Jön a hó, már sózzák az utakat

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 93 üzemmérnökségén kettes riasztási fokozatot rendeltek el szerdán a téliesre forduló időjárás miatt. Annak érdekében, hogy megelőzzék az utak síkossá válását csütörtök reggelig legalább egyszer sószórást végeznek a mintegy 31 ezer kilométeres országos közúthálózaton - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője szerdán az MTI-vel.

Pécsi Norbert Sándor közleményében azt írta: a meteorológiai előrejelzések alapján már szerda délutántól havas esőre, hószállingózásra vagy kisebb havazásra lehet számítani, és a téliesebb időjárás várhatóan a hét hátralévő részében is kitart. Pénteken és szombaton akár 5-15 centiméternyi hó is hullhat az ország egyes területein - írta. 

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 93 üzemmérnökségén csaknem 700 munkagép van készenlétben és a szakemberek is 12 órás váltott műszakokban látják el feladataikat.  

A zrt. Útinform szolgálatának munkatársai hivatalos Facebook- és Twitter-oldalukon reggel fél 6 és este fél 6 között naponta hatszor osztanak meg országos összesítést az aktuális útállapotokról, útviszonyokról. A www.utinform.hu oldalon folyamatos tájékoztatást kaphatnak a közlekedők, megtalálhatók rajta a megyei és autópálya-diszpécserek telefonos elérhetőségei is, az Útinform munkatársait pedig a 06-1-336-2400-ás telefonszámon keresztül kereshetik az autósok - ismertette Pécsi Norbert Sándor.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdai szöveges figyelmeztetésében azt írta: az ország keleti, északkeleti felén szerdán és csütörtökön megszakításokkal gyenge csapadék várható, amelynek formája már szerda napközben kezd átváltani havas esőbe, majd havazásba. Ónos csapadék nem valószínű. Csütörtök reggelre általában legfeljebb 2 centiméteres hóréteg alakulhat ki az Észak-Alföldön és az Északi-középhegységben.

Szerző

Meglepte Putyint Orbán keménysége

Korántsem zajlottak olyan baráti légkörben az orosz–magyar tárgyalások a múlt héten Moszkvában, mint amire a hivatalos kormányzati nyilatkozatok alapján gondolni lehetett – értesült a Figyelő.

Forrásaik szerint az orosz tárgyaló delegáció nem mindig kezelte egyenrangú félként a magyar küldöttséget. A magyar miniszterelnök felvette a kesztyűt, beleállt abba az alkudozásba, ami a paksi erőmű bővítéséhez nyújtandó orosz államközi hitel kamata ügyében bontakozott ki. A kamat mértékéről nem is sikerült megállapodni Moszkvában.

A Figyelő úgy tudja, Orbán nem volt hajlandó a szokásos üzleti logika szerint részt venni a kamatról szóló vitában. Vagyis a felek által javasolt kamatmérték közti különbség elfelezése ezúttal nem vezetett megoldáshoz. Állítólag ez magát Putyint is meglepte. Ismereteink szerint a felek jelenleg 3,9–5 százalékos tartományban gondolkoznak, és jó esély van rá, hogy ezen belül meg is állapodjanak. Ennél volt kedvezőbb ajánlat is az asztalon, de az oroszok kemény tárgyaló felek, nem könnyű velük megállapodni.

A lap tudomása szerint a tárgyalásokon előkerült a Mol horvátországi befektetése, az INA is. A megbeszélésen az oroszok állítólag egyértelművé tették, hogy érdeklődnek a Molnak az INA-ban meglévő részesedése iránt.

A holnap megjelenő Figyelő arról is ír, hogy erősen ambiciózus a meghirdetett 40 százalékos hazai beszállítói arány a paksi bővítés során. A beruházás nyertese az építőipar lehet, hiszen az egyéb munkákban csak erősen korlátozottan tudnak részt venni a hazai cégek. A gépészeti területen főleg a multik magyar leányai arathatnak, a legtöbb megrendelést a Roszatomé kaphatja.

Szerző

Akit megfigyelnek a munkahelyén, még munkanélküli is lehet

A Kúria egyik friss döntése értelmében jogszerű annak a munkavállalónak az azonnali hatályú felmondása, akit a munkáltatója a tudomása nélkül megfigyelt - tudatta a LIGA Szakszervezetek szerdai közleményében az MTI-vel.

 A szervezet közleménye idézi Kéri Ádámot, a LIGA Szakszervezetek jogászát, aki a szakvéleményében kifejti: a 2012. július elsejével hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) a munkavállalói jogokat szűkíti, illetve kockázat-átcsoportosítást hajt végre a munkavállalók és a munkáltatók között az előbbiek kárára. Ennek egyik eleme a munkavállalók személyhez fűződő jogai korlátozásának a lehetősége.

Rámutatott arra, hogy az Mt. kimondja ugyan, hogy a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani, de lehetővé teszi azok korlátozását is, amennyiben az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Ennek a módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell - tette hozzá.

Ismertette: azt is kimondja a törvény, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizni lehet, amely nem járhat az emberi méltóság sérelmével. Ezzel összefüggő garanciális szabály, hogy a munkavállalót a technikai eszközök alkalmazásáról előzetesen tájékoztatni kell. 

Kéri Ádám szerint ezeknek a szabályoknak a keretei az eltelt idő rövidsége okán még nem alakulhattak ki, ezért érdekes a Kúria idén január 7-én közzétett döntése. Ez azt vizsgálta, hogy a munkavállaló azonnali hatályú felmondása jogszerű volt-e arra hivatkozással, hogy a munkáltató őt nyomkövető rendszerrel megfigyelte.

Az első fokon eljárt bírósággal szemben a Kúria a munkavállalónak adott igazat abban, hogy a feleket a munkaviszonyban a munkaidőn túlmenően is együttműködési kötelezettség terheli, valamint, hogy a munkáltató a munkavállaló személyiségi jogait tiszteletben kell, hogy tartsa. A munkáltató azon magatartásával, hogy a területi képviselői munkakörben dolgozó munkavállaló gépjárművén nyomkövető rendszert aktivált, amelyről a munkavállalót nem tájékoztatta, megsértette a munkavállaló jogait - mutat rá a LIGA jogásza. Hozzátette: a munkáltatónak az a magatartása, hogy hosszú időn keresztül elmulasztotta a tájékoztatást, alkalmas volt a munkavállalói bizalom megrendülésére is.

Kéri Ádám szerint habár az ügyre még a korábbi, a munkavállalókra egyértelműen kedvezőbb Mt. szabályai vonatkoztak, az ítélet iránymutatással szolgálhat a jelenlegi Mt. értelmezésével összefüggésében is, mivel hasonló kötelezettségek továbbra is terhelik a munkáltatót. A döntés egyben azt is jelentheti, hogy a Kúria jogértelmezése a munkavállalók meggyengült jogvédelmét némiképpen ellensúlyozhatja - vélekedett.

Szerző
Témák
felmondás