Aranytartalék és szívritmus-szabályzó

Ma, a magyar kultúra napján tárgyalja a kormány, az egyeztetések nélkül előterjesztett tervezetet a komolyzenei intézmények összevonásáról. A Magyar Művészeti Akadémia nemsokára berendezkedik a Műcsarnokban. A csökkenő kulturális büdzsé, a szétzilált intézményhálózat nem sok jóval biztat a jövőre nézve.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.

Manapság azonban rájár a rúd szegény Kölcseyre. Nemrég Nyári Krisztián boncolgatta nemi identitását, s leveleiből, némi konyhafilológiával megállapította, hogy nemzeti költőnk a férfiakért lelkesedett. Most meg oda megy a költő sírjához Halász János, az egykori matektanár - ma kulturális államtitkár - és azt találja mondani: ,,Az anyanyelvre épülő kultúra a magyarság "ideghálózata", a szív ritmusát mégis a Himnusz lüktetése határozza meg, amely egyben a magyar kultúra legerősebb identitásképző alkotása és aranytartaléka is." Ilyen megállapítások után nehéz bármit is mondani az aranytartalék és a szívritmus szabályozó lírai költemény megírásának évfordulóján. De megpróbáljuk.

Halász János szavait hívjuk segítségül, aki azt is mondta, hogy "a Himnusz nemcsak hazaszeretetre tanít, hanem arra is, hogy elfogadjuk magunkat, és a magyarság megtanulja értelmezni sorsát a saját történelemében." S közben önfelmentésünknek bronzból és kőből emlékművet is emelünk nagy sietve a Szabadság térre. "Magyarnak lenni vállalás kérdése, ebben a vállalásban pedig a Himnusz megerősít" - mondta Halász, s közben bizonyára azokra a magyarságukat büszkén vállaló emberekre is gondolt, akiknek meggyilkolásáról Szakály Sándor könnyedén, mint idegenrendészeti eljárásról beszélt.

Halász elsőrendű partnerének tekinti azt a Magyar Művészeti Akadémiát, melynek elnöke szerint Konrád György csak magyarnak látszik. Ez az intézmény ma alkotmányba betonozottan 4,5 milliárd forintot kap évente, s magyarság teljesítmény alapján akarja megítélni az alkotókat. A művészeti akadémiának hajította a kormány a Műcsarnokot, mert az túl sok külföldi alkotó műveit állította ki, vezetője - Halász jó ismerőse, Gulyás Gábor - túlságosan liberális volt, s mert Makovecz Imre életművét nemzetközi kontextusba szerette volna helyezni. A kollektív élményről beszélő kormány, az antiszemita Csurka Istvánt, és barátját Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház élére, mellékesen tönkre téve egy jól működő színházat. De így járt Alföldi Nemzeti Színháza is.

Milyen szépen is hangzik Halász János szájából, hogy "Kölcsey a jó példa arra, hogyan lehet egyszerre nemzetben és haladó európai kultúrában gondolkodni". De miért nem tanult ebből a példából a kormány, amikor külföldre eresztette a Magyra Állami Operaház vezetőit, Kovalik Balázst és Fischer Ádámot, akik úgy rendeztek, vezényeltek Budapesten operát, mintha a város soha, egy pillanatra sem szakadt volna el a nyugati kultúrkörtől? A mai napon pedig arról tárgyal épp, hogy a patinás intézmények, mint az Operaház, a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémia függetlenségét vonja meg, amire sem idehaza, sem külföldön nincs példa.

Ez a kormány volt az, mely épphogy nem tette hajléktalanná a Természettudományi Múzeumot, mely nemzetközi viszonylatban egyik legjelentősebb közgyűjteményünk. S szinte minden országos intézmény igazgatóját lecserélte négy év alatt, néha fenyegetéssel, zsarolással, előre lejátszott pályázatokkal. Ez a kormány hagyott fel a nagyszabású külföldi kulturális évadok szervezésével. A "haladó európai kultúra" jegyében a kormánynak megfelelni akarók nem hagyták, hogy a Magyar Filmszemlén levetítsék legismertebb filmesünk, Tarr Béla utolsó filmjét. Aztán már Filmszemléket sem rendeztek. Minek is, filmeket se gyártottak egy darabig.

Ez a kormány, mely most aranytartaléknak nevezi a Himnuszt, húsz százalékos leépítést hajtott végre az országos kulturális és közgyűjteményi szférában, ezzel, és a forráskivonásokkal a működőképesség határára sodorva azokat. Évente több mint 5 milliárd forintot vont ki a minisztériumi fejezetű kulturális büdzséből, ami a megyék, a városok, falvak szintjén hasonlóan történt. Úgy alakította át a megyei múzeumi hálózatot - mely a magyar műkincsállomány felét őrzi -, hogy egy éven keresztül teljes bizonytalanságban tartotta a szakmát.

A magyarság ideghálózatáról beszélő kormány felszámolta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, kiszolgáltatva ezzel a műemlékvédelmet és a régészetet az önkormányzatok és a beruházók kényének-kedvének. Így lett a magyar műemlékügy legfőbb őre Pintér Sándor belügyminiszter. Ez önmagában is kulturális életünk nagy tragédiája. S csak azért nem történt még katasztrófa, mert a Fidesz gazdasági csodájának köszönhetően szinte leálltak a beruházások.

Az "anyanyelvre épülő kultúráról" beszélő kormány, pontosabban a Nemzeti Kulturális Alap állította le a könyvtárakat, kiadókat és a kortárs szerzőket egyaránt támogató Márai-programot. Helyette több százmilliót adott Kerényi Imrének olyan könyvek kiadására, melyekhez néha elmulasztották megvásárolni a jogdíjakat, olyan szerzők örököseitől, mint például Weöres Sándor.

Az már mellékes is, hogy ezeket a köteteket a piacon fél áron le lehetne gyártani.
Az a csodálatos, hogy ennyi rombolás után még van mit ünnepelni.

Programok országszerte

Országszerte érdekes és izgalmas programokkal várják a nagyközönséget január 22-én, a magyar kultúra napján a kulturális intézmények.

Kultúra és hatalom: itt és most. Hogyan tovább? címmel egész napos konferenciát rendeznek az Ybl Palotában. A megnyitót Vitányi Iván tartja a Kultúra és hatalom című előadásával. Elhangzik még: Magyar Bálint: Állami szponzoráció - klientúra nélkül, Hiller István: Kulturális politika és új köztársaság, Bozóki András: Új kulturális politika: alapelvek és teendők, Fischer Iván: A kulturált hatalomról. Gyurcsány Ferenc: Van-e baloldali kultúrpolitika? Markó Béla: Az önzetlen hatalomról (felolvasva)

Kende Péter: Hatalom és kultúra Franciaországban, Spiró György: Irodalom betűk nélkül, P.Szűcs Julianna: A lengő inga, Rényi András: A madarakról

Szűts Miklós: Vacsora Levi házában. Majd kerekasztal beszélgetés lesz, Vásárhelyi Mária, Radnóti Sándor és Ungváry Rudolf részvételével.

„Mihez kezdhetünk ma Kölcsey Ferenc örökségével? Kilátszik-e a Himnusz mögül Kölcsey többi nagy verse? Milyen kapcsolódási pontjai lehetnek a kortárs lírának Kölcsey költészetével és a szatmárcsekei magányban írt, súlyosan borúlátó vallás- és történetbölcseleti verssel?” – áll a Hárman Kölcseyről címmel megrendezett irodalmi beszélgetés ajánlójában. Többek között ezekről a kérdésekről is beszélget ma 17 órától Kemény István költő és Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, az „Így szerettek ők” című könyvek szerzője Székhelyi József színművész közreműködésével a Műcsarnok kiállítóterében. Az Országos Széchényi Könyvtárban január 22–23-án tárlatok, könyvtári körséta és előadások is várják az érdeklődőket.

A székesfehérvári Vörösmarty Színház Nagyváraddal közösen ünnepel. Ma 17.30 órakor „Nagyvárad, a kétlelkű város, avagy Ady Endre elveszett illúziói” címmel irodalmi beszélgetésre invitálják az érdeklődőket, majd 19 órakor „Ady és Nagyvárad” címmel ünnepi gálaműsorral emlékeznek meg a magyar kultúra napjáról a teátrumban. Szombathelyen az AGORA – Gyermekek Házában január 20. és 24. között kulturális hetet rendeznek, amelynek keretében a magyar nyelvvel és irodalommal játékos formában ismertetik meg a gyerekeket. Nyelvi torpedó, könyvnyomtatás, drámajáték, anyanyelvi vetélkedő is szerepel a kínálatban.

Debrecenben a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban tegnap Máthé András fotóművész A magyar kultúra arcai című kiállításával kezdődtek a programok. A Déri Múzeumban megnyílik a Megmentett örökség – Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítás. Másnap, a magyar kultúra napján megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc szobrát és mellszobrát, s több zenés és táncos ünnepi műsort, felolvasóprogramot is tartanak városszerte. A programsorozat este, a Csokonai Színházban ér véget Szabó Magda Régimódi történetének díszelőadásával.

Veszprémben Bor, zene, vers címmel Kéri Kitty színművész és Figula János ütőshangszeres zenész műsorát tekinthetik meg az érdeklődők ma este a Veszprémi Petőfi Színházban.