Erőddé változtatták Szocsit

Publikálás dátuma
2014.01.21. 06:53
Putyin Oroszországa minden idők legdrágább olimpiáját rendezi FOTÓ:EUROPRESS/GETTY IMAGES/JUAN CARLOS MUNOZ
Rendkívüli biztonsági intézkedéseket rendeltek el Oroszországban, a Szocsiban február 7-től megrendezendő téli olimpia idejére. Szakértők azonban figyelmeztetnek arra: az iszlám szélsőségesek mindent elkövetnek azért, hogy az olimpián látványos terrorakciókkal hívják fel magukra a figyelmet. Nem éppen biztató jel, hogy az utóbbi hetekben több véres merényletet hajtottak végre Oroszország déli részén. Vlagyimir Putyin elnök szerint a több tízezernyi rendőr és katona garantálja a sportesemény biztonságos lebonyolítását.

Nyári olimpiákon sem megszokottak azok a biztonsági intézkedések, amelyeket a szocsi téli olimpia kapcsán elrendeltek. Mintha nem is sporteseményre, hanem világraszóló hadgyakorlatra készülnének a Fekete-tenger partján elterülő üdülővárosban. Mintegy 37 ezer katona teljesít szolgálatot a helyszínen. Munkájukat 400, mindenre elszánt, kozák uniformisba öltöztetett fegyveres segíti. Január 7-én minden, a vendégek biztonságáért felelős egységet harckészültségbe helyeztek. 

Az intézkedések talán túlzottnak tűnnek, de nem megalapozatlanok. Szocsi ugyanis a Kaukázus határánál helyezkedik el, 480 kilométer választja el Csecsenföld fővárosától, Groznijtól, ami orosz léptékkel mérve nem számít jelentősebb távolságnak.Márpedig a csecsen terroristák számos alkalommal hallattak magukról a 2000-es évek eleje óta. 2002-ben Moszkvában egy színház nézőközönségét ejtették túszul. Az akcióban összesen 130 személy vesztette életét.

2004-ben, a Kaukázus északi részén egy iskolát foglaltak el. Ezúttal 334-en haltak meg, köztük 186 gyermek. Az áldozatok magas száma arra is vezethető, hogy az orosz különleges egységek sem éppen finomkodásukról ismertek.Bár Csecsenföldön az orosz hadsereg döntő fölénye nyomán jóval kevesebb a merénylet, a biztonsági helyzet jelentősen javult az elmúlt évek alatt, de a vele szomszédos Dagesztán továbbra sem nevezhető a stabilitás és biztonság fellegvárának.

Komolyan kell venni a fenyegetéseket
Az iraki gyökerű Anszar al-Szunna nevű radikális csoport videoüzenetében tudatta, tagjai hajtották végre a decemberi volgográdi merényleteket. A szélsőségesek újabb terrorakciókat is kilátásba helyeztek. Egyik tagjuk azt közölte, "ajándékot" készítenek elő a világversenyre érkező turisták számára. Michael McCaul amerikai képviselő szerint a fenyegetést komolyan kell venni, hiszen nyíltan az hangzott el, támadást akarnak intézni az olimpia ellen. "Meggyőződésem, hogy láthatunk is majd kísérleteket erre" - jelentette ki az ABC televíziónak a republikánus honatya. Doku Umarov, az iszlamista lázadók vezetője már a nyáron azzal fenyegetőzött, hogy minden eszközzel megakadályozza az olimpia megrendezését.

Vlagyimir Putyin elnök számára pedig különösen aggasztó fejlemény volt, hogy december végén két egymást követő napon öngyilkos merényleteket hajtottak végre a dél-oroszországi Volgográdban - összesen 34 személy vesztette életét. Talán nem véletlen, hogy éppen e várost választották célpontnak: az egykori Sztálingrád, ahol 1943-ban a szovjetek megálljt parancsoltak a Wehrmacht egységeinek, ma is az ellenállás szimbóluma az országban. Az orosz rendőrség elképesztő hadjáratot indított Volgográdban: lakások ezreiben tartott házkutatást. 700 személy került rács mögé. 

December 27-én a Szocsitól 273 kilométerre elhelyezkedő Pjatyigorszkban robbantottak - feltehetően iszlám - szélsőségesek, három ember halálát okozva. 

Elnöki engedmények
Putyin mindent megtesz azért, hogy a bő két hét alatt a reflektorfény mindvégig Szocsira, illetve őrá vetüljön. Ezért tőle szokatlan módon még komoly politikai kompromisszumokra is hajlandó volt. Amikor úgy tűnt, több nyugati politikus lemondja a nyitórendezvényen való részvételt, Putyin hirtelenjében szabadon bocsátotta a Pussy Riot punkzenekar két börtönben őrzött tagját, Nagyezsda Tolokonnyikovát és Maria Aljohinát, de ami még ennél is meglepőbb volt: külföldre engedte a volt olajmágnást, a tíz év óta a rács mögött tengődő Mihail Hodorkovszkijt. Ő azzal vívta ki egykor az orosz államfő haragját, hogy indulni kívánt vele szemben az elnökválasztáson. Szakértők figyelmeztettek: bár Putyin olyan lépéseket tett, amelyeket a nyugati államok és emberi jogi szervezetek már régóta követeltek tőle, szó sincs arról, hogy a valódi demokrácia útján indította volna el hazáját. Mindez inkább csak arról tanúskodik, hogy mindent alárendel Szocsi sikerének.

Január 11-én hat személyt vett őrizetbe az orosz terroristaelhárító egység a szintén dél-oroszországi Kabargyino-Balkariában, köztük egy azeri állampolgárt.

Állítólag bevallották: terrorakciót akartak végrehajtani. Az iszlám terroristák ezekkel az akciókkal is jelezték: nem tettek le a szándékukról, hogy vérfürdővé változtassák a Putyin életműve megkoronázásának szánt sporteseményt.

A közismerten kalandvágyó orosz államfő nemrégiben személyesen is kipróbálta az új szocsi létesítményeket, felvételek készültek arról, amint lesiklik az egyik pályán. Nyilván üzenni kívánt a nemzetközi közvéleménynek: nincs mitől tartani, a biztonság garantált. Nemzetközi szakértők azonban nincsenek teljesen meggyőződve erről. Keir Giles, a londoni Chatham House munkatársa a Bloombergnek elmondta: nyilvánvaló, hogy a terroristák számára fontos célpont lehet az olimpia, s meglepné, ha az esemény közeledtével ne nőne az öngyilkos terrorakciók száma.

Michal Emerson korábbi Oroszország-megbízott, a brüsszeli Európa-Politika Tanulmányok Központjának munkatársa úgy véli, lehet, hogy Szocsi jól védett erőddé válik, de Dél-Oroszország szabad préda maradt.  

"A merényletek üzenete: Putyin nem tudja megvédeni Oroszország egészét" - vélekedik. Igaz, előfordult már az országban, hogy olyan helyen is történt merénylet, amelyet nagyon biztonságosnak tartottak: 2010 márciusában a moszkvai metróban végrehajtott terrorakció során 38-an haltak meg.

A legnagyobb veszélyben az infrastrukturális létesítmények vannak. Az állam, illetve magánbefektetők, köztük a Szberbank egyébként óriási összegeket fordított a Szocsi-környéki infrastruktúra fejlesztésére. Putyin az orosz közszolgálati televíziónak adott interjújában elmondta, e célra többet szántak, mint amennyit a vancouveri téli olimpia során költöttek rá.

Utcák sorát varázsolták újjá, vasútvonalakat létesítettek, hidakat, alagutakat, gázvezetékeket, erőműveket, szállodákat építettek. Ezért becslések szerint a szocsi téli olimpia összköltségei a 48 milliárd dollárt is elérik.  Nem véletlenül nevezik az eseményt Putyin olimpiájának.

Frissítve: 2014.01.20. 20:48

Félkész a Várkertbazár

Részben elkészült a választások előtt a Várkertbazár - derült ki L. Simon László kormánybiztos tegnapi sajtó tájékozatóján. A Savoyai teraszra vezető mozgólépcsőre és liftre, a reneszánsz kertre, a mélygarázsra, a rendezvényteremre még várni kell, holott ezek átadásának is március 31-e volt a határideje. Mikola úr lakása is zárványként marad a felújított testőrpalota épületében, melyet még mindig nem váltott meg az állam. Még több fotó itt. 

Nem készül el teljes mértékben a 9 milliárd forint, részben uniós támogatásból felújított Várkertbazár az április 3-i megnyitóra, amikor is maga a miniszterelnök vágja át a nemzetiszínű szalagot. L. Simon László kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján először tagadta, hogy csúszna a beruházás, majd beismerte, hogy a Savoyai teraszra vezető mozgólépcső, a déli udvar reneszánsz kertje, a mélygarázs és a rendezvényterem nem készül el az átadásra. S pontos határidőt sem tudott mondani ezek átadására.

Nehezítő tényezőként azt említette, hogy a Várhegyen folyó mélyépítési munkálatok során sziklát találtak. Az igaz, hogy a közlekedési fejlesztések, mint a Lánchíd utca átadása, valóban csak 2015 februárjában esedékes, de a többi létesítményt az eredeti határidőre, azaz 2014. március 31-ig kellene átadni. A csúszás azt jelenti, hogy a megnyitó idején munkaterület lesz a Várbazár déli udvara, és az úgynevezett vízhordó lépcső is.

Ám nemcsak az építkezéssel csúsztak meg: a hasznosítással kapcsolatban sem tudott konkrét információval szolgálni a kormánybiztos. Egyelőre három kiállítás nyílik az Várkertbazárt délről lezáró két testőrpalotában a következő tematikát követve:
- az építkezés során előkerült régészeti emlékek - ezt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai készítik - a 200 éve született tervező, Ybl Miklós életműve, makettek, tervek idézik a monumentális életművet különös tekintettel a Várkertbazárra - Építészeti Múzeum készíti - a felújítást dokumentáló fotósorozat.

Zumbok Ferenc a beruházás korábbi kormánybiztosa nyáron még azt nyilatkozta, hogy déli testőrpalotában étterem és a Tradíció Háza lesz, ahol Eleőd Ákosnak, a magyar innovációról szóló kiállítása épül majd fel, melyre kiírták a közbeszerzési eljárást is. Az északi palotába pedig "látvány műtermeket" tervezett a nemrég elhunyt kormánybiztos. L. Simon kérdésünkre elmondta, változtak az elképzelések, azt, hogy miért, arra csak annyit mondott, hogy ő más korosztályhoz tartozik, mint Zumbok.

Azt sem árulta el, hogy a fenti időszaki kiállítások meddig lesznek láthatók, és utánuk mit terveznek a déli testőrpalotákban, illetve mi lesz az északi épületben. Utóbbiban van egyébként az a bérlakás, melyet még nem váltott meg az állam. L. Simon erre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, ám a tulajdonos ügyvédjétől megtudtuk, nem történt előrelépés az ügyben. Az, hogy mennyire képlékeny a dolog, jól mutatja, hogy a kiállítások alkotóinak azt mondták, akár öt évig is állhatnak a tárlatok.

Az 1883-ban elkészült Várkertbazár hamar púp lett a város hátán, a rossz közlekedés miatt az üzletek pár év alatt tönkrementek, a helyükbe költöző női festőiskola, illetve a Történelmi Képcsarnok képei sikertelenül próbálták csalogatni a látogatókat. Amikor a kormánybiztosnak felvetettük, hogy attól tartunk, a történelem megismétli önmagát, s nem termeli ki a Várbazár a fenntartási költségeket, azonnal letorkolta lapunk munkatársát, jelezve nem tart igényt megállapításaira, majd elárulta, milyen pazar üzleti funkciókat terveznek: egy cukrászdát, egy hungarikumokat áruló boltot, illetve egy vendéglőt.

Ugyanezeket említette fél évvel ezelőtt Zumbok Ferenc is. Most kiderült, a közbeszerzéseket nem írták ki, sőt L. Simon szerint csak akkor kellene megnyitni az üzleteket, amikor elkészül a teljes beruházás. A kormánybiztos szerint idén nem kell újabb közpénz az üzemeltetésre.

Nem vitatkoznánk L. Simon Lászlóval, aki már húszon évesen többszázmilliós forgalmú cégeket irányított, így bizonyára igaza van, hogy dobos tortából és paprikafüzérből el lehet tartani majd a Várkertbazárt, melynek becsült üzemeltetési költségeit nem ismerjük. Arra sem kaptunk választ, hogy a rendezvényközpontnak - melyet a pletykák szerint Román Sándornak szánt Zumbok Ferenc - illetve a mélygarázsnak, a két leginkább profitábilis helyszínnek ki lesz az üzemeltetője. Korábban úgy volt, hogy ezeknek a hasznát a kerület szedi, míg a Várkertbazárt többi részét a Várgondnokság üzemelteti.

Miután uniós fejlesztésről van szó, elsősorban kulturális funkciót kell adni a Várkertbazárnak, s miután sem az üzleti modell, sem a kulturális nincs kitalálva, bizonyosnak tűnik, hogy jelentős állami forrásokra lesz szükség.

A kormány maga vállalta a kockázatot. 2002-ben a Fundation nevű cég szerződést kötött az állammal, mégsem újíthatta fel saját költségére és hasznosíthatta a Várkertbazárt. A cég jelenleg az elmaradt hasznot perli az államtól. Az üzleti célú hasznosításról a kerület fideszes vezetése hallani sem akart, túlzottnak tartotta a föld alatti tervezett bővítéseket is.

Szerző

Félkész a Várkertbazár

Részben elkészült a választások előtt a Várkertbazár - derült ki L. Simon László kormánybiztos tegnapi sajtó tájékozatóján. A Savoyai teraszra vezető mozgólépcsőre és liftre, a reneszánsz kertre, a mélygarázsra, a rendezvényteremre még várni kell, holott ezek átadásának is március 31-e volt a határideje. Mikola úr lakása is zárványként marad a felújított testőrpalota épületében, melyet még mindig nem váltott meg az állam. Még több fotó itt. 

Nem készül el teljes mértékben a 9 milliárd forint, részben uniós támogatásból felújított Várkertbazár az április 3-i megnyitóra, amikor is maga a miniszterelnök vágja át a nemzetiszínű szalagot. L. Simon László kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján először tagadta, hogy csúszna a beruházás, majd beismerte, hogy a Savoyai teraszra vezető mozgólépcső, a déli udvar reneszánsz kertje, a mélygarázs és a rendezvényterem nem készül el az átadásra. S pontos határidőt sem tudott mondani ezek átadására.

Nehezítő tényezőként azt említette, hogy a Várhegyen folyó mélyépítési munkálatok során sziklát találtak. Az igaz, hogy a közlekedési fejlesztések, mint a Lánchíd utca átadása, valóban csak 2015 februárjában esedékes, de a többi létesítményt az eredeti határidőre, azaz 2014. március 31-ig kellene átadni. A csúszás azt jelenti, hogy a megnyitó idején munkaterület lesz a Várbazár déli udvara, és az úgynevezett vízhordó lépcső is.

Ám nemcsak az építkezéssel csúsztak meg: a hasznosítással kapcsolatban sem tudott konkrét információval szolgálni a kormánybiztos. Egyelőre három kiállítás nyílik az Várkertbazárt délről lezáró két testőrpalotában a következő tematikát követve:
- az építkezés során előkerült régészeti emlékek - ezt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai készítik - a 200 éve született tervező, Ybl Miklós életműve, makettek, tervek idézik a monumentális életművet különös tekintettel a Várkertbazárra - Építészeti Múzeum készíti - a felújítást dokumentáló fotósorozat.

Zumbok Ferenc a beruházás korábbi kormánybiztosa nyáron még azt nyilatkozta, hogy déli testőrpalotában étterem és a Tradíció Háza lesz, ahol Eleőd Ákosnak, a magyar innovációról szóló kiállítása épül majd fel, melyre kiírták a közbeszerzési eljárást is. Az északi palotába pedig "látvány műtermeket" tervezett a nemrég elhunyt kormánybiztos. L. Simon kérdésünkre elmondta, változtak az elképzelések, azt, hogy miért, arra csak annyit mondott, hogy ő más korosztályhoz tartozik, mint Zumbok.

Azt sem árulta el, hogy a fenti időszaki kiállítások meddig lesznek láthatók, és utánuk mit terveznek a déli testőrpalotákban, illetve mi lesz az északi épületben. Utóbbiban van egyébként az a bérlakás, melyet még nem váltott meg az állam. L. Simon erre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, ám a tulajdonos ügyvédjétől megtudtuk, nem történt előrelépés az ügyben. Az, hogy mennyire képlékeny a dolog, jól mutatja, hogy a kiállítások alkotóinak azt mondták, akár öt évig is állhatnak a tárlatok.

Az 1883-ban elkészült Várkertbazár hamar púp lett a város hátán, a rossz közlekedés miatt az üzletek pár év alatt tönkrementek, a helyükbe költöző női festőiskola, illetve a Történelmi Képcsarnok képei sikertelenül próbálták csalogatni a látogatókat. Amikor a kormánybiztosnak felvetettük, hogy attól tartunk, a történelem megismétli önmagát, s nem termeli ki a Várbazár a fenntartási költségeket, azonnal letorkolta lapunk munkatársát, jelezve nem tart igényt megállapításaira, majd elárulta, milyen pazar üzleti funkciókat terveznek: egy cukrászdát, egy hungarikumokat áruló boltot, illetve egy vendéglőt.

Ugyanezeket említette fél évvel ezelőtt Zumbok Ferenc is. Most kiderült, a közbeszerzéseket nem írták ki, sőt L. Simon szerint csak akkor kellene megnyitni az üzleteket, amikor elkészül a teljes beruházás. A kormánybiztos szerint idén nem kell újabb közpénz az üzemeltetésre.

Nem vitatkoznánk L. Simon Lászlóval, aki már húszon évesen többszázmilliós forgalmú cégeket irányított, így bizonyára igaza van, hogy dobos tortából és paprikafüzérből el lehet tartani majd a Várkertbazárt, melynek becsült üzemeltetési költségeit nem ismerjük. Arra sem kaptunk választ, hogy a rendezvényközpontnak - melyet a pletykák szerint Román Sándornak szánt Zumbok Ferenc - illetve a mélygarázsnak, a két leginkább profitábilis helyszínnek ki lesz az üzemeltetője. Korábban úgy volt, hogy ezeknek a hasznát a kerület szedi, míg a Várkertbazárt többi részét a Várgondnokság üzemelteti.

Miután uniós fejlesztésről van szó, elsősorban kulturális funkciót kell adni a Várkertbazárnak, s miután sem az üzleti modell, sem a kulturális nincs kitalálva, bizonyosnak tűnik, hogy jelentős állami forrásokra lesz szükség.

A kormány maga vállalta a kockázatot. 2002-ben a Fundation nevű cég szerződést kötött az állammal, mégsem újíthatta fel saját költségére és hasznosíthatta a Várkertbazárt. A cég jelenleg az elmaradt hasznot perli az államtól. Az üzleti célú hasznosításról a kerület fideszes vezetése hallani sem akart, túlzottnak tartotta a föld alatti tervezett bővítéseket is.

Szerző