Ismeretlen tartalmú szerződésre bólint rá a kormány

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a múlt héten a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés utólagos legalizálásához használja Orbán Viktor miniszterelnök a kormányt és a Fidesz parlamenti többségét. Miközben a két testületnek előre kellett volna jóváhagynia a paktum megkötését. Ráadásul a kormányzat és a kétharmados parlamenti többség olyan egyezségre bólint rá, amelynek a részletei még kidolgozatlanok. Így Orbán és kormánya olyan kötelezettségeket varr a magyar emberek nyakába, amelyekkel még maguk sincsenek tisztában - állítják szakértők.

A kormány és a parlament az utólagos pecsétnyomó szerepét tölti be a paksi atomerőmű bővítésére megkötött, Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti paktum legalizálásában. Orbán ugyanis eddig példátlan módon nem előre, hanem a nemzetközi szerződés aláírása után kéri a jóváhagyást az egyszemélyes döntéséhez, amely sohasem látott nagyságú összegről, 5000-6000 milliárd forintról szól, s emellett a projekt évtizedekre meghatározza Magyarország energiatermelési szerkezetét is.

Nincs kétség afelől, hogy a kormány és a Fidesz-többségű parlament helyeselni fogja Orbán szerződéskötését, miközben sem a kormánytagok, sem az országgyűlési képviselők számára nem ismertek az egyezség részletei, miután azok még kidolgozatlanok. Így a kormányfő és a "csapata" társadalmi és politikai egyeztetés paródiáját adja elő a lakosság félrevezetése céljából - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tagja ezt annak kapcsán mondta el, hogy szerdán napirendjére tűzte a kormány az Orbán-Putyin egyezmény "szentesítését".

A Fidesz-kabinet számára fontos, hogy mihamarabb véglegessé tegye a megállapodást - jegyezte meg a szocialista szakpolitikus. A kormánypárthoz kötődő üzleti körök ugyanis bizonyosságot szeretnének arról, hogy a számukra kedvező megállapodást nem bírálhatja felül a következő kormány. Ezért az ügy kapcsán tanúsított felesleges sietség, hogy a kétharmados Fidesz-többség bebetonozhassa a megállapodást még a mostani kormányzati ciklusban - tette hozzá a szakember.

Folytatódik a titkolózás

A bejelentett szándékának megfelelően megtárgyalta szerdai ülésén a kormány a Magyarország és Oroszország között az atomenergetikai együttműködésről és ennek keretében a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáról létrejött nemzetközi szerződést, és döntött arról, hogy minden végleges szövegű megállapodást az Országgyűlés elé terjesztve nyilvánosságra hoz - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő.
A kabinet mindössze ennyit közölt a kormnyülést követően, ami azt jelenti, hogy tovább folytatja a Fidesz-kormány a titkolódzást a magyar atomerőmű bővítéséről aláírt megállapodásokról. Így továbbra sem tudni semmit az oroszország által beígért tízmilliárd eurós kölcsön feltételeiről, sem a beruházás egyéb jellemzőiről.
Moszkvában január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Tukacs úgy véli: nem véletlen, hogy a magyar kormányzat a nem ritkán a korrupció gyanújába keveredő orosz üzleti körökkel találta meg a közös hangot. Az ügyletet ráadásul titkolódzás veszi körül, a "függöny mögött " megkötött alkuk pedig magukban hordozzák a korrupció lehetőségét. Szemben a széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetésen alapuló átlátható szerződésekkel, amelyek eddig sem voltak jellemzőek az Orbán-kormányra. Ám ebben az esetben különösen nagy a tét, mert a magyar emberek a szó szoros értelmében beláthatatlanul nagy árat fizetnek majd a mostani fideszes döntésekért.

Tukacs István hangsúlyozta: a kormánypárt üzleti megfontolásain kívül semmi sem sürgette a megállapodás aláírását. A döntéssel még évekig lehetett volna várni, s ezalatt lehetett volna kedvezőbb finanszírozási feltételeket keresni, amelyek kevésbé terhelik meg a lakosság zsebét, s az előttünk álló évek alatt műszaki fejlődés is várható, így biztonságosabb megoldások alkalmazására nyílhatna később lehetőség.

Emlékezetes: a január 14.-én megkötött Orbán-Putyin megállapodás keretében az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom tízmilliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forintos) kölcsönt ad Magyarországnak a paksi atomerőmű két 1200 megawattos orosz reaktorral történő bővítésére.

Az eddig eltitkolt kondíciókkal nyújtott hitelt a mostanáig napvilágra került híresztelések szerint az építkezés kezdetét követő öt év türelmi idő után 25 év alatt kell visszafizetnünk. Ez pedig az előzetes számítások szerint évi 230-250 milliárd forint terhet ró majd az országra. Ugyanakkor a kölcsön a mostani 80 százalék körüli szintről 90 százalékra viszi fel az államadósság szintjét. Ezért szükség lehet az Alaptörvény módosítására is, az ugyanis tiltja az eladósodottság növekedésével járó kormányzati kötelezettségvállalást.