Ha fagy, ha nem, drágulás lesz

Hamarosan véget érhet a pénzromlás lassulása, az agrártermékek árának csökkenése. Az első figyelmeztető jel, a burgonya drágulása. Az alapvető élelmiszernek számító zöldségfélét már kis híján banán áron kínálják a piacokon. Hamarosan eláraszthatja Magyarországot az import zöldség. A drága élelmiszer elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket sújtja.

Krumplilevest, rakott krumplit lassan már csak a tehetősebbek főzhetnek maguknak, olyan drága lett a népélelmezési cikknek számító zöldség. Sok helyen már most is kétszáz forint felett kínálják a burgonyát, de áprilisra akár 300 forint is lehet kilója a piacokon. Szintén kiugróan emelkedett a vöröshagyma ára is.

Szabályozott uniós kolbászfüstölés

Szeptembertől szigorodnak a füstölés szabályai az Európai Unióban, a magyar húsosoknak viszont nincs miért aggódniuk, nálunk 14 éve már eleve szigorúbbak a szabályok, és ezen még lazíthatnának is. A főellenség egy BaP néven emlegetett öt benzolgyűrűből álló aromás szénhidrogén, amitől hullanak a nyulak és patkányok, és valószínűleg az embereknél is rákkeltő.
Legkésőbb idén nyár végéig lehet erősen füstölt húsokat, halakat forgalmazni az unióban. Az Európai Unió még 2011-ben döntött arról, hogy szigorítja a szabályokat, a húsokat feldolgozó cégeknek ezután jobban oda kell majd figyelnie, hogy hogyan és mivel füstölnek: alighanem sokan inkább ráállnak majd a füstaromára.

Mináry Borbála a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője megerősítette, az élelmiszer részaránya a legnagyobb súllyal a nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában jelenik meg. Így az élelmiszerek drágulása is őket érinti a legérzékenyebben.

A szakemberek szerint a legtöbb ember egyébként mindig magasabb inflációt érzékel, mint ami a hivatalos közleményekben megjelenik. Az élelmiszerek esetében azonban ez az érzés most nem tűnik csalókának.

A termelői, átadási árak automatikusan nem jelennek meg a fogyasztói árakban, bár kétségtelen, van közöttük összefüggés, hiszen a kereskedők előbb-utóbb igyekeznek érvényesíteni a költségeiket - jegyezte meg a Népszavának Mináry Borbála. A KSH osztályvezetője hozzátette, tavaly a burgonya fogyasztói átlagára éves szinten kilónként 173 forint volt, ami 2012-ben csak még csak 108 forint volt. A vöröshagyma esetében ez 178, illetve 138 forint volt. Összességében a zöldség-gyümölcs árak mind magasabbak voltak 2013-ban az előző évinél, de a burgonya kiemelkedett a mezőnyből.

Tavaly a zöldségek 2,2, a gyümölcsök 9,9 százalékkal drágultak, a burgonya viszont 81 százalékkal került többe, mint 2012-ben. Idén a magas bázishoz képest átlagosan csökkentek az élelmiszer árak.

Paprikahiány

A tavalyi októberi fagy megtizedelte a hazai fűszerpaprika-termést, egyes gazdák szerint az utóbbi ötven év legrosszabb termését aratták le az év végén - írta a szegedma.hu. Hiány nem lesz a piacon, Bulgáriából, Kínából importált fűszerőrleménnyel töltik fel a polcokat. Ennek íze, aromája persze már nem olyan lesz, mint a hazai klímán nevelkedett fűszernövényé. Az ország bizonyos pontjain 50 százalékos terméskiesést mértek. Tavaly márciusban a vetés ideje a szokásoshoz képest eltolódott a hirtelen érkezett hatalmas havazás miatt. A hosszan tartó nyári aszály pedig még az intenzíven öntözött földeken is kiszárította a a termést.

Mártonffy Béla, a FruitWeb Zöldség-Gyümölcs-Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a csapadékhiány és az enyhe, a rovarkártevők számára kedvező időjárás még okozhat gondokat a gazdáknak. A magasabb növényvédelmi költségek a gyümölcsök árában is megjelenhetnek. A szakember elmondta, az esetleg későn jövő hideg napok igazán nagy problémát akkor okoznának, ha mínusz 10 Celsius fok alá süllyedne a hőmérséklet. Ez elsősorban a csonthéjas gyümölcsösöket tizedelhetné meg, igaz, a rovarkártevőkkel együtt.

Mártonffy megemlítette, a 160-162 ezer hektárnyi zöldség-gyümölcs termőterület várhatóan idén sem csökken és a 2,5 millió tonnás össztermés is meglehet.

A burgonya várhatóan idén is különleges zöldségnek számít, hiszen egyre drágább lesz. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a hazai burgonya vetésterülete az elmúlt tíz évben a töredékére zsugorodott. Szentirmay András, az Országos Burgonya Terméktanács elnökségi tagja lapunkkal közölte, 2004-ben még 51 ezer hektáron termeltek Magyarországon burgonyát, s ez mára a becsült adatok szerint 18-20 ezer hektárra csökkent, de uniós földalapú támogatást alig 13 ezer hektár után igényeltek a gazdák. A termőterület zsugorodása régiós tünet, Európa egyik legnagyobb burgonyatermelője korábban Lengyelország volt, ahol az egykor 1,4 millió hektáros vetésterület mára alig több mint 300 ezer hektárra "ment össze".

Nőhet jövőre az uniós tejtermelés

Akár több millió literrel is növekedhet 2015-től az unión belüli tejkínálat, ha eltörlik a közösségi tejkvótarendszert, miközben nem várható, hogy a kereslet érdemben növekedne – nyilatkozta Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: emiatt mind a nyerstej, mind pedig egyes tejtermékek esetében jelentősen csökkeni fognak az árak. A nyerstej árának csökkenése nem jó hír a hazai tehetnészeteknek, és – bár olcsóbb alapanyagot jelente – nem fognak jobban járni a feldolgozók sem. Olcsó importtermékek is nagy tömegben jelennek meg a hazai piacon. A nyerstejárak mérséklődése mellett ugyanis az olcsó, feldolgozott tejtermékekből is nagyobb a kínálat az uniós piacon. Ez utóbbival a magyar feldolgozók nehezen fogják tartani a lépést – jelentette ki Raskó a Vg.hu-nak.

Magyarország többnyire önellátó burgonyából, de az elmúlt két évben az időjárás miatt az átlagos 500-550 ezer tonnánál 100 ezer tonnával kevesebb termett. A magyar krumpli ugyan hamarosan a raktárakból is kifogy és elvileg az import lenyomhatná az árakat. Jön is a lengyel, sőt, a francia termény is, de tavaly Európában is gyenge volt a termés, ezért a behozatal sem fogja jelentősen mérsékelni a fogyasztói árakat. A burgonya várhatóan már nem drágul jelentősen a továbbiakban, igaz az áremelkedéssel párhuzamosan a kereslet is visszaesett.

Szentirmay András hangsúlyozta, nagyon kockázatos a burgonyatermesztés, mert különleges technológiát igényel és öntözés nélkül nem várható megfelelő termés. Egy versenyképes, piacra termelő gazdálkodónak öntözéssel együtt hektáronként 1,2-1,4 millió forintot kell áldoznia. Eladni viszont szeptembertől kezdve csak elhúzódóan, a következő év áprilisáig tudja, vagyis több mint félév telik el, amíg úgymond visszajön a pénze.

Egy neve elhallgatását kérő Hajdú-Bihar megyei burgonyatermelő elmondta, az ágazatra is jellemző a feketegazdaság magas aránya.

"Rengetegen hoznak be papírok nélkül burgonyát, s mi hiába adtuk meg két éve levélben a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM) jó néhány illegális "importőr" nevét, címét, a mai napig még választ sem kaptunk rá" - fogalmazott a termelő. Az agrárvállalkozás nemrégen még több 200 hektáron termesztett burgonyát, most a vetésterület nem éri el a 100 hektárt a kockázatok és a magas önköltség miatt.

A hajdúsági termelő is úgy vélte, öntözés nélkül már nem érdemes burgonyát termelni, de a szivattyúk üzemeltetése sokba kerül. Az 5 ezer tonna befogadó képességű raktáruk töredékét használják ki. A költségeket növeli a roppant drága külföldi vetőburgonya is. A hazai szaporítóanyagokról a gazdának nagyon rossz a véleménye.

Szentpétery ezzel nem értett egyet, mert szerinte tucatnyi kiváló minőségű magyar nemesítésű vetőburgonya van. Ezeket nem forgalmazzák igazán nagy tételekben, de ennek oka az is, hogy a gazdák sem keresik túlzottan. A termelő szerint a feketegazdaság egyik legfontosabb gerjesztője a 27 százalékos áfa. A feketepiac szereplőivel a legálisan gazdálkodó termelők képtelenek versenyezni.