Kisebb mértékben nőtt az illegális dohánypiac

Publikálás dátuma
2014.01.17. 12:28
"A feketepiac jelenléte nem tagadható." Fotó: Lisa Maree Williams/Getty Images
A GfK által közzétett feketepiaci adatok forgalmi adatokkal történő összevetése alapján elmondható, hogy az illegális dohánypiac aránya ugyan nőtt, az adatok mélyebb elemzése azonban jóval árnyaltabb képet mutat. A Magyarországon nem adózott cigaretták arányára vonatkozó mutató 2012. évi 5,8 százalékról 2013 végére 11,8 százalékra nőtt, amelyből 11,3 százalék volt a külföldön adózott, 0,5 százalék pedig hamis termék. A százalékok közötti duplázódás azonban nem jelenti az illegális forrású, cigarettaszálra lebontott dohányfogyasztás megduplázódását.

2012-ben a legális cigarettafogyasztás 11,162 milliárd szálat tett ki. Ennek az 5,8 százaléka hozzávetőleg 650 millió szál. A 2013-as kiskereskedelmi mennyiség pedig 9,156 milliárd szál, aminek a 11,8 százaléka 1 080 millió szál. A két adatot összevetve szemmel látható, hogy a százalékok duplázódása jóval kisebb mennyiségi növekedést takar.

A dohánytermékekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy esetükben a fogyasztási paletta összetett, az egyes termékek forgalma egymáshoz viszonyítva is folyamatosan változik.

Ha a cigarettához a fogyasztási dohányt is hozzászámítjuk (a mennyiségből sodorható cigarettaszálra átszámítva), akkor a 2012. évi 18,1* milliárd szálas fogyasztás 2013-ra 17,2* milliárd szálra csökkent, ami 5 százalékos fogyasztáscsökkenés (ennyi a leszokás + feketepiac felé fordulás). A csökkenésen túl a szám azt is mutatja, hogy a legális fogyasztási piacot szálmennyiségben mérve a fogyasztási dohánypiac aránya a 2012. évi  38 százalékról 2013-ra 47 százalékra nőtt, tehát a kutatás alig több mint a teljes dohánypiac felét fedi le, ezért az arányok is félrevezetőek lehetnek.

Ezért is különösen fontos, és árnyalja a képet, hogy a kutatás mellé először elvégzett kiegészítő kutatás, ami a kisebb településeken a háztartási szeméthez is hozzáfért, és a csomagolt fogyasztási dohány adózatlan arányát is képes volt valamilyen szinten becsülni, a fogyasztási dohányokra mindössze 2,2 százalék adózatlan arányt (fenti logikát követve, ennyiből kb. 175 millió szál sodrott/töltött cigaretta készíthető) hozott ki.

Ha teoretikusan összeadjuk a 2013-ban mért nem adózott mennyiségeket: 1 080 millió szál cigaretta, + 175 millió szálnyi fogyasztási dohány = 1 255 millió szál, ami a 17,2 milliárdos legális piacnak 7,3 százaléka. Ezzel a kimutatással két probléma van:

1. Nincs előzetes adat, amivel össze lehetne hasonlítani, ezért az ilyenkor igazságosabb trendelemzésre csak a kiegészítő kutatás esetleges megismétlése esetén lenne lehetőség.

2. Ez a szám annyiban megtévesztő, hogy a kutatás nem tudta mérni azt a fogyasztási dohánymennyiséget, amely nem került csomagolásba, hanem teljesen illegális beszerzés és forgalmazás keretében került a felhasználókhoz (pl. dohányföldekről eltulajdonítva).

A GfK által közölt 11,8 százalékos, Magyarországon nem adózott cigaretta arányból le kell vonni a külföldről legálisan, pl. "bevásárló turisták" által behozott, majd belföldön elfogyasztott, így a mérésbe bekerülő cigarettát (ha a szomszédos országban olcsóbb a cigaretta, többen vásárolnak ott, ha Magyarországon olcsóbb, akkor itt vásárolnak több cigarettát), ami szintén árnyalja az összképet.

A feketepiac jelenléte azonban nem tagadható. Éppen ezért a NAV a dohánytörvény kihirdetése óta készült arra, hogy az erőforrásait a legeredményesebben fordítsa az ellenőrzésekre. Az illegális behozatal, illetve az illegális előállítás megakadályozása céljából a pénzügyi nyomozók és a pénzügyőrök szorosan együttműködnek, illetve a kapcsolatuk szorosabbá vált a rendőrséggel és más közreműködő személyekkel (például Magyar Posta, internetszolgáltatók).

A NAV pénzügyőrei az illegális cigarettaforgalom megakadályozása érdekében folyamatos ellenőrzéseket végeznek nem csak a határátkelőhelyeken, hanem belterületen, közúton, piacokon, illetve közterületeken egyaránt. Ennek eredményeképpen 2013-ban a NAV 2 millió szál cigarettával többet foglalt le, mint az előző évben, ugyanakkor az illegális vágott dohány kereskedelmének visszaszorítása érdekében a postahivatalokban is végez ellenőrzéseket.

Szerző

Surányi távozik a CIB Bankból

Publikálás dátuma
2014.01.17. 10:22
Fotó: Bielik István/Népszava
Január végén több mint tizenhárom év után távozik a CIB Banktól Surányi György, ahol legutóbb a felügyelő bizottság elnöki pozícióját töltötte be - tájékoztatott péntek reggeli közleményében a bank vezetősége. 

A bank közölte, hogy Surányi György kimagasló szerepet töltött be a CIB és az Intesa Sanpaolo számára végzett munkája során egy olyan időszakban, amikor a bankcsoport jelentős növekedést ért el a közép- és kelet-európai régióban. A CIB Bank felügyelő bizottság új elnökének nevét hamarosan közzéteszi.

A bank vezetősége nevében Fabrizio Centrone, a CIB Bank vezérigazgatója méltatta Surányi szerepét, hozzátéve, hogy az összes munkatársával együtt szeretné háláját kifejezni, hogy oly sok éven keresztül volt lehetősége együtt dolgozni vele. Gratulált Surányi 60. születésnapjához, és egészséget, sikereket kívánt neki jövőbeli céljaihoz.

Surányi korábban 1990 és 1991 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt még államtitkárként, majd később még egyszer volt a jegybank elnöke 1995 és 2001 között.

1995-ben jegybankelnökként fontos szerepet játszott a magyar gazdaság megbomlott egyensúlyának visszaállításában, majd a kiigazító intézkedések következtében megugró infláció leszorításában is, illetve a forint teljes konvertibilitásának megteremésében. Második jegybankelnökségének kezdetével vezették be a forint csúszóleértékelését, és 4,5 százalékos lebegtetési sávját. Jegybankelnöksége alatt folytatódott a magyar tőkepiacok liberalizációja.

2007-ben, Járai Zsigmond mandátumának lejártával felmerült, hogy újra Surányi kerülhetne a jegybankelnöki posztra, ám Gyurcsány Ferenc akkor miniszterelnök Simor Andrást választotta.

2009-ben, amikor Gyurcsány bejelentette, hogy távozik a kormányfői posztról, és átadja a helyét egy olyan miniszterelnöknek, aki képes parlamenti többséget biztosítani az elengedhetetlenül szükséges gazdaságpolitikai kiigazításnak, Surányi György neve is felmerült a lehetséges jelöltek között. Ő ugyanakkor azt szabta feltételül, hogy valamennyi parlamenti párt valamilyen fokon támogassa. A Fidesz azonban előrehozott választásokat követelt, így Surányi nem vállalta a megbízatást – összegezte a volt jegybankelnök és CIB–vezető eddigi pályafutását a hvg.hu.

Szerző

Leminősítette Szerbiát a Fitch

A spekulatív sávon belül még mélyebbre minősítette vissza Szerbia államadós-osztályzatát pénteken a Fitch Ratings, elsősorban a közfinanszírozási rendszer állapotának folyamatos romlásával indokolva a lépést.

A nemzetközi hitelminősítő pénteken Londonban közölte, hogy a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamidejű szerb államadósság kockázati besorolását az eddigi "BB mínusz"-ról egy fokozattal "B plusz" szintre rontotta, stabil kilátással.

A Fitch ugyanilyen mértékben minősítette vissza a kereskedelmi adósokra megállapított besorolási országplafont, a rövid lejáratú devizakötelezettségek "B" osztályzatát ugyanakkor megerősítette.

A hosszú futamú szerb adósosztályzat a Fitch pénteki lépése előtt is a befektetési ajánlású kategória alatt volt; a leminősítés utáni új besorolás már öt fokozattal marad el a befektetői "BBB" alapsáv alsó szélétől.

Szerző