Ne állítsa fel a kormány a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet, Szakály Sándort váltsák le a Veritas Történetkutató Intézet éléről, és garantálják, hogy a Sorsok Háza torzításmentesen mutatja be és tanítja a holokausztot. Ez a három követelése van a Mazsihisznak a kormány felé, ám mint a szervezet vezetői kiemelték, mindez nem ultimátum. Ugyanakkor ha ezek nem teljesülnek, akkor a Mazsihisz kivonulhat az idei Holokauszt Emlékév rendezvényeiből, továbbá kilátásba helyezték, hogy tiltakozásképpen visszaadják az állami forrásból elnyert civil pályázati pénzeket, 120-150 millió forintot.
A Mazsihisz vezetői tegnapi tájékoztatójukon - melyen a hallgatóság soraiban megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete is - óvakodtak attól, hogy időpontot szabjanak, ám azt Heisler András elnök és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató is jelezte: a szavak már kevesek. Zoltai közölte, azt várják, hogy Orbán Viktor "váltsa be" a tavaly nyár elején a budapesti Zsidó Világkongresszuson az antiszemitizmussal szemben ígért nulla toleranciát.
A holokauszt magyarországi eseményeit torzító, a magyar politikai elit, illetve a hatóságok felelősségét kisebbíteni igyekvő szándékokat és jeleket a felszólalók mind eltérő vérmérséklettel bírálták. Heisler például úgy fogalmazott: "a zsidóság emlékezet-kultúrájába nem fér bele a hazugság, vagyis az, ha a történelmet meg akarják másítani". Zoltai pedig megjegyezte: "engem nem a németek vittek a gettóba, hanem a magyar csendőrök és a nyilasok."
Karsai László történész - akit a Jobbik eközben perel, amiért neonácinak minősítette a pártot - azzal kezdte: ha Szakály Sándornak az 1941-es, Kamenyec-Podolszkba történt deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítő kijelentése egy vizsgán hangzott volna el, azt mondta volna: "ülj le fiam, egyes". Ugyanis a történész szerint "ez etnikai tisztogatás" volt. Heisler és Karsai kitért a Sorsok Háza körüli problémákra és a Szabadság téri német megszállási emlékműre is. Utóbbiról a Mazsihisz elnöke azt mondta, ellenzik, "de ez nem zsidókérdés: magyar állampolgárként nem szeretnénk, hogy felépüljön". Karsai az emlékművet főleg azért bírálta, mert az beleillik a holokausztot relativizáló lépések folyamatába, mellyel szerinte a kormány "a büszke múltat" akarja újjáéleszteni.
A Terror Házát vezető Schmidt Mária által irányított Sorsok Házáról Heisler András véleménye az volt: a gondot az okozza, hogy bár közművelődési intézményként bizonyára erős hatást gyakorol majd az oda látogató diákokra, csak arra nem kaptak még garanciát a kormánytól, hogy ez a hatás hiteles lesz-e. Karsai pedig olyan élesen bírálta a tudományos munkáiban az 1944-es magyar vezetést és a magyar hatóságokat a zsidók deportálásának felelőssége alól gyakorlatilag felmentő Schmidt Máriát, hogy Heisler a Mazsihisz nevében elhatárolódott tőle.
Hiába a sürgetés, a kormány érdemi válasza egyelőre várat magára. Tegnap csak egy közleményt adott ki a Kormányzati Információs Központ, amelyben a fenti három feltétel egyikének teljesítését sem vállalták. Sőt, a jelek szerint semmit nem hallottak meg az elmúlt egy hét eseményeiből, mivel a majdnem három héttel ezelőtt kiadott nyilatkozatukat ismételték meg szinte szóról-szóra a tervezett emlékművel összefüggésben olyan kijelentéssel, mint "a történelmi tények önmagukért beszélnek".
Ehhez hasonlóan a következő kijelentésüket is lehet akár önkritikának vélni: megkértek mindenkit, hogy "ne csináljon az együttérző megemlékezőből politikai kérdést". Másfél órával később újabb kormányzati közleményt adtak ki, melyből kiderült, hogy e célra nettó 250 millió forintot különítettek el, Párkányi Raab Péter szobrászművész koncepciója pedig nettó 211 millióba kerül. Szakértői forrásaink szerint ugyan ez az ár - a terv részletes ismerete nélkül - nem nevezhető túlzónak, de erről a művész maga már nem volt hajlandó nyilatkozni. Párkányi Raab Péter elzavarta és rendőrrel fenyegette az Index újságíróit.
Szerda reggel nyolc órára hirdették meg a kormány által tervezett emlékműnek helyt adó V. kerületi önkormányzat rendkívüli testületi ülését, melyen a szoborkompozíció jóváhagyása lesz az egyetlen napirendi pont. Az ülés előtt még személyes jelenlétével igyekszik meggyőzni Rogánékat az emlékmű elutasításáról Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, és Kerék-Bárczy Szabolcs, a körzet közös ellenzéki országgyűlési képviselő-jelöltje, aki amúgy előző nap nyílt levélben is ezt követelte.
A kiszivárgott előterjesztésben amúgy nemcsak a fideszes Rogán Antal polgármester és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javasolta elfogadásra a tervet, hanem Melocco Miklós és Benedek György szobrászművészek is.
Az alkotó, Párkányi Raab Pétert - aki formázott már köztérre Wass Albertet, és Trianon-emlékművet is - értesülésünk szerint pénteken Madách-díjjal tünteti ki a Nógrád megyei önkormányzat. A testület tavaly december 19-én - amikor a bennfentesek már tudhatták, hogy ő nyeri el a Szabadság téri megbízását - ítélte oda az elismerést, melyet 2011-ben - hatalmas botrányt okozva - a zsidózó és cigányozó írásairól elhíresült Bayer Zsolt kapott.
Sokszor hamisítottak
Alig múlik el úgy nap, hogy Orbán Viktor, kormányának tagjai, vagy a Fidesz valamely prominense ne írná át a történelmet. Ez a törekvés a legapróbb történelmi tényektől kezdve egészen az ország szuverenitásának kérdéséig szinte mindenre kiterjed. Elkezdődött az "elmúltnyolcév", illetve a rendszerváltás utáni húsz év "átírása" is. A 2006-os őszi tüntetések és a rendőri erőszak ügyében úgynevezett semmisségi törvényt hozott a kétharmad. A következőkben a teljesség igénye nélkül elevenítünk fel néhány további példát a történelemhamisításra.
- Hétfőn Orbán azt mondta: az előző választás egy pénzügyi összeomlás árnyékában történt, de elsőként nem Görögország, hanem Magyarország omlott össze, ami "csak azért nem tűnt fel, mert nem voltunk eurózóna-tagok". Orbán állításával szemben hazánk 2008-ban kért IMF-hitelt, Görögország pedig 2010-ben került csőd közeli helyzetbe. Az első állam, amely ilyen szituációba került, Izland volt.
- Tavaly október 23-án a Hősök terén a kormányfő azt mondta: háromszor győztük le mi magyarok a kommunizmust; 1919-ben, 1956-ban és 1990-ben. Majd felidézte a Nagy Imre újratemetésén elmondott 1989-es beszédét, emlékeztetve: "itt mondtuk ki, hogy az orosz csapatok hagyják el az országot!" Tény, hogy Orbán 1989. június 16-án az orosz csapatok kivonását követelte, ám nem ez volt az utolsó szög a kommunizmus koporsójában. 1919-ben jórészt az antant, pontosabban a román hadsereg támadása miatt bukott meg a Tanácsköztársaság, a románoknak köszönheti egyébként hatalomra kerülését Horthy is. 1956 pedig kifejezetten baloldali forradalom volt, amely például a munkástanácsokkal szocialista intézményeket vezetett be.
- "1956 keresztény indíttatású ellenállás volt és a forradalom a szabad vallásgyakorlásért is harcolt" – mondta tavaly novemberben a KDNP-s Pálffy István. Ám a forradalom többször, több formában megfogalmazott pontjai között a szabad vallásgyakorlatot nem lehet megtalálni.
- Tavaly szeptemberben Orbán a tiszteletbeli konzulok előtt kijelentette: "Nem hirdetettünk forradalmat 2010-ben, pedig a kétharmados győzelem alapján megtehettük volna”. Ehhez képest az úgynevezett Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, amelyet a közintézményekben 2010-ben ki kellett tűzni, úgy szól: "A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez."
- A Kossuth tér átépítésére hivatkozva az Orbán-kormány visszaállítja a tér 1944 előtti arculatát. Ennek jegyében eltávolították Károlyi Mihály szobrát, József Attiláét odébb rakták, a Kossuth szobrot pedig kicserélik. Visszakerülnek a térre a korabeli alkotások, így Andrássy hatalmas lovasszobra is.
- A Fidesz vezette önkormányzatok az elmúlt években átnevezték a köztereket; a baloldali kötődésű személyek lekerültek az utcatáblákról, helyettük sok helyen szélsőjobboldaliak lettek a névadók. Csak egy példa: 2013. február 13-án a fideszes vezetésű Kunhegyesen a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcát Wass Albert utcára nevezték át.
- A nyilas parlament egykori tagjának, Nyirő Józsefnek a hamvait 2012 májusában magyar állami segédlettel – az Országgyűlés Hivatala kérésére – állítólag megpróbálták átcsempészni Romániába, hogy ott temethessék el. Kövér László házelnök itthon méltatta az írót.
- Kósa Lajos 2012. májusában arról beszélt, hogy "a Kádár-korszak egyértelműen vállalhatatlan, a Horthy-korszaknak pedig bizonyos dolgai vállalhatatlanok, mások kevésbé, vannak eredményei, például gazdasági téren, én így nézem ezt a kettőt". Hozzátette: "amíg Magyarország nem lett megszállt ország, a szélsőséges politikai nézeteket valló erők sosem voltak kormányközelben." Ehhez képest 1944. március 22-én, tehát a német megszállás után a Sztójay-kormányt Horthy nevezte ki, de a korábbi Imrédy vezette kabinettől sem állt távol például a fajgyűlölet.
