Végképp átírná a Fidesz a történelmet

Süket fülekre talált a kormánynál a Mazsihisz és mások követelése, hogy ne állítsanak emlékművet a német megszállásnak a Szabadság térre - a kabinet nem gondolta meg magát, a kerület pedig ma szavaz a hozzájárulásról. Egyelőre semmi jele annak sem, hogy lemondatnák a Veritas Történetkutató Intézet éléről Szakály Sándort, akinek "idegenrendészeti" botrányát a Mazsihisz és Karsai László történész is történelemhamisításként értékelte. Utóbbit amúgy az Orbán-kormány nemcsak eltűri, gyakran maga is megteszi.

Ne állítsa fel a kormány a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet, Szakály Sándort váltsák le a Veritas Történetkutató Intézet éléről, és garantálják, hogy a Sorsok Háza torzításmentesen mutatja be és tanítja a holokausztot. Ez a három követelése van a Mazsihisznak a kormány felé, ám mint a szervezet vezetői kiemelték, mindez nem ultimátum. Ugyanakkor ha ezek nem teljesülnek, akkor a Mazsihisz kivonulhat az idei Holokauszt Emlékév rendezvényeiből, továbbá kilátásba helyezték, hogy tiltakozásképpen visszaadják az állami forrásból elnyert civil pályázati pénzeket, 120-150 millió forintot.

A Mazsihisz vezetői tegnapi tájékoztatójukon - melyen a hallgatóság soraiban megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete is - óvakodtak attól, hogy időpontot szabjanak, ám azt Heisler András elnök és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató is jelezte: a szavak már kevesek. Zoltai közölte, azt várják, hogy Orbán Viktor "váltsa be" a tavaly nyár elején a budapesti Zsidó Világkongresszuson az antiszemitizmussal szemben ígért nulla toleranciát.

Tanulmányút Szakálynak Auschwitzba

A magyarországi Élet Menete Alapítvány kuratóriuma nyílt levélben ajánlotta fel Szakály Sándornak, a Veritas vezetőjének, hogy vegyen részt április 28-án a nemzetközi Élet Menete emlékprogramon, Auschwitz-Birkenauban. Így az alapítvány szerint az egykori haláltáborban 54 ország több ezer zarándokával, túlélőkkel, és leszármazottaikkal közösen meggyőződhet arról, hogy hová vezetnek az "idegenrendészeti intézkedések". Szakály ugyan utóbb bocsánatot kért kijelentéséért, de jelezte, hogy nem mond le, pedig a Mazsihisz mellett több mint tucatnyi szervezet követeli már távozását.

A holokauszt magyarországi eseményeit torzító, a magyar politikai elit, illetve a hatóságok felelősségét kisebbíteni igyekvő szándékokat és jeleket a felszólalók mind eltérő vérmérséklettel bírálták. Heisler például úgy fogalmazott: "a zsidóság emlékezet-kultúrájába nem fér bele a hazugság, vagyis az, ha a történelmet meg akarják másítani". Zoltai pedig megjegyezte: "engem nem a németek vittek a gettóba, hanem a magyar csendőrök és a nyilasok."

Karsai László történész - akit a Jobbik eközben perel, amiért neonácinak minősítette a pártot - azzal kezdte: ha Szakály Sándornak az 1941-es, Kamenyec-Podolszkba történt deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítő kijelentése egy vizsgán hangzott volna el, azt mondta volna: "ülj le fiam, egyes". Ugyanis a történész szerint "ez etnikai tisztogatás" volt. Heisler és Karsai kitért a Sorsok Háza körüli problémákra és a Szabadság téri német megszállási emlékműre is. Utóbbiról a Mazsihisz elnöke azt mondta, ellenzik, "de ez nem zsidókérdés: magyar állampolgárként nem szeretnénk, hogy felépüljön". Karsai az emlékművet főleg azért bírálta, mert az beleillik a holokausztot relativizáló lépések folyamatába, mellyel szerinte a kormány "a büszke múltat" akarja újjáéleszteni.

A Terror Házát vezető Schmidt Mária által irányított Sorsok Házáról Heisler András véleménye az volt: a gondot az okozza, hogy bár közművelődési intézményként bizonyára erős hatást gyakorol majd az oda látogató diákokra, csak arra nem kaptak még garanciát a kormánytól, hogy ez a hatás hiteles lesz-e. Karsai pedig olyan élesen bírálta a tudományos munkáiban az 1944-es magyar vezetést és a magyar hatóságokat a zsidók deportálásának felelőssége alól gyakorlatilag felmentő Schmidt Máriát, hogy Heisler a Mazsihisz nevében elhatárolódott tőle.

Hiába a sürgetés, a kormány érdemi válasza egyelőre várat magára. Tegnap csak egy közleményt adott ki a Kormányzati Információs Központ, amelyben a fenti három feltétel egyikének teljesítését sem vállalták. Sőt, a jelek szerint semmit nem hallottak meg az elmúlt egy hét eseményeiből, mivel a majdnem három héttel ezelőtt kiadott nyilatkozatukat ismételték meg szinte szóról-szóra a tervezett emlékművel összefüggésben olyan kijelentéssel, mint "a történelmi tények önmagukért beszélnek".

Ehhez hasonlóan a következő kijelentésüket is lehet akár önkritikának vélni: megkértek mindenkit, hogy "ne csináljon az együttérző megemlékezőből politikai kérdést". Másfél órával később újabb kormányzati közleményt adtak ki, melyből kiderült, hogy e célra nettó 250 millió forintot különítettek el, Párkányi Raab Péter szobrászművész koncepciója pedig nettó 211 millióba kerül. Szakértői forrásaink szerint ugyan ez az ár - a terv részletes ismerete nélkül - nem nevezhető túlzónak, de erről a művész maga már nem volt hajlandó nyilatkozni. Párkányi Raab Péter elzavarta és rendőrrel fenyegette az Index újságíróit.

Madách-díjat kap az alkotó

Szerda reggel nyolc órára hirdették meg a kormány által tervezett emlékműnek helyt adó V. kerületi önkormányzat rendkívüli testületi ülését, melyen a szoborkompozíció jóváhagyása lesz az egyetlen napirendi pont. Az ülés előtt még személyes jelenlétével igyekszik meggyőzni Rogánékat az emlékmű elutasításáról Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, és Kerék-Bárczy Szabolcs, a körzet közös ellenzéki országgyűlési képviselő-jelöltje, aki amúgy előző nap nyílt levélben is ezt követelte.
A kiszivárgott előterjesztésben amúgy nemcsak a fideszes Rogán Antal polgármester és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javasolta elfogadásra a tervet, hanem Melocco Miklós és Benedek György szobrászművészek is.
Az alkotó, Párkányi Raab Pétert - aki formázott már köztérre Wass Albertet, és Trianon-emlékművet is - értesülésünk szerint pénteken Madách-díjjal tünteti ki a Nógrád megyei önkormányzat. A testület tavaly december 19-én - amikor a bennfentesek már tudhatták, hogy ő nyeri el a Szabadság téri megbízását - ítélte oda az elismerést, melyet 2011-ben - hatalmas botrányt okozva - a zsidózó és cigányozó írásairól elhíresült Bayer Zsolt kapott.

Sokszor hamisítottak

Alig múlik el úgy nap, hogy Orbán Viktor, kormányának tagjai, vagy a Fidesz valamely prominense ne írná át a történelmet. Ez a törekvés a legapróbb történelmi tényektől kezdve egészen az ország szuverenitásának kérdéséig szinte mindenre kiterjed. Elkezdődött az "elmúltnyolcév", illetve a rendszerváltás utáni húsz év "átírása" is. A 2006-os őszi tüntetések és a rendőri erőszak ügyében úgynevezett semmisségi törvényt hozott a kétharmad. A következőkben a teljesség igénye nélkül elevenítünk fel néhány további példát a történelemhamisításra.

- Hétfőn Orbán azt mondta: az előző választás egy pénzügyi összeomlás árnyékában történt, de elsőként nem Görögország, hanem Magyarország omlott össze, ami "csak azért nem tűnt fel, mert nem voltunk eurózóna-tagok". Orbán állításával szemben hazánk 2008-ban kért IMF-hitelt, Görögország pedig 2010-ben került csőd közeli helyzetbe. Az első állam, amely ilyen szituációba került, Izland volt.

- Tavaly október 23-án a Hősök terén a kormányfő azt mondta: háromszor győztük le mi magyarok a kommunizmust; 1919-ben, 1956-ban és 1990-ben. Majd felidézte a Nagy Imre újratemetésén elmondott 1989-es beszédét, emlékeztetve: "itt mondtuk ki, hogy az orosz csapatok hagyják el az országot!" Tény, hogy Orbán 1989. június 16-án az orosz csapatok kivonását követelte, ám nem ez volt az utolsó szög a kommunizmus koporsójában. 1919-ben jórészt az antant, pontosabban a román hadsereg támadása miatt bukott meg a Tanácsköztársaság, a románoknak köszönheti egyébként hatalomra kerülését Horthy is. 1956 pedig kifejezetten baloldali forradalom volt, amely például a munkástanácsokkal szocialista intézményeket vezetett be.

- "1956 keresztény indíttatású ellenállás volt és a forradalom a szabad vallásgyakorlásért is harcolt" – mondta tavaly novemberben a KDNP-s Pálffy István. Ám a forradalom többször, több formában megfogalmazott pontjai között a szabad vallásgyakorlatot nem lehet megtalálni.

- Tavaly szeptemberben Orbán a tiszteletbeli konzulok előtt kijelentette: "Nem hirdetettünk forradalmat 2010-ben, pedig a kétharmados győzelem alapján megtehettük volna”. Ehhez képest az úgynevezett Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, amelyet a közintézményekben 2010-ben ki kellett tűzni, úgy szól: "A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez."

- A Kossuth tér átépítésére hivatkozva az Orbán-kormány visszaállítja a tér 1944 előtti arculatát. Ennek jegyében eltávolították Károlyi Mihály szobrát, József Attiláét odébb rakták, a Kossuth szobrot pedig kicserélik. Visszakerülnek a térre a korabeli alkotások, így Andrássy hatalmas lovasszobra is.

- A Fidesz vezette önkormányzatok az elmúlt években átnevezték a köztereket; a baloldali kötődésű személyek lekerültek az utcatáblákról, helyettük sok helyen szélsőjobboldaliak lettek a névadók. Csak egy példa: 2013. február 13-án a fideszes vezetésű Kunhegyesen a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcát Wass Albert utcára nevezték át.

- A nyilas parlament egykori tagjának, Nyirő Józsefnek a hamvait 2012 májusában magyar állami segédlettel – az Országgyűlés Hivatala kérésére – állítólag megpróbálták átcsempészni Romániába, hogy ott temethessék el. Kövér László házelnök itthon méltatta az írót.

- Kósa Lajos 2012. májusában arról beszélt, hogy "a Kádár-korszak egyértelműen vállalhatatlan, a Horthy-korszaknak pedig bizonyos dolgai vállalhatatlanok, mások kevésbé, vannak eredményei, például gazdasági téren, én így nézem ezt a kettőt". Hozzátette: "amíg Magyarország nem lett megszállt ország, a szélsőséges politikai nézeteket valló erők sosem voltak kormányközelben." Ehhez képest 1944. március 22-én, tehát a német megszállás után a Sztójay-kormányt Horthy nevezte ki, de a korábbi Imrédy vezette kabinettől sem állt távol például a fajgyűlölet.