Zenei központosítás

Felszámolná a Magyar Állami Operaház, a Művészetek Palotája (Müpa) és az elsősorban vidéki koncerteket szervező Filharmónia Magyarország függetlenségét a kormány, és közös ernyőszervezet alá szervezné a komolyzene legfontosabb intézményeit. Az erről szóló előterjesztést szerdán tárgyalja a kormány, értesült egy internetes portál.

Az egymilliárd forintos költségvetésű új központ 2014. július 1-jén állna fel, az intézményrendszer 2015. januárjára alakulna át teljesen. Az Opera és a Zeneakadémia üzemeltetése teljesen átkerülne át az új központhoz. A Filharmónia és a Müpa esetében a változás a tulajdonosi jogokat érintené, vagyis az új központ az általa kinevezett vezetőkön keresztül érvényesíthetné az akaratát. Az előterjesztést a hírek szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Batta András jegyzi. Batta - aki a hírek szerint a központ vezetője lenne - novemberig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora volt, majd komolyzenei kormánybiztos lett.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem kommentálta a hírt. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója lapunk kérdésére közölte: Az Operát a kormánybiztosi előterjesztés megírásába nem vonták be, annak szövegét szerdán kapta kézhez, melyről nincs felhatalmazása nyilatkozni. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztés szövege gyökeresen eltér attól a tematikától is, amelyről korábban, érintőlegesen szót váltott a Müpa, az Operaház és a Zeneakadémia vezetése. Az Opera tavalyi mutatói alapján teljesítőképessége csúcsára érkezett, látogatottsága pedig megkétszereződött: az Erkel Színház újranyitásával és társadalmi felelősségvállalási programjaival - a párizsi mellett - a világ egyik legnagyobb integrált operaházává vált.Mivel intézményes formában Magyarországon egyetlenként felel az opera- és balettjátszásért, önállóságának megtartása szolgálja a racionális gazdálkodást. Ókovács a nyilvánosságra került struktúrához hasonlóról nem tud a világban. Hangsúlyozta, a bécsi holding, amely kiszolgálja a Staatsopert, a Volksopert és a Burgtheatert, sem művészi, sem pénzügyi, sem szervezeti kérdésekben nem gyámja a három színháznak.

Szerző

Megregulázzák az NSA-t

Publikálás dátuma
2014.01.18. 06:41
Barack Obama közölte, az Egyesült Államok egyoldalúan nem szerelheti le hírszerzését FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK WILSON
Barack Obama tegnap az igazságügyi minisztériumban jelentette be, hogy korlátozzák a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tömeges telefonos adatgyűjtését, amelyről Edward Snowden kiszivárogtatásaiból értesült a világ. Obama elnöki rendelete alapján a jövőben a baráti, szövetséges államok vezetőinek telefonját sem hallgatják le.

Obama két tűz közé került, egyfelől ő maga is bírálja az elektronikus hírszerzésre szakosodott NSA túlterjeszkedését, másfelől, mint hangsúlyozta, elnöki felelőssége, hogy az Egyesült Államok biztonságát fenyegető veszélyeket elhárítsa. Snowden nagy visszhangot kiváltott tavalyi leleplezései nyomán rendelte el a demokrata elnök az NSA tevékenységének felülvizsgálatát. Obama közölte, fél éve dolgozik a titkos adatgyűjtési programok áttekintésével megbízott független szakértői bizottság. Az öttagú testület tavaly decemberben 46 ajánlást terjesztett Obama elé, de a tömeges adatgyűjtés teljes felfüggesztését nem javasolták. Az elnök rámutatott, célja, hogy helyreállítsa a hírszerzés iránti bizalmat, miközben a magánélet és a szabadságjogok védelmére is nagyobb hangsúlyt helyeznek.

Áttekintve az amerikai hírszerzés történetét, Obama elismerte, hogy a mai - szinte korlátlan - technikai képességek birtokában a hírszerzés túlterjeszkedett. Az elnök mindazonáltal rámutatott, nem függesztheti fel teljes mértékben az elektronikus kémkedést, mivel annak katasztrofális következményei lennének. Az NSA, szögezte le, tiszteletben tartja a hatályos törvényeket.

Obama elnöki rendeletet adott ki arról, hogy a jövőben az NSA csak konkrét bírósági felhatalmazás alapján ellenőrizheti az amerikaiak telefonhívásainak metaadatait. Az elnök azt szeretné, ha ez az adatbázis kikerülne a kormányzati ellenőrzés alól, de még nem döntött arról, hogy a szolgáltatók vagy független szerv tárolná az összegyűjtött metaadatokat (a hívó és a hívott fél száma, a hívások időtartama, nevek nélkül). Obama bejelentette azt is, hogy a jövőben szövetséges, baráti államok vezetőinek hívásait nem monitorozzák. Ha kíváncsi valamelyik kollégája véleményére, maga fogja felemelni a telefont. Nyomatékosan leszögezte, rendelete értelmében a külföldi titkos adatgyűjtést csak nemzetbiztonsági indokkal rendelhetik el, nem használhatják üzleti, kereskedelmi előnyszerzésre, a bírálók megfélemlítésére.

Obama beszédében újfent kijelentette, az Egyesült Államoknak valóságos ellenségekkel és fenyegetésekkel kell szembenéznie, így nem mondhat le a digitális hírszerzésről. Washington, jegyezte meg, nem szerelheti le egyoldalúan saját hírszerzését, miközben mások is ugyanazt teszik, azok is, akik nagyon "meglepődtek" Snowden leleplezésein. Az amerikai elnök jelezte, tisztában van azzal, hogy az első szuperhatalommal szemben nagyobbak az elvárások. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a mobiltelefonok korában a magánélet szentségét nem csak a kormányzat, hanem a nagy korporációk is veszélyeztetik. Változásokat helyezett kilátásba a titkos hírszerzési bíróság, a FISA működésében is.

Edward Snowden ügyében Obama nem foglalt állást, mondván, folyamatban lévő vizsgálatról van szó. Jelezte ugyanakkor, hogy államtitkok szenzációhajhász közzététele többet ártott, mint használt. A kiszivárogtató az elnök beszédének előestéjére is tartogatott egy szenzációt: egy frissen nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült, hogy az amerikai ügynökségek naponta majdnem 200 millió sms-üzenetet gyűjtenek be világszerte.

Szerző

Washington aggodalmait sorolta Colleen Bell

Publikálás dátuma
2014.01.18. 06:40
Colleen Bell a bizottság előtt FOTÓ: MTI/POGÁR DEMETER
Többen is bírálták a magyar kormányt a washingtoni szenátus külügyi bizottságában, ahol csütörtökön Barack Obama norvégiai, izlandi és magyarországi nagykövetjelöltjét hallgatták meg. A Budapestre jelölt Colleen Bradley Bell hangsúlyozta, fáradhatatlanul fog dolgozni a közös, demokratikus értékek megőrzéséért. 

A jövendő budapesti misszióvezetőről a meghallgatást vezető Chris Murphy demokrata szenátor elmondta, Bell tévéproducerként, számos társadalmi szervezet igazgatósági tagjaként kiváló referenciákkal rendelkezik a nagyköveti poszt betöltésére. A nagykövetjelölt bevezetőjében rámutatott: az Egyesült Államok és Magyarország szoros szövetségesek, partnerek az EBESZ-ben és a NATO-ban, jó a katonai-rendőri együttműködés, amerikai cégek 9 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon.

Colleen Bell hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben Washington többször is nyíltan jelezte aggodalmát a fékek és ellensúlyok rendszerének eróziója, néhány kulcsfontosságú intézmény függetlenségének gyengülése miatt. Úgy vélekedett, hogy a nagyarányú törvénykezési-alkotmányos változtatások aláásták a nemzetközi befektetői bizalmat, a magántulajdon védelméhez való jogot, gyengítették az igazságszolgáltatás függetlenségét. Rámutatott, hogy az aggodalmakat nem csak Washington vetette fel, hanem az Európai Unió különféle szervezetei is.

Nagykövetként, mint ígérte, a közösen vallott, demokratikus értékek megőrzéséért fog dolgozni, nem hallgatja el aggodalmait, s sürgeti a magyar kormányzatot, hogy működjön együtt a nemzetközi partnerekkel és a civil társadalommal. Elismerte, hogy a demokráciák különbözőek, de vannak közös alapértékek, így a pluralizmus, amelynek megőrzését fontosnak tartja. Aláhúzta, hogy az Egyesült Államokban aggodalmat kelt a szélsőségesség erősödése Magyarországon.

Ben Cardin marylandi demokrata szenátor a nagykövetjelöltet kérdezve bírálta a magyar kormányt, amiért nem ítéli el a szélsőségesség, antiszemitizmus megnyilvánulásait. Mint mondta, más országokban is vannak hasonló jelenségek, de a kormányok ott erélyesen fellépnek ellene. Mint hangsúlyozta, az Egyesült Államok ezt várná el a magyar kormánytól is, s Bellnek, mint új nagykövetnek nagy lesz a felelőssége, hogy megmondja a véleményét, ha szükséges. A nagykövetjelölt megerősítette, szaván fogja a magyar kormányt, amely ígéretet tett, hogy nem lép szövetségre a Jobbikkal.

John McCain republikánus szenátor azt kérdezte Belltől, mit csinálna másképp, mint elődje? Többször is rákérdezett, a nagykövetjelölt szerint melyek az Egyesült Államok itteni stratégiai érdekei? McCain kérdése nyomán derült ki, tavaly márciusban Bell már járt Magyarországon. Tim Kaine demokrata szenátor aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmus magyarországi erősödése miatt, s szorgalmazta a sajtószabadság erősítését.

A 46 éves Colleen Bell férjével, négy gyermekével érkezik Budapestre. A "Gazdagok és szépek" szappanopera producere a Washington Post legutóbbi összegzése szerint a 2012-es kampányban 291 ezer dollár adományt gyűjtött a Demokrata Párt jelöltjeinek támogatására. Washington utoljára a rendszerváltást követően nevezett ki karrierdiplomatát budapesti nagykövetnek.

Szerző