Az ENSZ előtt az INA-ügy

Nemrég még arról írtak az újságok, hogy békés megoldáshoz közeledik a Mol és a horvát állam közötti konfliktus, ám a csata ismét felforrósodóban: a horvátok azt szeretnék, ha egyenesen az ENSZ választott bírósága venné el a Mol INA fölötti irányítói jogait.

Gyorsított eljárásban fogja tárgyalni a horvát alkotmánybíróság Hernádi Zsoltnak azt a keresetét, amelyet a Mol elnök-vezérigazgatója a zágrábi megyei bíróság ellen nyújtott be január 10-én. A Mol Nyrt. álláspontja szerint a bíróság megsérti alkotmányos jogait azzal, hogy nem hajlandó addig tárgyalni a letartóztatására kiadott határozat elleni fellebbezését, amíg nincs letartóztatva.

Az ügy előzménye, hogy Hernádinak tavaly szeptember 25-ig kellett volna megjelennie a gyanúsítotti kihallgatásán Zágrábban. (Azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek.) Miután nem jelent meg, a bíróság ügyészségi kezdeményezésre elrendelte előzetes letartóztatását. Az elnök-vezérigazgató ennek nyomán tavaly felkerült az Interpol körözési listájára, a horvát hatóság európai elfogatóparancsot is kiadott ellene. Az ügyben korábban a magyar Központi Nyomozófőügyészség már folytatott egy eljárást, ezt bűncselekmény hiányában megszüntettek.

Az INA az ENSZ választott kereskedelmi bíróságához fordult azért, hogy döntsenek: törvényes volt-e az a korábbi aktus, amelynek során a Mol irányító jogokat szerzett a horvát olajvállalatban. (A Mol az INA részvényeinek 47,5 százalékát birtokolja, további 1,6 százalékra van vételi opciója, vagyis 0,4 százalék híján 50 százalékot tudhat magáénak.)

A horvát fél sérelmezi, hogy a Mol egy olyan irányítási rendszert kényszeritett az INA-ra, amely nincs összhangban a kereskedelmi társaságokról szóló törvénnyel. A Mol nem teljesítette a 2003-ban kötött részvényesi szerződésben vállalt befektetéseket - írják.

Szollár Domokostól, a Mol szóvivőjétől lapunk megtudta, hogy a horvátok nem tájékoztatták a magyar olajtársaságot, hogy Genfhez fordulnak. Azt mondta, hogy a horvát kormánnyal természetesen folytatódnak a tárgyalások.

A konfliktus felizzása azért is meglepő, mert a Mol és a horvátok múlt csütörtöki, zágrábi találkozójuk után pozitív légkörről számoltak be, amiből azt a következtetést lehetett levonni, hogy az egyeztetéseken érdemi előrelépés történt.

Január 23-án, csütörtökön jár le a Mol vételi opciója a CEZ kezében lévő hétszázalékos magyar olajpakettre. A cseh energetikai cég 2007 végén 30 000 forintos árfolyamon vette meg a pakettet, amire akkor a Mol vételi opciót szerzett. Az opció arra jogosítja a magyar olajtársaságot, hogy 78,7 eurós (most hozzávetőleg 23 700 forintos) árfolyamon vegye meg a részvényeket, ám ezzel a lehetőséggel már csak csütörtökig élhet.

A Mol aligha veszi vissza most részvényeit - mondta a Népszavának Török Bálint. Ha a vásárlás mellett döntenének, akkor a Mol eladósodottsági szintje 23 százalékról 31-32 százalékra nőne. Viszont akkor kevesebb pénze maradna a terjeszkedésre. A Buda-Cash Brókerház vezető elemzője szerint az sem biztos, hogy a csehek vissza akarják adni az értékpapírokat, ugyanis - bár drágán vették át azokat, tegnap a BÉT-en a 14 000 forintot alig meghaladó árfolyamon köttettek meg az üzletek, mégis megéri számukra a részvények további tartása, akár még egy-két évig is, mert számukra évi 7-8 százalékos hozamot hoztak a papírok, méghozzá euróban. Tőzsdén ilyen mennyiségű részvénycsomagot eladni nem könnyű - mondta Török Bálint.

A 360-370 millió euró (102 milliárd forint) értékű papírokkal aligha lehetne a szakmai vagy a pénzügyi befektetők érdeklődését felkelteni. Az sem jó ajánlólevél, hogy a magyar államnak 24,6 százalékos tulajdonrésze van a társaságban - emlékeztetett a szakértő. Ha a CEZ továbbra is megtartja a Mol részvényeit, akkor még az árfolyamvesztesége is mérséklődhet.