Montreux-ben megkezdődik a várva várt, több mint fél éve halasztott Genf-2 békekonferencia, amely a szíriai polgárháború békés lezárását tűzte ki céljául. Az ígéretek alapján a damaszkuszi vezetés, és a mérsékelt, külföldi székhelyű ellenzéki szervezet, a Szíriai Nemzeti Koalíció is részt vesz a tárgyalásokon, ahogy az őket támogató nagyhatalmak és öböl-menti monarchiák is. A két szembenálló fél között napok óta megindult a diplomáciai póker, arra játszva, ne miattuk valljon kudarcot az egyeztetés.
Damaszkusz hamar rábólintott a konferencián való részvételre, azonban elnökük, Bassár el-Aszad továbbra is azt hangoztatja, nincs szándékában távozni. Ez megnehezítheti a megállapodást, lévén az ellenzék egyik fő követelése éppen az államfő eltávolítása lenne. Ahmed Dzsarba, a szíriai koalíció újraválasztott vezetője ugyan rávette szervezete tagjait, vegyenek részt a Genf-2 tágyalásain, leszögezte, követeléseikből nem engednek. Ez a kompromisszum is már nehézkesen jött létre: a szíriai földön harcoló katonai erők ugyanis ellenzik a konferencián való részvételt, a damaszkuszi rezsimmel való tárgyalásokat, amíg azok nem Aszad-elnök hatalomból való eltávolításáról szólnak.
Hasonlóan nagy vita alakult ki magán a koalíción belül is, amely az utolsó pillanatig halasztotta a döntést. Isztambulban közel félszáz képviselő vonult ki a teremből, amikor végre megszavazták, hogy részt vesznek a svájci egyeztetésen. Többet Dzsarba nem érhetett el, ennyi viszont éppen elég volt, hogy az őket támogató nyugati nagyhatalmak fellélegezhessenek, s ne vonják meg további támogatásaikat.
Hosszas vonakodás, szíriai ellenzéki ultimátumot követően hétfőn este az ENSZ úgy döntött, visszavonja Irán meghívását a békekonferenciára, mivel az nem támogatja az ellenzék és a jelenlegi vezetés konszenzusán alapuló egységkormány létrehozását (Teherán így gyakorlatilag megtagadta a 2012-ben elfogadott Genf-1 nyilatkozat elismerését, a mostani konferencia előzményét). A szintén az Aszad-adminisztrációt támogató Oroszország úgy reagált, hiba volt Irán meghívásának visszavonása, de nem katasztrófa. Az enyhülni látszó amerikai-iráni viszonyra azonban biztosan hatással lesz, révén Washington is ragaszkodott hozzá, Teherán fogadja el a korábbi kommünikét, s mondja ki, a szíriai átmeneti folyamatnak Bassár el-Aszad távozásával kell végződnie.
Az uniós külügyminiszterek békekonferenciát támogató nyilatkozatából, melyet hétfőn adtak ki a diplomaták, már nem került bele a korábbiakhoz hasonlóan, hogy a “szíriai elnöknek mennie kell”. Maga Aszad is moszkvai látogatásán az AFP hírügynökség kérdésére válaszolva kifejtette, minden bizonnyal indul a júniusi elnökválasztáson, a nyugati felszólítások, s a hazájában dúló polgárháború nem jelentheti ennek akadályát. Az isztambuli székhelyű ellenzéki szervezet képviselőinek egy esetleges átmeneti kormányban való részvételéről úgy nyilatkozott, külföldről nem lehet miniszteri tisztséget betölteni, épp ezért “viccnek” tartaná e csoportok megjelenését a kabinetben.
A békekonferencia vélhetően egynapos lesz, s utána Genfben folytatják az egyeztetéseket a szíriai delegációk. Több nemzetközi szervezet mellett mintegy negyven ország lesz jelen a fórumon, hazánk az Európai Unió által képviselteti magát. A feszült előhangulatot csak tovább szította, hogy számos nyugati sajtóorgánum éppen a konferencia előtt jelentette meg beszámolóját, amely állításuk szerint a szíriai kormány vagy az ellenzék háborús bűnösségére, terrorcselekmények elkövetésére támaszt bizonyítékot.
Az amerikai CNN és a brit Guardian számolt be róla, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICC) három volt ügyésze módszeres kínzással vádolta meg a szíriai rezsimet. A 31 oldalas jelentést a szíriai hadsereg volt tagja, egy “Ceasar” néven emlegetett tiszt vallomása és felvételei alapján állították össze, aki a polgárháború 2011-es kitörése óta dokumentálta a történteket. Összesen 55 ezer fényképet készített, 11 ezer megkínzott és meggyilkolt rabról, a családtagok így tudták azonosítani hozzátartozójukat, akiket az orvosi és hatósági vizsgálatok után eltemettek. A hivatalos jelentés szerint a legtöbben “légzési elégtelenségben” vagy szívinfarktusban” vesztették életüket. A dezertőr katona Kataron keresztül csempészte ki bizonyítékait, melyet az ügyészek abszolút hitelesnek találtak. Jelentésüket átadták az ENSZ-nek a békekonferencia megkezdése előtt.
A The Daily Telegraph brit napilap az elmúlt napokban Damaszkuszban tárgyaló nyugati hírszerzési forrásokra azt írta, az ellenzék oldalán harcoló, Szíriába beszivárgott amerikai és európai dzsihádisták az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjaitól kapnak kiképzést, hogy aztán hazájukba visszatérve képesek legyenek merénylet végrehajtására. Állítólag azzal az utasítással küldik őket haza, hogy otthon alakítsanak új terrorsejteket. A Wall Street Journal európai és közel-keleti diplomatákra hivatkozva hétvégén azt írta, körülbelül 1200 nyugati állampolgár szivárgott be, és tartózkodik jelenleg Szíriában. Az ellenzéki, és főként iszlamista szervezetek műveleteiről cseréltek információt Damaszkuszban a titkosszolgálatok.
Az egyre több szereplővel bíró konfliktus békés, politikai megoldása egyre nehézkesebbé válik. A Genf-2 konferencia szervezése tavaly május óta húzódik, amikor az Egyesült Államok és Oroszország soha nem látott, intenzív tárgyalásokba kezdett annak megvalósítására. Az először tavaly júniusra, majd november közepére időzített fórumot végül holnap indítják útjára. A megegyezésre azonban vajmi kicsi az esély, a fegyveres felkelő szervezetek nem csak nem vesznek részt benne, azzal fenyegették meg ellenzéki társaikat, hazaárulás miatt ítélik el őket, ha jelen lesznek a békekonferencián.
Washington és Moszkva is korábbi nyilatkozataik alapján arra törekszik, közös megegyezéssel jöjjön létre egy ideiglenes kabinet, melyben a mérsékelt ellenzék és a jelenlegi vezetés is képviselteti magát. A kompromisszumkészséget mutatja, hogy a szír állami delegáció komoly felvetésekkel készül a konferenciára: fogolycserét, a felkelők fellegvárának számító Aleppóban pedig tűzszünetet ajánl az ellenzéknek. Valódi áttörést mégsem várnak elemzők a svájci tárgyalásokon, az ellenzék teljes átalakulására lenne szükség ahhoz, hogy bárminemű eredményt érjenek el párbeszéden keresztül. Jelenleg teljesen szétforgácsoltak: a Szíriában harcoló, de mérsékelt erők sem ismerik el legitim vezetőjüknek az emigráns koalíciót, melyet a Nyugat támogat, s amely részt vesz a nemzetközi egyeztetéseken.
Ugyan tegnap az iszlamista, al-Kaidával szövetséges erők - Dzsabhat el-Nuszra és az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) is - a belső harcok beszüntetésére szólítottak, nézeteltéréseiket nem oldja meg egy esetleges közös harc. Míg a mérsékelt ellenzék elsődleges célja Aszad megbuktatása, úgy, hogy Szíria egységes, osztatlan területű és világi állam maradjon, addig a dzsihádistákat a hatalom megszerzése érdekli, egy iszlám állam létrehozása az általuk elfoglalt területen.
Milliárdos kárt okozott a polgárháború
A szíriai polgárháború közel három év alatt az Arab Tavasz által gerjesztett forradalmak legvéresebbikévé vált. Eddig legalább 126 ezren vesztették életüket a harcokban, s több mint 6,5 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Az ország lakosságának felét humanitárius katasztrófa fenyegeti. Az ENSZ becslései szerint idén összesen 6,5 milliárd dollárra lenne szükség a szíriai rászorulók megsegítésére. A múlt heti, kuvaiti donorkonferencián mintegy 2,5 milliárd dollárt gyűjtöttek össze a résztvevők. A menekültáradat ráadásul már nem csak a szomszédos országokat, hanem Európát is veszélyezteti.
A szír közigazgatási minisztérium adatai szerint 2013 végéig a polgárháború több mint húszmilliárd dollárnak megfelelő anyagi kárt okozott a közel-keleti országnak. Ennek csupán negyede a “közvetlen” hadi kár, a maradék közvetett gazdasági kiesést jelent. Az összeg forintra átszámítva 4500 milliárdot tesz ki, ami a teljes magyar gazdaság több mint másfél havi termelésének felel meg.
A konfliktus mára vallási, etnikai összecsapásokhoz vezetett: síiták harcolnak szunnitákkal, a mérsékelt ellenzék iszlamistákkal, kurdokkal s más nemzetek fiaival. A nép törzsenként, régiónként egyre megosztottabb, enyhülésnek pedig jele sincs. Szíria a nagyhatalmi rivalizálás színterévé nőtte ki magát, s a szemben álló felek nem csak a polgárháború rendezésének módjában nem értenek egyet. A nemzetközi közösség szerint a jelenlegi helyzetnek katonai megoldása nincs, diplomáciai rendezés pedig a szíriai lakosságon kívül senkinek sem áll érdekében.