MOB: aggályos a működés

A Magyar Olimpiai Bizottság működése továbbra is aggályos, konkrétan: törvénytelen. Mint ismert, Dr. Török Ferenc bíróságon támadta meg a szervezet 2012. február 26-ára összehívott közgyűlésének határozatait, és az ügy azóta sem zárult le. A Fővárosi Ítélőtábla a héten például elutasította Storcz Botond perbelépési kérelmét. Miért akar a kiváló kajak-kenus szakember részt venni a perben? Nem tudni, de van ennél még érdekesebb kérdés is.

A Fővárosi Ítélőtábla elutasítja Storcz Botond perbelépési kérelmét - olvasható a keddi végzésről készül jegyzőkönyvben. Akik lemaradtak volna a magyar sport egyik legfontosabb, de bonyolultsága miatt kevesek ingerküszöbét elérő ügy előzményeiről, azok számára is megfogalmazódhat a kérdés: a magyar kajak-kenu válogatott vezetőedzője milyen oknál fogva akarhat részt venni egy perben, amihez eredetileg semmi köze?

A válaszhoz a kezdetekhez kell kanyarodnunk. 2011-ben a Parlamentben elfogadták az új Sporttörvényt, amelynek részeként a Magyar Olimpiai Bizottság jogköreit kiszélesítették, gyakorlatilag az ebben az országban zajló mindenféle sporttevékenység a fennhatósága alá került, a kutyaszánhúzók utánpótlásától kezdve, a labdarúgó akadémiák működésének ellenőrzésén át az összes sportszövetség pénzügyéjéig minden fölött diszponál. Persze az előkészítésre, átmenetre időt nem hagytak, futtában zajlott minden, de annyira, hogy még arra sem vették a fáradtságot, hogy a változásokról szóló MOB-közgyűlésre időben és szabályszerűen postázzák a meghívókat. Dr. Török Ferenc, aki amellett, hogy öttusázóként kétszeres olimpiai bajnok lett, a civil életben is szép karriert futott be, hogy mást ne mondjunk, jogászként aktív részese volt a korábbi sporttörvények megalkotásának. Mármost jogérzékét bántotta, hogy a egyesületi jogot sértve boronálták össze 2012. február 26-ára a közgyűlést, illetőleg, hogy az átmenet totális zűrzavart okozott a magyar sportban (egymásnak ellentmondó határozatok sora hátráltatja a jogszerű működést), ezért a bíróságtól kérte, hogy a jogi aggályokra tekintettel helyezze hatályon kívül a rendelkezéseket.

Első fokon pert nyert, a bíróság kimondta, a közgyűlést szabálytalanul hívták össze, emiatt az ott született valamennyi döntés érvényét veszti; a további problémákat a bíróság egy három oldalas dokumentumban rögzítette, ezek részben módosításra kerülte, de érdemben azzal - az ítéletre tekintettel - nem foglalkozott.

Az olimpiai bizottság új vezetésében, persze, nem okozott osztatlan sikert Török fellépése, MOB-tagságától visszahívták, s a problémákat egy olyan trükkel próbálták "megoldani", hogy a megüresedett MOB-tagsági helyét megkapó Storczcal szerették volna visszavonatni azt a keresetet, amit Török nyújtott be.

Storcz Botond perbelépési kérelmet, valamint a keresettől elálló nyilatkozatot terjesztett elő. Tegnap föltelefonoztuk Storcz Botondot, aki épp aznap kapta kézhez a végzést, de azt még nem nyitotta ki. Arra a kérdésre, hogy mi az ő szerepe az ügyben, azt felelte, mivel Török Ferenc MOB-tagságát ő örökölte meg, annak automatikusan részese lett. Arra utalt, mintha kvázi belekeveredett volna. A jelek szerint nemigen foglalkoztatja a dolog.

Ez a kisebbik baj, érdekesebb, hogy a MOB efféle kisstílű megoldásokkal próbálja kivonni magát a felelősség alól.
"A perbeli jogviszonyban a polgári jog szablyai szerint fogalmilag kizárt a jogutódlás" - rögzíti az Ítélőtábla. Fellebbezés benyújtására 15 nap áll rendelkezésre.
"A magam részéről az ügyről egyebekben nem óhajtok nyilatkozni. Csupán annyit kérdeznék: a MOB-ban, miért rám haragszanak, miért én vagyok az ellenség, amikor én csak segíteni kívánok, hogy törvényesen működjön az ország legfőbb sportszervezete, inkább azokra kell haragudni, akik a szabálytalanságokat elkövetik" - vetette fel lapunknak Török.
A kérdés jogos, és válasz nincs rá. Csak remélni lehet, hogy nem az: a zavarosban jobban lehet halászni.