Előfizetés

A Raiffeisen marad Magyarországon

A Raiffeisen úgy tekint hazánkra és a magyar piacra mint egy lehetőség – mondta el a Hír Televízió szombat esti Bruttó című műsorában Kementzey Ferenc a leánybank vezérigazgató-helyettese. Korábban Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály gazdasági miniszter 2-5 bank kivonulását jósolta a hazai piacról, konkrétumok nélkül. Ezek egyike a piac szerint az osztrák gyökerű Raiffeisen lehetett volna. Állítólag egy eurós(!) ajánlat érkezett az egyik magyar banktól a magyarországi és az ukrán érdekeltség átvételére.

Az osztrák anyabank döntésének értelmében azonban nem vonul ki, hanem Magyarországon marad a Raiffeisen leányvállalata. Ezzel kapcsolatban a Hír TV-ben a vezérigazgató-helyettes azt mondta, a kérdést vizsgálva távolabbról kell szemlélni, hiszen a Raiffeisen egy nemzetközi bankcsoport, a magyar leánybank pedig egy regionális stratégia részeként működik. „Nyilván megnéztünk ajánlatokat, voltak ajánlatok, ez igaz, ugyanakkor úgy döntöttünk, hogy ezekkel nem élünk.”

Melyek a problémák, és melyek a lehetőségek – tette fel a kérdést Kementzey. A problémák közé sorolta a magas bankadót, és azt hogy a válságjelenségek miatti hitelportfólió nagy költségekkel jár. Hozzátette viszont, hogy a magyar piac sok lehetőséget is tartogat.

Lehetőségként tekint azonban arra, hogy a cégnek komoly piaci részesedése van az országban, „több mint ezer milliárd forintos betétállományt kezelünk, a vállalati üzletágban 11 százalékos piaci résszel a harmadik legnagyobb bank vagyunk, a lakossági üzletágban egy 6 százalék körüli piaci részünk van”. – Érzékeljük, azt, hogy lehet egy gazdasági fordulat, egy kis növekedés a következő években, ami egy kereskedelmi bank számára fontos dolog – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy mit kezdenek egy esetleges következő ajánlattal, úgy felelt, „azt gondolom, hogy kapitalizmusban olyat soha nem lehet mondani egy bankcsoportról, hogy nem néz meg ajánlatokat, és nem gondolkodik ajánlatokon.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen területeken érdemes mégis maradniuk, úgy fogalmazott, vannak nagyon nyereséget hozó területeik, mint például a private-banking, a vagyonosabb magánügyfelek komplex kiszolgálása, ahol a bank nagyon jól teljesít.

Ugyanakkor akadnak olyan részek is, amelyek a regionális stratégia részeként, egy jó mutatókkal rendelkező bankcsoport keretein belül szolgálhatók ki normálisan, ezektől megválni szintén nehéz. Ilyen a nemzetközi ügyfelek kiszolgálása 20 országban, „ha ebből egy ország hiányzik, az egy nehezebb helyzetet teremt” .

A jelenlegi gazdasági és adópolitika mellett nem tartja vonzónak az országot a banki tőkebefektetés szempontjából. Véleménye szerint a megoldást a bankadó enyhítése jelentené, de erre egyelőre nem látnak jelet – mondta Kementzey a Hír TV műsorában.

Közölte, a csoport egy tőkeemelésen dolgozik, ami a tőkebázis megerősítését hivatott szolgálni. „Az elmúlt években is a vállalati üzletágban világos stratégiánk volt, ugyanakkor a kereslet kisebb volt” – jegyezte meg. Most azonban látnak némi fordulatot, az MNB-nek és a gazdasági mutatóknak köszönhetően.

Az MVM-nél diktálhatták, mi legyen a mérnökök véleménye Paksról- Íme egy dokumentum

Publikálás dátuma
2014.01.18. 20:52

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-hez tartozó cég számítógépén írták meg azt a nyilatkozatot, amely pár órával később a Magyar Mérnöki Kamara paksi bővítésről szóló állásfoglalásaként jelent meg a sajtóban – derítette ki a Cink.hu. 

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló bejelentést rövid időn belül az ellenzéki pártok és a gazdasági, valamint energetikai szakértők rácsodálkozása és kritikája követte. Mondhatni egyetlen úgymond szakmai kivételt a Magyar Mérnöki Kamara szerdai levele jelentett, melyet mind Word, mind pdf formátumban a sajtó rendelkezésére bocsátottak. Igazságügyi szakértők talán, amúgy más nem kezdi a dokumentumok adatlapjával a tartalomelemzést, a Cink.hu mégis kíváncsi volt a levél szerzőjére, keletkezésének körülményeire. És láss csodát, kiderült, hogy az MVMI Informatika Zrt. által üzemeltetett számítógépen fogalmazták meg azt a nyilatkozatot, amelyben a Magyar Mérnöki Kamara egyértelműen kiáll a kormány által a napokban bejelentett 5-6 ezer milliárdos atomerőmű-beruházás mellett. A cég honlapján azt írják, ők felelnek az MVM Csoport tagvállalatai számára nyújtott informatikai szolgáltatásokért. A holdingnak a 2013. júliusában alapított MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. is tagja, ők felelnek az új blokkok létesítésének előkészítéséért. Vagyis egy kimondottan MVM-hez köthető gépen szerkesztették a dokumentumot.



A közleményt minden valószínűség szerint Zarándy Pál írta, a nyilatkozat végén az ő neve van feltüntetve nukleáris ügyekért felelős kapcsolattartóként, illetve a Word dokumentum tulajdonságai közt „ZP" monogramú szerző szerepel. Zarándy komoly energetikai szakértő, 1968-tól 2002-ig az ERŐTERV alkalmazásában állt, 1999-től 2006-ig a Magyar Atomfórum Egyesület elnökeként tevékenykedett, 2009 óta a kamara elnöki tanácsadója, amúgy nyugdíjas.

A Cink.hu kamarához közel álló forrása azt állítja, a nyilatkozat először az MTI-hez került, csak ezután jutott el a területi és tagozati elnökökhöz, illetve a választmányhoz. Tehát lehetséges, hogy Zarándy egyedül fogalmazta a nyilatkozatot, amelyhez ilyen módon a paksi atomerőművet birtokló, így a beruházástól korántsem független, állami tulajdonban lévő MVM-nek is köze van.

A kamara vezetését egyébként több szál fűzi a jelenlegi kormánypárthoz: Barsiné Pataky Etelka elnök korábban Fideszes képviselőként ült az EP-ben, a szervezet hivatalos kiadványát, a Mérnök Újságot pedig a Heti Válasz Kiadó Kft. adja ki.
2012-ben a trafitörvényről derült ki, hogy a Lázár Jánoshoz köthető Continental Zrt. gépén írták. A fentiek tekintetében legalábbis érdekes, hogy Bayer Zsolt Kuss! című publicisztikájában a nyilatkozatra mint komoly szakértői véleményre hivatkozik. Zarándy Pál a napokban a Hír TV-n nyilatkozott a beruházásról a kamara nevében – írja a Cink.hu.

A kamara honlapján egyébként komplett eszmefuttatás van arról, miért fontos az etika a mérnöki pályán. Így fogalmaznak:
A mérnök:
- valamennyi szakmai kapcsolatában őrizze meg a legteljesebb függetlenségét
- bízzon meg a más mérnök által végzett szakszerű munkában és ismerje el mások szellemi tulajdonát
- szakmai tevékenységében ne befolyásolják azzal ellentétes érdekek

A Magyar Mérnöki Kamara levelében üdvözli a paksi nukleáris erőmű-kapacitás fenntartásáról szóló megállapodást. Mint írják, az orosz-magyar kormányközi megállapodás megszünteti a bizonytalanságot a paksi atomerőmű termelőkapacitásának hosszú távú fenntartását illetően. A kamara elégedett, hogy a rövid idejű megtérülésben érdekelt banki finanszírozás helyett kormányközi (hitel)megállapodás és a „felelős politikai tényezők stratégiai kötelezettségvállalása” segíti a beruházást.

A gazdák panaszkodtak, a kamarai elnök mellébeszélt

Spekulánsok húzzák ki a gazdák alól a földet, hiányzik a helyi földbizottságok megalakítását szabályozó rendelet, elégedetlenek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet munkájával - ömlöttek a panaszok az agrárkamarai küldöttektől. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöke helybe ment a heves megyei Demjénbe, hogy a NAK Heves megyei küldötteivel és osztályelnökeivel megismertess a kamara vezetésének jövőre vonatkozó elképzeléseit. 

A tanácskozáson a megyei gazdálkodók, és feldolgozóipari szakemberek elmondhatták problémáikat, javaslataikat is. A Heol.hu beszámolója szerint a felemlegetett sérelmek orvoslására még várni kell, a kamarai elnök egyenlőre nem kíván érdekvédőként fellépni.

Az elnök előbb beszámolt arról, hogy a kamarához kerültek a falugazdászok, s ismét hozzájuk került az őstermelői igazolványok kiállítása is. Ennek értéke 2000 forint, így a legkisebb tagok a tagdíjjal egyenértékű szolgáltatást kaptak, de ezen kívül is sok segítséget kaphatnak a tanácsadóktól és a falugazdászoktól. Elmondta, az ezévi tagdíjat nem február közepéig, hanem május közepéig kell befizetni. Szeretnék kiszűrni az ál-őstermelőket, ehhez különböző adatbázisokat fognak fölhasználni.
Sok kérdés és észrevétel érkezett a földtörvényhez kapcsolódóan. Így például országszerte sürgetik a helyi földbizottságok megalakítását, ehhez azonban még hiányzik a végrehajtási rendelet. Több küldött arra panaszkodott, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem adja el a beékelődött, 3 hektárnál kisebb földdarabokat a szomszédoknak, holott erre törvény is született.

Mások azt észrevételezték, hogy spekulánsok húzzák ki a gazdák talpa alól a talajt, méghozzá úgy, hogy kinézik az egyben meghirdetett földcsomagokat, majd bevásárolják magukat az azok között szereplő osztatlan közös tulajdonba, s akár 10 négyzetméternyi parcella megszerzésével is jogot formálhatnak a vásárlásra. Ennek megakadályozását is kérték a kamarától.
A gazdák fölhívták a figyelmet arra az anomáliára is, hogy egyes agrárcégek törzstőkéje mögött földtulajdon áll. A tulajdonrész megszerzésével egyes nagyvállalkozók, nem helyi gazdák több ezer hektárhoz juthatnak

Győrffy Balázs elmondta, a hazai agrárium nagy problémája a bérleti díjak rendszere, ezek révén óriási összeg áramlik ki a szektorból. Szerinte leginkább a föld öröklésének és az ahhoz kapcsolt művelési kötelezettségnek szabályozásával lehetne megakadályozni azt, hogy a föld befektetés, s ne termelőeszköz legyen.