotmány módosítása, mert az továbbra is az ország szerves részének nyilvánítja Koszovót. Emellett Schöpflin szerint a belgrádi kormánynak mielőbb változtatnia kell "központosító gondolkodásmódján", vagyis kevésbé kellene beavatkoznia a Vajdaság autonómiájába.
A kérdésben Gál Kinga fideszes képviselő azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a vajdasági magyarságot érintő problémák sorsát, amelyeket a jelentés is nevesít.
A határozat vitájában Göncz Kinga, az MSZP EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy folytatódnia kell a Belgrád és Pristina közötti párbeszédnek, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a két ország uniós közeledésének üteme attól függ, hogy milyen gyorsan hajtják végre a megkötött megállapodásokat.
"A tárgyalások megkezdésével Szerbia fokozott megfigyelés alá kerül, az első naptól fogva bizonyítania kell, hogy erőfeszítéseket tesz a demokratikus értékek és az alapvető jogok tiszteletben tartása, a független igazságszolgáltatás biztosítása terén, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban" - tette hozzá a politikus.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében a Jobbik színeiben megválasztott Morvai Krisztina, valamint Gaudi-Nagy Tamás, aki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jobbikos tagja, tudatja: csaknem egy órán át tárgyaltak Szerbiáról és a délvidéki magyarság "drámai, sürgősen rendezendő" helyzetéről Stefan Füle bővítési biztossal, és egyértelművé tették, Szerbia nem lehet az Európai Unió tagja, míg ezt a kérdést nem rendezi.
"Szerbiának és az EU-nak választania kell a tárgyalásos megoldást hozó dél-tiroli út vagy az erőszakba torkolló koszovói út között" - áll a képviselők közleményében.
A politikusok közölték: tájékoztatták a biztost a Szerbiában élő magyarság jogfosztott helyzetéről, a jog és a valóság között feszülő ellentmondásokról, így többek között az önálló magyar egyetem hiányáról, a magyar nyelv használatának súlyos problémáiról, a munkaerőpiacon és a köztisztségek betöltése körében tipikus hátrányos megkülönböztetésről, az etnikai arányokat felborító betelepítésekről és a magyarellenes atrocitásokról is. A biztost emlékeztették, hogy mivel az EU a csatlakozás kiemelt feltételei közé emelte a jogállamiság elvét és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét és biztosítását, ezért az Európa Tanács e témában született határozatait is számon kell kérni Szerbián. Morvai és Gaudi-Nagy a délvidéki magyar közösség helyzetét bemutató dokumentumokat is átadott Stefan Fülének.
A bővítési biztos a közlemény szerint jelezte, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos szabályok érvényesülését folyamatosan figyelemmel kísérik a január 21-én érdemben megkezdődő EU-szerb csatlakozási folyamatban.
A közlemény tanúsága szerint a magyar EP-képviselők közül csak Morvai Krisztina és Kovács Béla, a Jobbik másik EP-képviselője szavazott nemmel a Szerbiát értékelő jelentésre, mert úgy ítélték meg, hogy abban egyetlen szó sem utal arra, hogy a legnagyobb lélekszámú szerbiai nemzeti kisebbség, a délvidéki magyarság helyzetét mielőbb rendezni kell.
Morvai Krisztina a jelentés vitájában szükségesnek nevezte, hogy a szerb csatlakozási tárgyalások során kérjék ki a civil szervezetek, jogvédő testületek és hatalmat nem gyakorló pártok véleményét is, illetve vétót követelt mindaddig, amíg "vége nem lesz a délvidéki testvéreink elleni tömeges jogsértéseknek" - tudatták a politikusok.